feltartóztat, föltar szinonimái

ige
  • feltart, visszatart, hátráltat, hátratart, alkalmatlankodik, akadályoz, gátol, késleltet, visszahúz, megakaszt, megállít, késtet (tájnyelvi), hátráztat (tájnyelvi), útját állja, felfog (támadást)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

dolgozó I.

melléknév
  • munkálkodó, működő, szorgoskodó, szorgalmas, iparkodó, tevékeny, tevékenykedő, serénykedő, gürcölő, robotoló, pénzkereső

ostromgyűrű

főnév
  • ostromzár, blokád
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a feltartóztat, föltar szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felhatalmazott, fölh

melléknév
  • feljogosított, meghatalmazott, megbízott, jogosult, illetékes, felruházott
  • kinevezett, kiküldött

energia

főnév
  • erő, hatóerő, erőforrás, erőtartalék
  • teljesítmény
  • munka, erőkifejtés, erőfeszítés
  • tetterő, agilitás (idegen), életerő, akaraterő, hathatósság, frissesség, lendület, élénkség, vitalitás (választékos), dinamizmus (idegen), buzgóság, hevesség, lelkesedés, határozottság, hév, tűz, temperamentum, svung (bizalmas), elevenség, kakaó (szleng), spiritusz (bizalmas)
  • (szleng): kábítószer

eltölt

ige
  • jóllakat
  • (régies): megtölt, elözönöl, ellep
  • (érzés): hatalmába kerít, elhatalmasodik (valakin), úrrá lesz, hevít, áthat, átjár, átitat, betölt, dagaszt (választékos), eláraszt
  • (időt): elüt, agyonüt, elfecsérel, elmúlat (régies), leél, átél, eloszlat (tájnyelvi)

élenjáró

melléknév
  • élvonalbeli, vezető, haladó, progresszív (szaknyelvi), úttörő

felpróbál, fölpróbál

ige
  • hozzámér, hozzáilleszt

formális

melléknév
  • alaki, formai, forma szerinti, külsődleges, névleges, lényegtelen
  • megszabott, szabályos, előírásos, konvencionális
  • rideg, hideg, fagyos, hűvös, udvariaskodó, kimért
  • szertartásos
  • (régies): nyilvánvaló, valóságos, szemmel látható
  • félreérthetetlen

nevetség

főnév
  • kinevetés, csúfság, szégyen, közröhej (pejoratív), fölsülés, blama (bizalmas), gúny

deszkakerítés

főnév
  • palánk, léckerítés, rács, borona (tájnyelvi)

csűr-csavar

ige
  • köntörfalaz, mellébeszél, ötöl-hatol, elferdít, kibúvót keres, kertel, hímez-hámoz, csivir-csavar (tájnyelvi), taktikázik, mesterkedik, ravaszkodik, furfangoskodik

apacs

főnév
  • (régies): vagány (bizalmas), huligán, jassz (régies)

dödölle

főnév
  • (tájnyelvi): galuska, gombóc
  • (tájnyelvi): derelye, barátfüle

franciaágy

főnév
  • ikerágy, dupla ágy

gőzmozdony

főnév
  • gőzös, gőzgép, gőzbika (tájnyelvi), gőzösmasina (tájnyelvi), vasparipa (tájnyelvi), vasbika (tájnyelvi)

ismerkedik

ige
  • (valakivel): barátkozik
  • (valamivel): tájékozódik, orientálódik, tanulmányoz, búvárol

helyszín

főnév
  • hely, színhely
  • tetthely

felterjesztés, fölte

főnév
  • javaslat, indítvány, előterjesztés, beadvány

felforr, fölforr

ige
  • felfő, megfő, felhevül, felbuggyan, felrottyan, felbuzog, fellobban, felbizzsen (tájnyelvi), felfottyan (tájnyelvi)
  • átforrósodik, fölhevül
  • (régies): felfortyan, mérgelődik, felduzmad (tájnyelvi)

flört

főnév
  • kacérkodás, legyeskedés, enyelgés, széptevés, kaland

házisárkány

főnév
  • hárpia (pejoratív), szipirtyó (pejoratív), piszkura (régies), satrafa, banya (pejoratív), boszorkány

fennszóval

határozószó
  • fennhangon, hangosan, hangos szóval, nagy hangon, fennen (választékos), torkaszakadtából, teli torokkal, teli torokból

érdekellentét

főnév
  • összecsapás, nézeteltérés, kollízió (idegen), összeütközés

fokozás

főnév
  • növelés, erősítés, emelés, súlyosbítás, felerősítés
  • öregbítés, hatványozás, lelkesítés, nagyítás, sokszorozás
  • nagyobbítás

helyettes II.

főnév
  • képviselő, pótlár (régies), vice (régies), dublőr (szaknyelvi), vikárius (régies), helynök (régies), há (szleng)