felkutat, fölkutat szinonimái
ige
- átkutat, átvizsgál, kémlelődik, kifürkész, kikémlel, felkajtat (tájnyelvi)
- megkeres, előkeres, kinyomoz, felderít, kiderít, kipuhatol, kimotoz (régies), felkurkál (régies), felszuszakol (régies), felkutúszik (tájnyelvi), felmatat (tájnyelvi)
- kiás, előás, előkapar, napfényre hoz
- megtalál, rátalál, rálel, felfedez
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
fékező
melléknév
- visszatartó, visszafogó, lassító, gátló, késleltető, akadályozó, represszív (idegen)
eltéved
ige
- utat téveszt, elvéti az utat, tévútra megy, eltájolódik, eltájolja magát, elbitangol (tájnyelvi), elcsámborog, elkóborol, elkeveredik, elbódorodik (tájnyelvi)
- elvész, elkallódik
- (régies): téved
elővesz
ige
- előszed, előhúz, előkap, előránt, előteremt, előkerít, előkeres, előhoz, előkotor, előhalászik, elővarázsol (bizalmas)
- felelősségre von, számon kér, kérdőre von, megszid, lehord (bizalmas), ledorongol (bizalmas), elkapja a frakkját (bizalmas), kezelésbe vesz (szleng), megdolgoz (bizalmas)
- elfog, rátör, hatalmába kerít, erőt vesz
felfúj, fölfúj
ige
- feldagaszt, felpuffaszt, felpumpál, felduzzaszt, feldurraszt (tájnyelvi)
- eltúloz, felnagyít, túlságba visz, nagyokat mond, anzágol (bizalmas), túljátszik, kiszínez, tupíroz
- (felfújja magát): felfuvalkodik
- durcáskodik, duzzog, fúj, haragszik, húzza az orrát
fokozat
főnév
- mérték, árnyalat, fok, szakasz, stádium, szint, lépcső
- rang, beosztás, grádus (régies), cím, kategória, osztály, csoport
genny
főnév
- gennyedtség (tájnyelvi), csúnyaság (tájnyelvi), enyekesség (tájnyelvi), evesség (tájnyelvi)
- váladék
- (szleng): gané, mocsok, szemét, tróger (durva), tetű, drekk (szleng)
- silányság, bóvli
fejfa
főnév
- keresztfa, sírkereszt, kereszt, sírjel (szaknyelvi), síremlék, kopjafa, gombfa, gombosfa (tájnyelvi), sírfa (régies), fejefa (tájnyelvi), főtőlfa (tájnyelvi), főtőlvaló (tájnyelvi), halottfa (tájnyelvi)
- (szleng): egyes, elégtelen, dugó (szleng)
félrehúzódik
ige
- visszavonul, félrevonul, elvonul, félreáll, arrébb megy, odébb megy, odább áll, odébb vonul, távol tartja magát, háttérben marad
elvetél
ige
- abortál (szaknyelvi), elszül (tájnyelvi), halva szül (tájnyelvi)
- elkallódik, elsikkad, füstbe megy
határozatlan
melléknév
- meghatározatlan, eldöntetlen, indeterminált (idegen), kétes, kétséges, pontatlan, körvonalazatlan
- ingadozó, ingatag, labilis, bizonytalan, bizonytalankodó, tétova, tétovázó, erélytelen, habozó Sz: akar is valamit, nem is
- elmosódó, elmosódott, ködös, homályos, kialakulatlan, téveteg, semmilyen