egyívású szinonimái

melléknév
  • hasonszőrű, egyforma
  • egyidős, egykorú

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rostély

főnév
  • rács, rácsozat, gitter (szaknyelvi)
  • vasrács, tűzrács, kályhaellenző
  • sütőrostély, sütőrács, rostélyrács, rosta (régies)
  • sisakrostély

bedől

ige
  • beomlik, leomlik, leborul, ledől, ledűl (tájnyelvi), berogy, berogyik, beszakad, beroskad, leszakad, összeszakad, beduvad (tájnyelvi)
  • beledől, befordul, belefordul, beesik, beleesik, belepottyan, belehuppan, belezuhan, beleszédül, beleroskad, beborul, beleborul, bebükken (tájnyelvi)
  • beömlik, beözönlik, beárad, bezúdul, betódul, beáramlik, besereglik, becsődül, benyomul, betör
  • (tájnyelvi): átfordul, átdől
  • (tájnyelvi): benyúlik, lejt
  • beugrik (valakinek) (bizalmas), felül (bizalmas), bevesz (valamit), lépre megy, bekapja a horgot (bizalmas), bekapja a legyet (bizalmas), behidal (szleng), beül a hintába (szleng), beveszi a kefét (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyívású szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

drámaíró

főnév
  • színpadi szerző, dramatikus, színműíró, színdarabíró

csacska

melléknév
  • beszédes, bőbeszédű, csacsogó, fecsegő, kereplő, nyelves, cserfes (tájnyelvi), csáfordi (tájnyelvi), fecske (tájnyelvi), fecske-locska (tájnyelvi), locska (tájnyelvi), locska-fecske (tájnyelvi), szócsiszár (tájnyelvi), szómalom (tájnyelvi)
  • bohó, butuska, csacsi, gyerekes, gyermekded, gyermeteg, oktalan, oktondi

célszerűtlen

melléknév
  • ésszerűtlen, helytelen, felesleges, irracionális, indokolatlan, hiábavaló, haszontalan, unpraktikus, alkalmatlan, fölösleges, oktalan, gyakorlatiatlan

betart

ige
  • beletart, benyújt
  • (szabályt): megtart, figyelembe vesz, követ, teljesít, igazodik (valamihez), alkalmazkodik, engedelmeskedik, eleget tesz, tartja magát (valamihez), ragaszkodik (valamihez), hű (valamihez), szót fogad
  • (valakinek) (szleng): akadályoz, gátol, gáncsol, hátráltat, késleltet, lassít, nehezít, feltartóztat, visszatart, útját állja, betesz (valakinek) (bizalmas)
  • (labdarúgásban) megakaszt, akaszt

egzakt

melléknév
  • pontos, szabatos, egyértelmű

elítélt

főnév
  • rab, fogoly, fegyenc, őrizetes (szaknyelvi), sittes (szleng), cinkelt (szleng)
  • halálra ítélt

lezáródik, lezárul

ige
  • (fedéllel): becsukódik, bezáródik, bezárul
  • lecsapódik
  • befejeződik, bezárul, bevégződik, megszűnik, elmúlik, véget ér, vége szakad, abbamarad, megáll, megszakad, berekesztődik

autójavító

főnév
  • autószerelő műhely, gépjárműjavító, gépkocsiszerviz, autószerviz, szerviz

áthárul

ige
  • átháramlik, átszáll, áttolódik
  • átkerül

bárhogy, bárhogyan

határozószó
  • akárhogy, akárhogyan (választékos), bármiképpen, akármiképpen, bárhogy is, akárhogy is, bármi módon, bármilyen módon, akármilyen módon, bármint (választékos)
  • bármennyire, akármennyire

ellenszavazat

főnév
  • ellenvoks

elválik

ige
  • szétválik, elkülönül, különválik, széthasad, kettéválik, szétválasztódik, (út) elágazik
  • eltávozik, elbúcsúzik, elköszön, elszakad, megválik
  • (házaspár): szétmegy, széjjelmegy, különmegy, felbontja a házasságot Sz: külön kenyérre megy; kétfelé hányják a sonkát; kettévágják a kenyeret
  • különbözik, elkülönül, elhatárolódik, kiválik
  • eldől, tisztázódik, kiderül, elhatározódik (régies)

fülész

főnév
  • fülorvos, fülszakorvos, fülgyógyász, otológus (szaknyelvi), fül-orr-gégész

felhalmozódik, fölha

ige
  • felgyülemlik, sokasodik, gyűlik, lerakódik, összetorlódik, összpontosul, feltornyosodik, felduzzad, megszaporodik, tömörül, feltuhad (régies), akkumulálódik (idegen), aggregálódik (idegen)

egymaga

névmás
  • egyedül, egyes-egyedül, egy szál maga, magamaga, önállóan, segítség nélkül, saját erőből, saját erejére utaltan, magányosan

dönget

ige
  • dörömböl, dobol, zörget, kongat, üt, ver, páhol, döngöl (tájnyelvi), hupogat (tájnyelvi), supál (tájnyelvi)
  • (szleng): autózik, hajt, száguld, pörköl (szleng), söpör (szleng), tűz (szleng), tép (szleng), repeszt (szleng)

életjáradék

főnév
  • évjáradék, tartáspénz, apanázs (régies), élelemdíj (régies)

felél, fölél

ige
  • elhasznál, elfogyaszt, felhasznál, hasznosít, elkölt, elapaszt, elél (tájnyelvi)
  • (régies): feléled, életre kel, magához tér

ekkor

határozószó
  • ilyenkor, ekkoriban, ekkortájban, ekkortájt (választékos), ez alkalommal, ebben a pillanatban, ezen időben (régies), ezen korban (régies), ezidőtt (régies), ilyen tájban, ilyen tájt

császkál

ige
  • mászkál, járkál, jár-kel, jön-megy, lődörög, ődöng, őgyeleg, ténfereg, cselleng, lézeng, lötyög (bizalmas), lóg (valahol) (bizalmas), sattyog (bizalmas), slattyog (bizalmas), csavarog, csatangol, tekereg, bumlizik (bizalmas), kószál, kóborol, kódorog, bolyong, barangol, bujtorog (tájnyelvi), kujtorog

elhajló

melléknév
  • eltérő, széttartó, divergens (szaknyelvi), elágazó
  • ferde, dőlt, rézsútos, srég (bizalmas)

felfuvalkodott, fölf

melléknév
  • kevély, gőgös, öntelt, önhitt, önelégült, dölyfös, fennhéjázó, kérkedő, beképzelt, elbizakodott, felfújt, nagyképű, szerénytelen, kivagyi, pöffeszkedő, nagymellű, pökhendi, fölényes, duzmadt (tájnyelvi), magahitt (régies), pukkadt (régies)