fásítás szinonimái

főnév
  • erdősítés, erdőültetés, erdőtelepítés, beültetés, betelepítés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csehszlovák

főnév, melléknév
  • cseh, cseszkó (bizalmas), cselák (szleng)

evangélista

főnév
  • evangéliumszerző
  • hittérítő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fásítás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

észlel

ige
  • érzékel, fölfog, appercipiál (idegen), konstatál, tapasztal, kivesz, megfigyel, megérez, megpillant, meghall, ráeszmél, átlát, eszel (tájnyelvi), neszel (tájnyelvi)
  • észrevesz, megállapít, fölismer, obszervál (idegen)

elles

ige
  • beles, lenéz, lemásol
  • eltanul, kiles, kitalál, kifigyel (bizalmas)

elhesseget

ige
  • elhajt, elzavar, elriaszt, elijeszt, elkerget, elűz
  • (gondolatot): elűz, elhárít

dögönyöz

ige
  • páhol, püföl, dömöcköl (tájnyelvi), gyömöszöl (tájnyelvi), csömöszköl (tájnyelvi)
  • ver, gyomroz, agyabugyál, fenekel, lazsnakol (régies)
  • masszíroz, gyúr, nyomkod, bedörzsöl

fagy1

ige
  • megfagy, kihűl, megdermed, megmerevedik, jeged (tájnyelvi), jégzik (tájnyelvi), körmed (tájnyelvi), megkörömködik (tájnyelvi), gérezik (tájnyelvi)
  • csikorog

felragad, fölragad

ige
  • elragad, felkap, felfog, felcsíp
  • odaragad, ráragad

mond

ige
  • kifejez, közöl, kijelent, állít, szól, nyilatkozik, beszél, említ, kifejt, előhoz, felhoz (bizalmas), szpíkel (bizalmas), hadovál (szleng), pofázik (durva)
  • előad, szaval, énekel, regél, mesél, gajdol (pejoratív)
  • (vminek, vmilyennek): nevez, nyilvánít, vall, értékel, titulál
  • kifejez, tükröz, ábrázol, leír

csáp

főnév
  • tapogató (szaknyelvi), tapogatószerv (szaknyelvi), antenna (szaknyelvi), érzőcsáp, érzőszarv (régies), tapintyú (régies)
  • (szleng): láb, kar

cím

főnév
  • verscím, regénycím
  • lakáscím, lakcím, adressz (régies)
  • címzés
  • címzett
  • rang, fokozat, állás, titulus, titula (tájnyelvi)
  • jogcím, jogalap, ürügy, alap
  • (vminek a címén): fejében, gyanánt, képében (régies)

aggályoskodik

ige
  • aggódik, kételkedik, aggodalmaskodik, tele van aggodalommal, szorong, nyugtalankodik, emészti magát, emésztődik, bizonytalankodik, skrupulizál (bizalmas)

csillagkép

főnév
  • csillagzat, konstelláció (régies), égi jegy (régies), állatövi jegy, zodiákus (szaknyelvi), zodiákusjegy, a csillagok állása, csillagjegy

feltekint, föltekint

ige
  • felnéz, felpillant, felemeli szemét, felemeli tekintetét, felveti tekintetét

forgópisztoly

főnév
  • revolver, pisztoly

hozzámegy

ige
  • férjhez megy, feleségül megy, nőül megy, nejévé lesz, kezét nyújtja

hajlék

főnév
  • lakás, otthon, ház, lakóhely, rezidencia, szállás, lak, kunyhó, viskó, bódé (régies), odú
  • födél (választékos), menedék, oltalom, védelem, menhely

fatörzs

főnév
  • törzs, törzsök (régies), suháng (tájnyelvi), geszt (régies), sudár (szaknyelvi)
  • tönk, fatönk, fatuskó, tuskó, farönk, rönk, tőke, csutok (tájnyelvi), csutkó (tájnyelvi), fatönköly (tájnyelvi), rönköly (tájnyelvi)

eskü

főnév
  • fogadalom, esküvés, hit (régies), juramentum (idegen), fogadás (régies)
  • eskütétel
  • esküszöveg, esküforma

felhang

főnév
  • vékony hang, magas hang, fenhang (régies)
  • (régies): mellékzönge
  • palatális magánhangzó

habozás

főnév
  • tétovázás, ingadozás, bizonytalankodás, határozatlanság, hezitálás, vacilláció (régies), tanácstalanság, akadozás
  • félénkség, bátortalanság

fejsze

főnév
  • balta, bárd, szekerce, fokos, szakóca (tájnyelvi), topor (régies), tagló (régies), balaska (tájnyelvi), butika (tájnyelvi), hasogató (tájnyelvi)

elnyújt

ige
  • (tésztát): kinyújt, elsodor (tájnyelvi)
  • húz-halaszt, halogat, halaszt, elhúz, elodáz, meghosszabbít

fellazít, föllazít

ige
  • megbont, felbont, kibont, kiold, megenged (tájnyelvi), felberhel (tájnyelvi), felbözdörget (tájnyelvi)

hajdani

melléknév
  • régi, ősi, egykori, azelőtti, korábbi, letűnt, néhai, ósdi, valamikori, quondam (régies), ódon, réges-régi, ó (régies), volt, régmúlt, archaikus
  • divatjamúlt, régimódi, ódivatú, avatag, idejétmúlt, ásatag