felfog, fölfog szinonimái

ige
  • felkap, felragad, felvesz, felnyalábol
  • megfog, felemel
  • véd, elszigetel, hárít, (ütést) kivéd, feltartóztat
  • (vizet): gyűjt, vesz, elnyel
  • megért, érzékel, észlel, érez, ésszel felér, belát, felismer, kapcsol, beugrik (bizalmas), meghall, appercipiál (idegen), recipiál (idegen), kapiál (régies), recipiskál (régies), agnoszkál (idegen), elmél (régies), elért (régies), általért (tájnyelvi), felfogalmaz (tájnyelvi), felgondol (tájnyelvi), intefintél (tájnyelvi), kapiskál (bizalmas), eljut az agyáig (szleng) Sz: világosság gyúl az agyában; fény gyúl a fejében; leesik a tantusz (szleng); leesik a húszfilléres (szleng); veszi a lapot (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

forgalmista

főnév
  • forgalomirányító, menetirányító (szaknyelvi), forgalmi tiszt

begyömöszöl

ige
  • belegyömöszöl, beledug, bedug, benyom, belenyom, benyomkod, belenyomkod, beletöm, beletömköd, begyűr, belegyűr, beleerőltet, beleerőszakol, beszorít, bezsúfol, beszuszakol (tájnyelvi), beleszuszakol (tájnyelvi), beledömöcköl (tájnyelvi), belecsömöszöl (tájnyelvi), begyomákol (tájnyelvi), begyömköd (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felfog, fölfog szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fatönk

főnév
  • fatuskó, tuskó, fatörzs, farönk, rönk, tőke, csutok (tájnyelvi), csutkó (tájnyelvi), fatönköly (tájnyelvi), rönköly (tájnyelvi)

elrugaszkodik

ige
  • elugrik, ellöki magát
  • túllő a célon, túlzásba visz (valamit)

előadás

főnév
  • ismertetés, beszéd, felolvasás, expozé (szaknyelvi), kifejtés, fejtegetés, beszámoló, referátum (szaknyelvi), prelekció (régies), kommentár, előterjesztés
  • tanóra
  • rendezvény, műsor, hangverseny, bemutató

egyetemes

melléknév
  • egyetemleges, általános, többcélú, univerzális, generális, átfogó, teljes, összes, egész, totális, tágas, kiterjedt, világméretű, ökumenikus, poli- (idegen), uni- (idegen), nemzetközi, közös, köz-, széles körű, enciklopédikus (tudás)

félbolond

melléknév
  • féleszű, félkegyelmű, félőrült, dilis, süsü (bizalmas), félnótás, félnadrág, gügye, gyagyás, hangyás (szleng), hibbant, hóbortos, ütődött (bizalmas), tökéletlen, sügönye (bizalmas), hülye, bogaras, kelekótya, eszement, hiányzik egy kereke, kibillent az esze, eszelógi (tájnyelvi), félcédulás, keszegferke (tájnyelvi), kótyomfitty (tájnyelvi), hőbörödött (tájnyelvi), háromkerekű (tájnyelvi), esztelen

fertő

főnév
  • mocsár, láp, ingovány, posvány, süppedék (régies), morotva (régies), holt víz (régies)
  • züllöttség, romlottság, szenny, undokság, posvány, pocsolya, kloáka (pejoratív)

nadrág

főnév
  • pantalló, naci (bizalmas), gatya (szleng), gatyesz (bizalmas), tyóresz (bizalmas), nasztró (idegen), mondhatlan (régies), lábszárhüvely (régies)
  • harisnya (tájnyelvi)
  • bugyi, bugyogó (régies)

csobbanás

főnév
  • toccsanás, loccsanás, pottyanás, lottyanás (tájnyelvi), zubbanás (tájnyelvi)

csepereg, csöpörög

ige
  • szemerkél, permetez, szitál, szemereg (tájnyelvi), szemetel, csepellérezik (tájnyelvi), csepétel (tájnyelvi), ficsereg (tájnyelvi), pernyékel (tájnyelvi), pityereg (tájnyelvi), potyorász (tájnyelvi)

