felháborít, fölhábor szinonimái

ige
  • felbosszant, feldühít, felmérgesít, megharagít, felbőszít, felingerel, felidegesít, felizgat, fellázít, kihoz a sodrából

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

egyszólamú

melléknév
  • homofon (szaknyelvi), monofonikus (szaknyelvi), unisono (szaknyelvi)

tárgyeset

főnév
  • accusativus (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felháborít, fölhábor szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fecskendő

főnév
  • injekciós tű, injektor (idegen), csöklendő (tájnyelvi), fecske (szleng), csúzli (szleng), eszköz, fegyver (szleng), kendő (szleng), művzser (szleng), pisztoly (szleng), puska (szleng), revolver (szleng)
  • locsoló, spricni (bizalmas)

elsősorban

határozószó
  • mindenekelőtt, leginkább, nagyrészt, legfőképpen, először, legelőször is, különösen, legelőbb, különösképpen, főleg, főként, főképpen, kiváltképpen, kivált, legkivált, mindenekfölött, lényegében, alapvetően, alapjában véve, többnyire, eredetileg, nevezetesen, specialiter (bizalmas), speciál (bizalmas)

előirányoz

ige
  • előír, tervbe vesz, megszab, megállapít, meghatároz, eltervez, kitűz, célul tűz ki, szándékol, szándékozik, kigondol, kieszel, kitalál, elképzel, kitervel, megjelöl

egyidejű

melléknév
  • együttes, párhuzamos, egybeeső, szimultán, szinkrón (idegen), paralel (idegen), izokrón (idegen), egykorú, kortárs, korabeli

feldereng, földereng

ige
  • felsejlik, felrémlik, feltűnik

feszített

melléknév
  • feszes, megfeszített, megerőltető, erőltetett, fokozott

nagyharang

főnév
  • öregharang

csomó

főnév
  • bog (tájnyelvi), hurok, csimbók (tájnyelvi), csombók (tájnyelvi), gubanc
  • csomósodás, görcs, bütyök, göcsört (bizalmas), göb (tájnyelvi), bök (tájnyelvi), göcs (tájnyelvi), bücök (tájnyelvi)
  • halom, rakás, tömeg, sereg, nyaláb, köteg, fürt, csomag, sokaság, halmaz, kupac, kazal (bizalmas), paksaméta
  • (szn-szerűen): sok, temérdek, számos, rengeteg, nagyszámú

cserge

főnév
  • (tájnyelvi): takaró, gyapjúpokróc, gyapjútakaró, lazsnak (régies)

alighogy I.

kötőszó
  • mihelyt, amint, ahogy, miután

degesz II.

főnév
  • (tájnyelvi): has, gyomor

flexibilis

melléknév
  • hajlékony, rugalmas, alakítható, képlékeny, elasztikus, plasztikus
  • formálható, meggyőzhető, alkalmazkodó, simulékony, készséges, együttműködő

galaxis

főnév
  • tejútrendszer, galaktika, csillagrendszer, univerzum, világegyetem

ijesztget

ige
  • ijeszt, ijeget (tájnyelvi), ijesztgetődzik (tájnyelvi), riogat, rémítget, rémisztget, fenyeget, borzongat, cincsogtat (tájnyelvi)

háromdimenziós

melléknév
  • háromdimenziójú, háromkiterjedésű, térhatású, térbeli, térláttató, sztereoszkopikus (idegen)

felhang

főnév
  • vékony hang, magas hang, fenhang (régies)
  • (régies): mellékzönge
  • palatális magánhangzó

fasiszta

melléknév
  • nemzetiszocialista, hitlerista, feketeinges (régies), náci, nyilas, barnainges
  • fajüldöző, fajgyűlölő, rasszista, zsidógyűlölő, antiszemita
  • antikommunista, antiszocialista

feltüzel, föltüzel

ige
  • eltüzel, eléget
  • fellelkesít, felbuzdít, felloval, felbiztat, tűzbe hoz, felajz, felszít

hangzavar

főnév
  • zaj, lárma, zsivaj, ricsaj, zenebona, ribillió
  • diszharmónia

fellendül, föllendül

ige
  • javul, virágzásnak indul, felvirágzik, növekedik, fokozódik, erősödik, emelkedik, kiterjed, prosperál, megújul, újjászületik

eltép

ige
  • széttép, széjjeltép, összetép, kettétép, elszakít, kettészakít, kiszakít, szétszakít, szétszaggat, összeszaggat, elszaggat, elcáfol (tájnyelvi), elrifacol (tájnyelvi), elroncsol (régies), elnyű (régies)

fénycső

főnév
  • neoncső, világítócső

harmad II.

főnév
  • terc (régies)
  • harmadrész