csomagol szinonimái

ige
  • göngyöl, burkol, báláz, csombolyít (tájnyelvi), csomóz (tájnyelvi), dobozol, tasakol, adjusztál (szaknyelvi)
  • pakol (bizalmas), batyuz (bizalmas), poggyászol (régies)
  • szedelőzködik Sz: összeszedi a betyárbútort
  • (bizalmas): szépít, enyhít, finomít, kendőz, sztaniolba burkol

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elnémul

ige
  • elhallgat, elszótlanodik, elcsendesedik, befogja a száját (bizalmas), torkán akad a szó, megkukul (bizalmas), megszűnik (szleng) Sz: takarékra teszi magát (szleng), hallgat, mint a csuka
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csomagol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

császkál

ige
  • mászkál, járkál, jár-kel, jön-megy, lődörög, ődöng, őgyeleg, ténfereg, cselleng, lézeng, lötyög (bizalmas), lóg (valahol) (bizalmas), sattyog (bizalmas), slattyog (bizalmas), csavarog, csatangol, tekereg, bumlizik (bizalmas), kószál, kóborol, kódorog, bolyong, barangol, bujtorog (tájnyelvi), kujtorog

bibi

főnév
  • (bizalmas): seb, sérülés, sebesülés, szúrás, sebhely, horzsolás, zúzódás, fakadékocska (régies)
  • (bizalmas): bibe, akadály, baj, bökkenő, nehézség, gát, torlasz, galiba

besóz

ige
  • megsóz
  • bepácol, tartósít, eltesz (régies)

atyai

melléknév
  • apai, családapai, paternális (idegen)
  • lelkipásztori, szerzetesi

csikorgás

főnév
  • nyikorgás, nyekergés, (hóé) ropogás, recsegés

dorombol

ige
  • (macska): doromboz (tájnyelvi), dörömböl (tájnyelvi), brágol (tájnyelvi), dorombékol (tájnyelvi), dorombít (tájnyelvi), dúdikál (tájnyelvi)
  • duruzsol, búg

kujtorog

ige
  • csatangol, csavarog, kószál, kódorog, jár-kel, tekereg, lődörög, lézeng, lófrál, őgyeleg, ődöng, ténfereg, barangol, császkál

álarcosbál

főnév
  • jelmezbál, maskarabál, maszkabál (tájnyelvi), maskarádé (régies), farsangi bál

akár II.

kötőszó
  • mint, szakasztott

alsóruha

főnév
  • alsóruházat, alsónemű, fehérnemű, alsó (bizalmas), alsótextil (bizalmas)
  • alsószoknya, fersing (tájnyelvi)

durcáskodik

ige
  • duzzog, truccol (bizalmas), dacoskodik, ellenkezik, dacol, morcoskodik, pintyerget (tájnyelvi), durmoskodik (tájnyelvi), neheztel, felhúzza az orrát

eléje

határozószó
  • elé, elébe, elejbe (tájnyelvi), elibe (tájnyelvi)

felránt, fölránt

ige
  • felnyit, kinyit, felcsap, feltép, felcsaptat (régies), felszakaszt (tájnyelvi)
  • (ruhát): felhúz, magára ölt, felvesz

ér1

ige
  • érint, megérint, talál, eltalál, súrol
  • érkezik, elérkezik
  • elér, utolér
  • rajtakap, rajtacsíp
  • történik, megesik
  • hozzányúl, megérint
  • (időt): megér, megél

csónakház

főnév
  • csónaktároló

csámcsog

ige
  • csemcseg (tájnyelvi), csámcsogtat (tájnyelvi), csámmog (tájnyelvi), csemmeg (tájnyelvi)

diadalmaskodik

ige
  • győz, nyer, győzedelmeskedik, győzelmet arat, diadalra jut, diadalt arat, diadalt ül, diadalmat ül (régies), elnyeri a pálmát, elnyeri a babérkoszorút, babért arat, triumfál (régies), felül marad, felülkerekedik

emlékezetes

melléknév
  • felejthetetlen, feledhetetlen, kitörölhetetlen, maradandó, emlékezetre méltó, nevezetes, jelentékeny, jelentős, fontos, kiemelkedő, sorsdöntő

csúnya

melléknév
  • rút, csúf, ronda, randa, ocsmány, rusnya, pocsék, visszatetsző, visszataszító, riasztó, taszító, korcs, utálatos, undok, undorító, förtelmes, iszonyú, éktelen, formátlan, idomtalan, deformis (idegen, régies), ízléstelen, puruttya (tájnyelvi), csetres (tájnyelvi), csunda (tájnyelvi), ragyivátlan (tájnyelvi), szusznya (tájnyelvi), gabisnya (tájnyelvi), gagyma (tájnyelvi), gyeszora (tájnyelvi), tafla (tájnyelvi) Sz: ábrázatnak rossz, pofának megjárja; csúnyább a csonka pipánál; ha ez szép, a légy is madár; olvasva megy a majmok közt; olyan csúnya, hogy a ló az abrakot sem venné el a kezéből; rút, mint a péntek; rút, mint az ördög; se színe, se fonákja
  • (beszéd): illetlen, sikamlós, szemérmetlen, mosdatlan, malac, obszcén, trágár
  • dicstelen, szégyenletes, csúfos, gyalázatos
  • (idő): kellemetlen, barátságtalan

bizalmatlan

melléknév
  • tartózkodó, rezervált (idegen), zárkózott, óvatos, gyanakvó, kimért, kételkedő, hitetlenkedő, kéteskedő (régies), szkeptikus, pesszimisztikus, skrupulózus (bizalmas), tamáskodó

diszponál

ige
  • rendelkezik, intézkedik, utasít, dirigál

építkezik

ige
  • (házat) épít, építtet
  • (valamiből): tanul, okul, töltekezik