felújul, fölújul szinonimái

ige
  • felelevenedik, feléled, feltámad
  • (választékos): megújhodik, megújul

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elbánás

főnév
  • bánásmód
  • eljárás

bevezető II.

főnév
  • bevezetés, előszó, előhang, előjáték, nyitány, előbeszéd (régies), introdukció (szaknyelvi), prefáció (idegen), prelúdium (idegen), prológus, preambulum (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felújul, fölújul szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

feliratkozik, fölira

ige
  • jelentkezik, benevez, bejegyezteti magát, előjegyezteti magát

ép

melléknév
  • csorbítatlan, hiánytalan, egész, csonkítatlan, felbontatlan, osztatlan, bántatlan, töretlen, sértetlen, hibátlan, érintetlen, intakt (szaknyelvi), integer (idegen), romlatlan, rontatlan (régies), vesztegetlen (régies)
  • egészséges, erőteljes, jó karban levő, jó állapotban levő, gyógyult
  • épkézláb, érthető, világos, hasznos, termékeny, életrevaló

elvadul

ige
  • eldurvul, elzüllik, elszilajodik (régies), elkanászodik, elfajul
  • (növény): elburjánzik

életfogytiglan

határozószó
  • élethossziglan, élethosszig, halálig

félrevonul

ige
  • elvonul, félrehúzódik, bezárkózik, elzárkózik, elkülöníti magát, visszavonul, izolálja magát (régies), elhuzakodik (tájnyelvi)

fotóz

ige
  • fényképez, filmez, fotografál

nívó

főnév
  • szint, vízszint, szintvonal
  • minőség
  • színvonal
  • életszínvonal

diakónus

főnév
  • szerpap
  • lelkigondozó

dalmű

főnév
  • dalköltemény, daljáték, musical (idegen), opera, operett, zenedráma

aprófa

főnév
  • gyújtós, alágyújtós, szilánk, éleszték (tájnyelvi), langalló (tájnyelvi), gerjesztő (tájnyelvi)

dörrenés

főnév
  • dörej, durranás, dördülés, pukkanás, robaj, robbanás, csattanás, roppanás, dübörgés, morajlás, harsogás, detonáció
  • lövés, puskalövés

fukar II.

főnév
  • (régies): haszonbérlő
  • kalmár (régies), kereskedő, gabonakereskedő
  • (régies): vámos
  • pénzember

gubbaszt

ige
  • üldögél, kuksol, kuporog, kucorog, csücsül (bizalmas), gunnyaszt, darvadozik (tájnyelvi), gubbaszkodik (tájnyelvi) Sz: úgy ül ott, mint szent gugg; ül, mint egy óntúzok

iszalag

főnév
  • ördögcérna, semfűsemfa

here1

főnév
  • orchis (szaknyelvi), testis (szaknyelvi), hím ivarmirigy (szaknyelvi), bizsu (tréfás), golyó (bizalmas), tojás (bizalmas), mony (tájnyelvi), mogyoró (szleng), zacskó (szleng), tök (durva), tökgolyó (régies)

felületes

melléknév
  • felszínes, sekély, sekélyes, henye, hevenyészett, hányaveti, gondatlan, odavetett, összecsapott, elsietett, elnagyolt, pontatlan, szuperficiális (választékos), slendrián, trehány, hanyag, figyelmetlen, átabota (tájnyelvi), hánydel-vesdel (tájnyelvi)
  • futó, futólagos, érintőleges, röpke, sietős

felhánytorgat, fölhá

ige
  • fölemleget, felhoz, felhány, felpanaszol, szemrehány, szemére vet, szemrehányást tesz, szemére lobbant, az orrára hány (valakinek valamit), az orra alá dörgöl, gravaminál (idegen), felhánydál (tájnyelvi), felorrol (tájnyelvi), hányakodik (tájnyelvi)

fogászat

főnév
  • fogkezelés, fogorvoslás, sztomatológia (szaknyelvi)
  • fogorvosi rendelő

hegemónia

főnév
  • fölény, uralom, vezérszerep, vezető szerep, fensőbbség

fényrekesz

főnév
  • blende (bizalmas), diafragma (szaknyelvi), rekesz, írisz (régies)

eredetileg

határozószó
  • eredendően, eleve, kezdetben, először
  • eleinte, az elején

folytatódik

ige
  • továbbhalad, továbbmegy
  • átöröklődik, fennmarad, hagyományozódik
  • terjed, elterül, átnyúlik

henger

főnév
  • cilinder, hengerdob, dob, görgő, gurgula (régies)
  • tekercs, guriga