felperes, fölperes szinonimái

főnév
  • panaszos, panasztevő, vádló, feljelentő, vádas (régies), idéztető (régies), aktor (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

úgyhogy

kötőszó
  • így, tehát, ennek következtében, következésképpen, következésképp

sóska

főnév
  • cséve (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felperes, fölperes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

feldühít, földühít

ige
  • feldühösít, dühbe hoz, dühbe gurít, felpiszkál, felmérgesít, felidegesít, felbosszant, felbőszít, felháborít, megharagít, haragra gerjeszt, méregbe hoz, kihoz a sodrából, kiborít, megvadít, felingerel, kiidegel (szleng), megőrjít, felcukkol (szleng), felhúz (szleng), begurít (szleng), bepörget (szleng) Sz: felébreszti az alvó oroszlánt (valakiben)

elvetődik

ige
  • eljut, elkerül, elsodródik, kiköt, elbotlik (tájnyelvi), kilyukad (valahova, valahol)
  • elveti magát, eldobja magát (bizalmas), elvágódik, elterül, elesik

elsöprő

melléknév
  • ellenállhatatlan, leküzdhetetlen, fergeteges, féktelen, tomboló, szenvedélyes, frenetikus, végzetes, legyőzhetetlen, megfékezhetetlen, föltartóztathatatlan, hatalmas, erős, nyomasztó, leverhetetlen, lenyűgöző, erőteljes, hathatós, nyomós, határozott, elemi
  • romboló, pusztító, lehangoló, lesújtó, gyilkos (bírálat), megsemmisítő, fölényes, lehengerlő

elbeszélő I.

melléknév
  • epikus, epikai, narratív (szaknyelvi)

felkap, fölkap

ige
  • fölemel, felcsíp, felragad, felfog, felnyalábol, felszed, összeszed, összemarkol
  • felhúz, magára vesz, magára húz, magára ránt, felvesz
  • divatba hoz, keletbe hoz (régies)
  • felszáll, felugrik

fogoly1

főnév
  • rab, letartóztatott, őrizetes (szaknyelvi), fegyenc, elítélt, árestáns (régies), sittes (szleng), magánzó (szleng), cinkelt (szleng)
  • túsz
  • hadifogoly

nekiugrik

ige
  • nekitámad, nekirohan, nekiesik, ráveti magát, rátámad, rámászik (a képére) (szleng), belegyalogol (szleng), torkának ugrik

darabont

főnév
  • őr, hajdú

csoportosít

ige
  • elrendez, rendszerez, osztályoz, feloszt, besorol, rangsorol, fajtáz (régies), kategorizál, szétválogat, kartotékol (szaknyelvi), elkülönít, szortíroz (bizalmas), skatulyáz (pejoratív), aggregál (szaknyelvi), gruppíroz (régies)

altest

főnév
  • altáj, alhas, has, abdomen (szaknyelvi)

díszhely

főnév
  • főhely, díszpáholy

formális

melléknév
  • alaki, formai, forma szerinti, külsődleges, névleges, lényegtelen
  • megszabott, szabályos, előírásos, konvencionális
  • rideg, hideg, fagyos, hűvös, udvariaskodó, kimért
  • szertartásos
  • (régies): nyilvánvaló, valóságos, szemmel látható
  • félreérthetetlen

gleccser

főnév
  • jégár (régies)

interpretál

ige
  • előad, ábrázol, bemutat, demonstrál, szemléltet
  • értelmez, magyaráz, kommentál, tolmácsol, elemez, megvilágít

házasságkötés

főnév
  • esküvő, egybekelés, nász, menyegző, lakodalom, frigyre lépés
  • családalapítás
  • házasodás, nősülés
  • férjhezmenetel

felrak, fölrak

ige
  • föltesz, fölerősít, fölhelyez, rávisz, ráhord, rárak, felhalmoz, felpolcol
  • megrak, telepakol

felboncol, fölboncol

ige
  • felbont, kibont, kinyit, szétdarabol
  • elemez, analizál, ízekre szed, szétszed

fesztáv

főnév
  • fesztávolság, támaszköz (szaknyelvi)

hatásfok

főnév
  • teljesítmény, intenzitás, erősség, hatékonyság

feltankol, föltankol

ige
  • (szleng): beiszik (bizalmas), berúg, becsiccsent, leissza magát, betintáz (bizalmas)

emésztő

melléknév
  • nyomasztó, mardosó, kínzó, györtő, marcangoló, étető (tájnyelvi), idegölő, idegőrlő, pusztító

fizetéses

melléknév
  • fizetett, díjazott

hazahív

ige
  • hazakéret, hazaszólít, hazarendel, hazaparancsol, visszarendel