álcázás

főnév
  • leplezés, takargatás, palástolás, titkolás, kendőzés, fátyolozás, falazás, kamuflázs (régies)

dáridó

főnév
  • dáridózás, dínomdánom, eszem-iszom, lakoma, mulatozás, mulatság, vigalom, vigasság, ramazúri (bizalmas), muri (bizalmas), tivornya, hejehuja (bizalmas), devernya (tájnyelvi), banzáj (szleng), buli (bizalmas), hepaj (szleng), dajdaj (szleng), bacchanália (idegen)

fivér

főnév
  • férfitestvér, fiútestvér, fitestvér (régies), testvér, egytestvér (tájnyelvi), édestestvér (tájnyelvi)
  • bátya, bratyó (bizalmas)
  • öcs

füves

melléknév, főnév
  • gyepes, pázsitos
  • (tájnyelvi): gazos, gyomos, gyomlepte
  • (tájnyelvi): kuruzsló, gyógyfüves ember, vajákos
  • füvesasszony, javasasszony
  • (szleng): kábítószer-élvező, narkós (bizalmas), kábszeres (bizalmas), anyagos (szleng), drogos
  • eszelős, hóbortos, bolyókás, maszlagos

igénytelen

melléknév
  • egyszerű, szerény, kisigényű, primitív, alázatos, mértékletes, takarékos, beosztó, spórolós (bizalmas), aszkéta (választékos), spártai, puritán
  • szegényes, dísztelen Sz: elhál a mezítelen földön is
  • hitvány, silány, értéktelen, bóvli

harcol

ige
  • küzd, hadakozik, hadat visel, viaskodik, verekedik, háborúskodik, háborúzik, csatározik, csatázik, vív, tusakodik, harcban áll, összeméri a fegyvert, csatára kel, fegyvert ragad
  • viszálykodik, perlekedik, pöröl, vitáz, vitába száll, debattíroz (régies)
  • síkraszáll, fáradozik, küzd, küzdelmet folytat, vesződik, igyekszik, erőlködik

felforral, fölforral

ige
  • felfőz, felhevít, fellobbant (tájnyelvi), meglobbaszt (tájnyelvi), megrottyant (tájnyelvi), lobbint (tájnyelvi), permeszt (tájnyelvi)

fárad

ige
  • lankad, pilled, tikkad, ernyed, gyengül, bágyad, kimerül, kókad, lanyhul, erőtlenedik, csügged, árnyad (tájnyelvi)
  • fáradozik, igyekszik, dolgozik, törődik, bajlódik, szorgoskodik, serénykedik, buzgólkodik, munkálkodik, erőlködik, verejtékezik

feltartóztat, föltar

ige
  • feltart, visszatart, hátráltat, hátratart, alkalmatlankodik, akadályoz, gátol, késleltet, visszahúz, megakaszt, megállít, késtet (tájnyelvi), hátráztat (tájnyelvi), útját állja, felfog (támadást)

hangjegy

főnév
  • kotta, kóta (tájnyelvi)

felkér, fölkér

ige
  • megkér, felszólít, megkeres
  • meghív, invitál

elszórakoztat

ige
  • mulattat, vidámít, földerít, nevettet

fene I.

főnév
  • nyavalya, nyavalyakórság, kórság, frász (bizalmas), frászkarika, görcs (tájnyelvi), guta (tájnyelvi), ragya (tájnyelvi), rosseb, franc, ördög, pokol, patvar, manó, kánya, macska, szösz, nehézség
  • (régies): fekély, gennyes seb

háramlik, háramol

ige
  • hárul, átszáll, rászáll, érint (valakit), visszaszáll rá, jut osztályrészül (szaknyelvi), esik (valakire)
  • (régies): öröklődik, száll (valakire)