dália szinonimái

főnév
  • krumplirózsa, georgína (szaknyelvi)

dalia szinonimái

főnév
  • vitéz, lovag, levente (régies), harcos, bajnok, bajvívó, hős, szálember (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

banya

főnév
  • vénasszony, boszorkány, boszorka, vasorrú bába, szipirtyó (pejoratív), csoroszlya, vén szatyor, satrafa, sárkány, bányarém, vén tyúk, öreglány (szleng), nyanya (szleng), banyó (tájnyelvi), szipa (tájnyelvi), agglant (tájnyelvi), bába (régies), szüle (régies)

elhatárol

ige
  • elválaszt, elkülönít, elrekeszt, elszigetel, izolál (választékos), szeparál (választékos)
  • (elhatárolja magát): elhatárolódik, elzárkózik, visszautasít, megtagad
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a dália szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csillag

főnév
  • állócsillag, hullócsillag, meteor (szaknyelvi)
  • csillagjegy, jegy, csillagzat, csillagkép
  • rangjelzés
  • rendjel, érdemrend, kitüntetés, plecsni (pejoratív)
  • (állat homlokán): hold, folt
  • sztár, filmcsillag, mozicsillag, díva

bogos

melléknév
  • (tájnyelvi): csomós, görcsös, göcsörtös, bütykös
  • (tájnyelvi): bonyolult, nehéz, szövevényes

bevontat

ige
  • behúz, behúzat, bevitet

bandita

főnév
  • gonosztevő, rabló, gengszter, bűnöző, rablógyilkos, gazember, gazfickó, csirkefogó, útonálló (régies), zsivány (régies), betyár (régies), huligán, briganti, haramia, gyilkos, bérgyilkos

csökönyös

melléknév
  • akaratos, makacs, önfejű, konok, hajthatatlan, kérlelhetetlen, hajlíthatatlan, makrancos, dacos, nyakas, fejes (tájnyelvi), merev, keményfejű, kurtanyakú, keménynyakú, szófogadatlan, rakoncátlan, megátalkodott, fafejű, vasfejű, dajka (szleng), öszvér, agyas (tájnyelvi), baklós (tájnyelvi), csekellő (tájnyelvi), köténcs (tájnyelvi), kötevényes (tájnyelvi), kötődős (tájnyelvi)

ecset

főnév
  • pamacs, pemzli (bizalmas), meszelő, borotvaecset, borosta (tájnyelvi), cicka (tájnyelvi), pacsmag (régies), gereben (tájnyelvi)

lacikonyha

főnév
  • piaci konyha, virslistand, étekpiac (régies), duttyán (idegen), devernya (tájnyelvi)

állomás

főnév
  • megálló, megállóhely, pályaudvar, vasútállomás, stáció (régies)
  • telep, támaszpont, poszt, őrhely
  • állomáshely

alázatos

melléknév
  • megalázkodó, alázatoskodó, meghunyászkodó, szolgalelkű, behódoló, hajlongó, hajbókoló, jámbor, lakájtermészetű, szervilis (pejoratív), udvariaskodó
  • engedelmes, készséges, ragaszkodó, szerény, devotus (régies)
  • tiszteletteljes, tiszteletadó, tisztelettudó Sz: a maga árnyékának is köszön; meglapul, mint a jó tojó tyúk

aprómunka

főnév
  • pepecs munka, babramunka

egyenlősdi

főnév
  • egalitarizmus (idegen)

elharapódzik, elhara

ige
  • elterjed, tovaterjed, elhatalmasodik, eluralkodik, úrrá lesz, elburjánzik, elszaporodik, terjed, lábra kap, megnő, grasszál (régies), ellegel (tájnyelvi)

érzeleg

ige
  • érzelmeskedik, édeleg, ömleng, áradozik, lírázik (bizalmas), lelkizik (bizalmas), szenveleg

dara

főnév
  • gríz, búzadara, árpadara, kukoricadara
  • havas eső, hószemcse, hódara

cserszömörce

főnév
  • parókafa, szkumpia, szömörce, szumák, timorfa

dopping

főnév
  • doppingszer
  • (szleng): kábítószer, kábszer, energia (szleng)

erkély

főnév
  • balkon, lodzsa, kilépő, terasz, sétáló (tájnyelvi), álltány (tájnyelvi)
  • karzat, galéria, kórus, kakasülő (tréfás)

derengés

főnév
  • hajnalodás, hajnalfény, hajnalpír, pirkadat, napkelte, napkelet (tájnyelvi), pitymallat (tájnyelvi), félhomály

bombázó II.

melléknév
  • szívdöglesztő (bizalmas), dögös (szleng)

dudva

főnév
  • gyom, gaz, giz-gaz, bojtorján, paraj (tájnyelvi), gyimgyom (tájnyelvi), burján (tájnyelvi)
  • (szleng): pénz, pénzmag, guba (szleng), lé (szleng), korpa (szleng), suska (szleng), lóvé (szleng), steksz (szleng), dohány (szleng), mák (szleng), mani (szleng), zsozsó (szleng)

érvény

főnév
  • érvényesség, hatály, foganat (tájnyelvi), validitás (régies)