cserje szinonimái

főnév
  • aljnövényzet, bozót, bokor, haraszt, csalit, bige, ciher (tájnyelvi), cseprente (tájnyelvi), csender (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megrendszabályoz

ige
  • megfegyelmez, szabályoz, megreguláz
  • (bizalmas): megfékez, zaboláz, rendbe szed, ráncba szed, megfincoltat (tájnyelvi), megnyaggat (tájnyelvi)

verő I.

melléknév
  • dobogó, lüktető, pulzáló
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a cserje szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

cipősarok

főnév
  • stekli (szaknyelvi)

beszeg

ige
  • körülszeg, szegélyez, körültűz, szélez, karimáz, korcoz, keretez, paszományoz (régies), endliz (szaknyelvi), elvarr

belorusz

melléknév, főnév
  • fehérorosz

áthajózik

ige
  • átszel, átvitorlázik, átevez

csatlakozó

főnév
  • (szaknyelvi): konnektor, dugó (bizalmas), dugaszolóaljzat (szaknyelvi), falicsatlakozó, érintkező

diéta1

főnév
  • kímélő étrend, betegkoszt
  • fogyókúra, soványító kúra, fogyi (bizalmas)

középhullám

főnév
  • MW, medium wave (idegen)

akaratoskodik

ige
  • makacskodik, nyakaskodik, dacol, makrancoskodik, csökönyösködik, fejeskedik (tájnyelvi)

adóállomás

főnév
  • adó, adóberendezés, adótorony, leadóállomás, rádióadó, rádióállomás, tévéállomás, televízióállomás, televízióadó, tévéadó, átjátszóállomás, adókészülék

alkalmatlan

melléknév
  • képtelen, hasznavehetetlen, tehetetlen, ügyetlen, impotens, élhetetlen Sz: alkalmatos, mint a vak a tetűfogásra
  • időszerűtlen, kedvezőtlen, rossz, szerencsétlen
  • terhes, nyűgös, bosszantó, idegesítő

dolgozat

főnév
  • felmérő, írásbeli, gyakorlat (régies), zárthelyi, zéhá (bizalmas), doga (szleng), doli (szleng), agytorna (szleng)
  • értekezés, tanulmány, pályamunka, elaborátum (idegen), referátum (szaknyelvi), disszertáció

eközben

határozószó
  • időközben, ezalatt, közben

felhúz

ige
  • felvon, felemel, fölteker
  • felvonszol, felrángat, felcibál, felcsaptat (régies), fölcsévél (régies)
  • felakaszt, fellógat, felköt
  • felvesz, felölt, felcsatol, magára ölt, belebújik
  • (falat): felépít, felállít, rak
  • (sátrat): felver
  • (rugós szerkezetet): működésbe hoz
  • felingerel, felbosszant, felmérgesít, feldühít, felidegesít, felizgat, felbőszít, zabosít (szleng), dühbe hoz, dühbe gurít, kihoz a sodrából, méregbe gurít, haragra gerjeszt, felcukkol (szleng), bepörget (szleng), begerjeszt (szleng), bezsongat (szleng), bepöccent (szleng)

elzsibbad

ige
  • elérzéketlenedik, elgémberedik, megmacskásodik (tájnyelvi), elalszik (tájnyelvi), elhal (tájnyelvi)
  • eltompul, elfásul
  • (szleng): lerészegedik, berúg

csetepaté

főnév
  • összecsapás, harc
  • veszekedés, verekedés, küzdelem, dulakodás, bunyó (szleng), csatározás, csata, perlekedés, affér (bizalmas), nézeteltérés, összeütközés, összetűzés, összeszólalkozás, purparlé (bizalmas), perpatvar, civakodás, lárma, zsivaj, patália, hajcihő (bizalmas), ribillió, petek (régies), balhé (szleng), cirkusz (bizalmas), műsor (bizalmas), ramazúri, hűhó, hirig (szleng), tumultus (régies), meccs, kalabálé (tájnyelvi), kalamácsa (tájnyelvi), karakalla (tájnyelvi), ferkel (tájnyelvi)

cím

főnév
  • verscím, regénycím
  • lakáscím, lakcím, adressz (régies)
  • címzés
  • címzett
  • rang, fokozat, állás, titulus, titula (tájnyelvi)
  • jogcím, jogalap, ürügy, alap
  • (vminek a címén): fejében, gyanánt, képében (régies)

daljáték

főnév
  • dalmű, dalköltemény, opera, zenedráma, musical (idegen)

eltűnik

ige
  • eltávozik, tovatűnik, sudamlik (régies), szétfoszlik, szertefoszlik, elenyészik, belevész (valamibe), nyoma vész, híre-hamva sincs, elvész a szeme elől (valakinek), köddé válik, semmivé válik, elpárolog (szleng), lelécel (bizalmas), felszívódik (szleng), felszivárog (szleng), elszivárog (szleng), kámfort játszik (szleng), kámforrá válik, elkámforog (tájnyelvi), elcsellen (tájnyelvi), földetlenné lesz (tájnyelvi) Sz: bottal üthetik a nyomát; csak hűlt helyét lelték; ég nyelte-e el, vagy a föld, nem tudni; egyszeriben oda lett; elenyészett, mint a füst; elment iszli-muszliba; eloszlik, mint a buborék; elpárolog, mint a kámfor; eltűnik, mint a szürke szamár a ködben; eltűnik, mint Petőfi a kukoricásban; huzatot kap; szőrén-lábán elvész; világgá ment, mint a tót asszony pulykája
  • elrejtőzik, elillan, sunnyog (szleng), koltászol (szleng)

csiszol

ige
  • dörzsöl, fényesít, fényez, súrol, gyalul, políroz, reszel, smirgliz, tisztáz, koptat, köszörül, csuszol (tájnyelvi), gyeszöl (tájnyelvi), csiszorál (tájnyelvi), váslal (tájnyelvi), fen
  • palléroz (választékos), kiművel, farag, finomít, tökéletesít, javít, cizellál, fejleszt

betörő

főnév
  • rabló, tolvaj, zsivány (régies), haramia, martalóc
  • bankrabló, kasszafúró, srenker (szleng), mackós (szleng), szarka

depresszió

melléknév
  • levertség, lehangoltság, elkedvetlenedés, nyomottság, búskomorság, kedvetlenség, mélabú, életuntság, letörtség, szomorúság, kétségbeesés, csüggedtség, reménytelenség, elesettség, melankólia, szplín (választékos)

élvonal

főnév
  • élmezőny, élcsapat, élboly
  • arcvonal