felleg szinonimái

főnév
  • felhő, fölleg (tájnyelvi)
  • homály, folt, árnyék, ború, borulat

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vérpróba

főnév
  • vérvizsgálat
  • vérminta

metszett

melléknév
  • csiszolt, gravírozott (idegen), vésett
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felleg szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fel, föl

határozószó
  • felfelé, magasra, magasba, ég felé, felfele (tájnyelvi)

eltorlaszol

ige
  • elzár, elrekeszt, elszigetel, elbarikádoz, eltorlaszt (régies), megakaszt

előzőleg

határozószó
  • előbb, korábban, fent, fentebb, megelőzőleg, előzően, azelőtt, előzetesen, kezdetben, eleinte, az elején, előre, régebben, valamikor, egykor, hajdanában

ékel

ige
  • becsíptet, beszorít, feszít, hasít, csapoz (szaknyelvi)
  • (vkik, vmik közé ékeli magát): ékelődik, férkőzik, furakodik

felgyógyul, fölgyógy

ige
  • meggyógyul, megerősödik, felépül, kilábal, lábra áll, erőre kap, feljavul, helyrejön, összeszedi magát, visszanyeri erejét, visszanyeri egészségét, rendbe jön, fellábadozik (tájnyelvi), feltámbálódik (tájnyelvi)

flancol

ige
  • (bizalmas): nagyzol, hivalkodik, cifrálkodik, páváskodik, fitogtatja magát, divatozik, rázza a rongyot, divatol (tájnyelvi), pöffeszkedik, parádézik, pompázik, díszeleg, henceg, előkelősködik

naspolya

főnév
  • lasponya (tájnyelvi), noszpolya (tájnyelvi)

csúnya

melléknév
  • rút, csúf, ronda, randa, ocsmány, rusnya, pocsék, visszatetsző, visszataszító, riasztó, taszító, korcs, utálatos, undok, undorító, förtelmes, iszonyú, éktelen, formátlan, idomtalan, deformis (idegen, régies), ízléstelen, puruttya (tájnyelvi), csetres (tájnyelvi), csunda (tájnyelvi), ragyivátlan (tájnyelvi), szusznya (tájnyelvi), gabisnya (tájnyelvi), gagyma (tájnyelvi), gyeszora (tájnyelvi), tafla (tájnyelvi) Sz: ábrázatnak rossz, pofának megjárja; csúnyább a csonka pipánál; ha ez szép, a légy is madár; olvasva megy a majmok közt; olyan csúnya, hogy a ló az abrakot sem venné el a kezéből; rút, mint a péntek; rút, mint az ördög; se színe, se fonákja
  • (beszéd): illetlen, sikamlós, szemérmetlen, mosdatlan, malac, obszcén, trágár
  • dicstelen, szégyenletes, csúfos, gyalázatos
  • (idő): kellemetlen, barátságtalan

csiricsáré

melléknév
  • rikító, feltűnő, cifra, tarka, tarkabarka, harsány, hivalkodó, szedett-vedett, hitvány, ízléstelen, olcsó, ordenáré, girigáré (tájnyelvi), kiabáló színű

álldogál

ige
  • ácsorog, állong (régies), várakozik, támolyog (régies), szobrozik (szleng), silbakol (őr) (régies), ácsong (tájnyelvi), állbovál (tájnyelvi), állongál (tájnyelvi)
  • időz, lebzsel, tétovázik, habozik, vesztegeti az idejét, múlatja az időt (tájnyelvi)

diadalív

főnév
  • diadalkapu, díszkapu

folyadék

főnév
  • ital, lé, nedv, nektár, nedű (választékos), nedvesség, fluidum (szaknyelvi), víz
  • főzet, liquor (szaknyelvi)
  • (régies): ér, folyomány, forrás, forradék (tájnyelvi), csorgó, csorogvány (régies), csermely, patakocska, vízfolyás

gép

főnév
  • szerkezet, gépezet, készülék, berendezés, motor, erőgép, erőmű (régies), mechanizmus, masina (bizalmas), gépely (régies), műköny (régies), mozgony (régies)
  • mozdony (régies)

indoeurópai

melléknév
  • indoiráni, indogermán, árja

hatökör

főnév
  • (durva): barom (durva), ökör (durva), isten barma (durva), címeres ökör (durva), világ marhája (durva), világ állatja (durva), tökkelütött, nehézfejű, buta, korlátolt

fellobban, föllobban

ige
  • felgyullad, kigyullad, kigyúl, tüzet fog, égni kezd, fellángol, lángra lobban, lángot vet, lángra kap, lángra gyúl, fellobog, felizzik, lobot vet, lángba borul, felgyappan (tájnyelvi), fellandul (tájnyelvi), fellökődik (tájnyelvi)
  • felvillan, felcsillan, felragyog
  • feléled, feltámad
  • gerjed, felcserszen (tájnyelvi)

fejletlen

melléknév
  • éretlen, kiforratlan, kezdetleges, tökéletlen, kezdeti, kialakulatlan, primitív, embrionális (idegen)
  • csenevész, satnya, elmaradott, csökevényes, visszamaradott, silány, nyamvadt, rudimentális (szaknyelvi), nyápic, csefre (tájnyelvi), cseplesz (tájnyelvi), csögbög (tájnyelvi), nyevere (tájnyelvi), csökött (tájnyelvi)

fényképészet

főnév
  • fotográfia (régies), fényképezés
  • fotóművészet

háryjános

főnév
  • szájhős

félrevezet

ige
  • megtéveszt, rászed, felültet (bizalmas), kijátszik, beugrat, becsap, megcsal, átráz (bizalmas), átejt, átver, bebolondít, bepaliz (bizalmas), lóvá tesz, csúffá tesz, lépre csal, bolondját járatja (valakivel), csőbe húz (szleng), tévútra visz, tévútra vezet, vakerál (szleng), hamukál (szleng), falhoz állít (szleng), becsábít (tájnyelvi), beőrjít (tájnyelvi), elragad (régies)
  • áltat, ámít, szédít (bizalmas), tévedésbe ejt Sz: az orránál fogva vezet

elvi

melléknév
  • eszmei, principiális (régies), elméleti, teoretikus

fiatalság

főnév
  • fiatalkor, ifjúkor, kamaszkor
  • ifjúság, a fiatalok

hatásfok

főnév
  • teljesítmény, intenzitás, erősség, hatékonyság