varjú szinonimái

főnév
  • csara (tájnyelvi), krampácsmadár (tájnyelvi)
  • (szleng): börtönőr, fegyőr

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elmulaszt

ige
  • elfelejt, elhanyagol, negligál (idegen), megfeledkezik (valamiről), kihagy, elszalaszt, lemarad (valamiről), lekésik (valamiről), elhibáz, lóg (bizalmas), bliccel (bizalmas), kibújik (valami alól), elpasszol (bizalmas), elankol (tájnyelvi), elmellékel (tájnyelvi)
  • (betegséget, fájdalmat): megszüntet, meggyógyít

bugyog

ige
  • bugyborékol, csörgedezik
  • buzog, zubog, forr, fő, lobog, pezseg, gyöngyözik, fortyog, habzik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a varjú szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ütődik

ige
  • verődik, csapódik, lökődik, koccan, kocódik (tájnyelvi)
  • beleütközik
  • (gyümölcs): törődik, potyolódik (tájnyelvi)

tolakodó

melléknév
  • erőszakos, szemtelen, tapintatlan, hívatlan, rámenős, ragadós, pimasz, arcátlan, konfidens (pejoratív), bizalmaskodó, alkalmatlankodó, lerázhatatlan Sz: beleragaszkodik, mint a télizöld a falba; ha kiverik az ajtón, bejön az ablakon; hozzáragad, mint a bojtorján a lósörényhez; kivered az ajtón, bejön az ablakon; ragad, mint a bojtorján; ragad, mint a kullancs; ragadós, mint a rüh

testkultúra

főnév
  • testnevelés, testgyakorlás

szül

ige
  • világra hoz, életet ad, lebabázik, megbabázik, gyermekezik (régies), lebetegszik (régies)
  • fiadzik, kölykezik, ellik Sz: csontot vet; letörött az ángya szekere
  • okoz, létrehoz
  • előidéz, teremt, eredményez, kivált
  • előállít, alkot, készít

vállalás

főnév
  • munka, feladat
  • fogadalom, eskü, ígéret

világháború

főnév
  • világégés

szavatol

ige
  • garantál, jótáll, kezeskedik, garanciát vállal, biztosít

szálas

melléknév
  • rostos, inas, rágós, szívós
  • magas, izmos, sudár, hórihorgas, termetes, derék, jól megtermett, szép szál

összecsuk

ige
  • összezár
  • összeszorít, bezár, behuny, összenyom
  • összehajt

szemüveges

melléknév
  • pápaszemes, ókulárés, négyszemű (tréfás), kukkeros (szleng), kobra (szleng), kobrás (szleng), celofánszemű (szleng)

visszaborzad

ige
  • idegenkedik, visszahőköl, megtorpan, visszaretten, visszariad, perhorreszkál (idegen)
  • eláll (valamitől), meghátrál

zsilip

főnév
  • vízrekesztő, gát, tócsap (régies), vízfogó, zúgó

kilégzés

főnév
  • exspiráció (szaknyelvi), kilélegzés

városiasodás

főnév
  • polgárosodás, urbanizáció (szaknyelvi), urbanizálódás (szaknyelvi)

űr

főnév
  • távolság, hézag, hiátus (szaknyelvi), rés, szakadék, mélység
  • hiány
  • vákuum, üresség
  • világűr, kozmosz, világmindenség

vérszomjas

melléknév
  • vérengző, állatias, kegyetlen, bosszúvágyó, vérszopó, bestiális, fenevad, ragadozó

végbél

főnév
  • rectum (szaknyelvi), bélvég (tájnyelvi), seggvéghurka (tájnyelvi)
  • kloáka (szaknyelvi)

totózik

ige
  • (bizalmas): találgat, tippel

vevény

főnév
  • nyugta, elismervény, feladóvevény