fenyegetődzik, fenye szinonimái

ige
  • fenyeget, fenekedik (régies), acsarog, acsarkodik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hevít

ige
  • tüzesít, forrósít, lángra lobbant, izzít, melegít, megforral (régies)
  • (nap): süt, tűz, éget, perzsel
  • lelkesít, buzdít, ösztönöz, izgat, feldühít, nekivadít, fűt

becsíp

ige
  • becsíptet, odacsíp, beszorít
  • berúg, beiszik, becsiccsent (bizalmas), bepityizál (tájnyelvi), bepityókázik (tájnyelvi), becsodálkozik (tájnyelvi), beimádkozik (tájnyelvi), bekortyint (tájnyelvi), bekóstol (tájnyelvi), betütükél (tájnyelvi), bekap (régies), bekaparász (régies), a fejébe száll az ital, a lábába száll az ital Sz: felönt a garatra
  • (régies): letartóztat, becsuk, bezár
  • (tájnyelvi): (lovat) befog
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fenyegetődzik, fenye szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felnő, fölnő

ige
  • megnő, felnövekszik, felserdül, felcseperedik, felnőtté válik, cseperezik (tájnyelvi), felgingárodik (tájnyelvi), megiperedik (tájnyelvi), felsúdul (tájnyelvi), felterem (tájnyelvi), kifejlődik
  • kivirul, kivirágzik
  • felnevelkedik Sz: veri az anyja tolla; kinőtt az Isten markából; benőtt a feje lágya; nem lehet már az ágy alá dugni; liba volt, most lúd; nem játszik már dióst

erélytelen

melléknév
  • határozatlan, bizonytalan, bizonytalankodó, habozó, gyenge, gyengekezű, teddide-teddoda, engedékeny, lagymatag, erőtlen, lágy, lanyha, tehetetlen, pipogya, gyámoltalan, jámbor, bátortalan, tutyimutyi, nyimnyám Sz: lágy, mint a tészta

embertan

főnév
  • antropológia, embertudomány (régies)

elhajít

ige
  • eldob, elvet, elrepít, ellódít

feltétel, föltétel

főnév
  • kívánalom, kikötés, megszorítás, megkötés, kondíció, alapfeltétel, előfeltétel, posztulátum (szaknyelvi)
  • adottság

fregoli

főnév
  • ruhaszárító
  • átváltozó művész
  • (jelzőként): kifordítható (kabát)

nyalogat

ige
  • nyaldos, kóstolgat, szopogat
  • tisztogat, mosogat

dísztárgy

főnév
  • nipp (bizalmas), csecsebecse, szobadísz, mütyürke, fityegő, díszműáru (szaknyelvi)

dér

főnév
  • zúzmara, hóharmat (régies), fagyharmat (régies), dérharmat (tájnyelvi), cigányharmat (tájnyelvi)
  • (régies): fagy, hideg

árengedmény

főnév
  • árcsökkentés, árleszállítás, leértékelés, ármérséklés, árleengedés, koncesszió (szaknyelvi), skontó, bonifikáció, rabatt (szaknyelvi)
  • árkedvezmény

dühödt

melléknév
  • dühös, megdühödött, feldühített, dühöngő, bősz, bőszült, felbőszült, indulatos, felindult, ádáz, haragos, mérges, bosszús, felháborodott, nekivadult, eszeveszett, mérgelődő, dúló-fúló
  • tomboló (vihar)
  • szenvedélyes, bősz

fülsértő

melléknév
  • fülhasogató, fülsiketítő, fülrepesztő, fülhasító, sipító, éles, metsző, kellemetlen, éktelen, csikorgó, durva, bántó, harsány, hamis, disszonáns, diszharmonikus

gyári

melléknév
  • üzemi, nagyipari, nagyüzemi, üzemszerű
  • tömeges

január

főnév
  • elsőhó (régies), télhó (régies), Boldogasszony-hó (régies), Boldogasszony hava (régies), Vízöntő hava (régies), deréktél (régies)

hígít

ige
  • felereszt, vizez
  • old
  • (bort): hamisít, felvizez
  • (pénzt): értéktelenít, lenyom, ront
  • sekélyesít, felszínessé tesz, kevesbít, gyengít, tompít

fényképészet

főnév
  • fotográfia (régies), fényképezés
  • fotóművészet

fellebbezés, föllebb

főnév
  • folyamodvány, folyamodás, rekurzus (idegen), panasztétel, panasz, fellebbvitel, apelláció (régies), apelláta (régies), jogorvoslat

folytatódik

ige
  • továbbhalad, továbbmegy
  • átöröklődik, fennmarad, hagyományozódik
  • terjed, elterül, átnyúlik

here1

főnév
  • orchis (szaknyelvi), testis (szaknyelvi), hím ivarmirigy (szaknyelvi), bizsu (tréfás), golyó (bizalmas), tojás (bizalmas), mony (tájnyelvi), mogyoró (szleng), zacskó (szleng), tök (durva), tökgolyó (régies)

figyel

ige
  • odafigyel, idefigyel, megfigyel, figyelmet szentel, figyelemmel kísér, nyomon követ, kémlel, leskel, figyelmez (régies), fürkész, vizslat, vizsgál, fülel, hegyezi a fülét, hegyez (régies), les, figyuz (szleng), stíröl (szleng), skubiz (szleng), cserkél (tájnyelvi), neszel (tájnyelvi)
  • megfigyelés alatt tart
  • vigyáz, ügyel, szemmel tart, résen van, résen áll, lesben áll, ügyít (tájnyelvi) Sz: nem téveszt szem elől; rajta tartja a szemét; szemmel tartja, mint a rosszra indulót

értelmes

melléknév
  • épelméjű
  • jó felfogású, jó eszű, jófejű, eszes, intelligens, nagyeszű, világos fejű, éles eszű, éles elméjű, okos, eszélyes (régies), lucidus (idegen), idejérelett (tájnyelvi), tudékony (tájnyelvi)
  • célravezető, célszerű, helyes, helyénvaló, épkézláb, józan, ésszerű, racionális, átgondolt, megfontolt
  • érthető, világos, áttekinthető, követhető

főcím

főnév
  • címfej (szaknyelvi), címsor (szaknyelvi)

hideglelés

főnév
  • hidegrázás, hidegláz, lázroham, láz, hidegmenés (tájnyelvi), diderláz (régies)
  • fázás, reszketés, vacogás, remegés, borzongás, didergés
  • harmadnapos hideglelés, malária, váltóláz, mocsárláz (régies)