feles, fölös szinonimái

melléknév
  • felesleges, fölösleges, szükségtelen

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tapogatódzik, tapoga

ige
  • keresgél, matat, tapogat, kotorászik
  • puhatolódzik, puhatolózik, kérdezősködik, kérdezget, tudakozódik, érdeklődik, felvilágosítást kér, faggat, firtat

cirka

határozószó
  • körülbelül, mintegy, megközelítőleg, hozzávetőleg, nagyjából, majdnem, csaknem, durván, közel, cca, kábé (bizalmas), kb.
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a feles, fölös szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

faragott

melléknév
  • vésett, metszett

elpusztíthatatlan

melléknév
  • maradandó, ellenálló, időtálló, elnyűhetetlen, tönkretehetetlen, elemészthetetlen, eltörölhetetlen, masszív, örök érvényű, megsemmisíthetetlen, romolhatatlan (régies), strapabíró (bizalmas)

elnyír

ige
  • elmetsz, elvág, elnyes
  • (szleng): elbuktat, megbuktat

egyenjogú

melléknév
  • egyenlő jogú, egyenlő, egyenrangú, emancipált (idegen)

feladat, föladat

főnév
  • tennivaló, teendő, dolog, munka, munkakör
  • kötelezettség, kötelesség, hivatás, megbízás, tiszt (régies), kötelem (régies), hivatal (régies)
  • szerep, rendeltetés, funkció
  • tananyag, lecke, penzum (régies)
  • gyakorlat, feladvány, példa, probléma, tétel

fényűző

melléknév
  • luxuriózus (régies), pompás, pompázatos, pompázó, pazar, fejedelmi, főúri, nagystílű, fényes, költséges, drága, bőséges, lukulluszi (lakoma)

műveletlen

melléknév
  • iskolázatlan, képzetlen, tanulatlan, kulturálatlan, tudatlan, tájékozatlan, civilizálatlan, barbár, pallérozatlan, pórias, illiterátus (régies), írástudatlan, analfabéta
  • neveletlen, illetlen, modortalan, faragatlan, nyers, bárdolatlan, primitív, közönséges, durva, tahó (bizalmas), bunkó, paraszt (durva), mucsai (durva)
  • parlag, parlagon heverő, ugaron hagyott, gondozatlan, megműveletlen, megmunkálatlan, feltöretlen

csíra

főnév
  • hajtás, sarj, sarjadék, rügy, szem, inda, vessző, mag, germen (szaknyelvi), cika (tájnyelvi), cikora (tájnyelvi), csimatka (tájnyelvi)
  • magzat, embrió (szaknyelvi), ivadék
  • eredet, kezdet, forrás, kezdemény
  • baktérium

csemegézik

ige
  • nyalakodik, nyalánkodik (régies), nassol (bizalmas), torkoskodik

alapvető

melléknév
  • fontos, lényeges, elengedhetetlen, nélkülözhetetlen, meghatározó, kulcsfontosságú, lényegbevágó
  • életbe vágó, égető, létfontosságú
  • fő, elemi, fundamentális, sarkalatos, szubsztanciális (szaknyelvi), konstitutív (szaknyelvi), kardinális (választékos)
  • ősi, elsődleges, első, primer
  • gyökeres, mélyreható, radikális, szükségszerű, jelentős, döntő

dagi

melléknév, főnév
  • dagadt, kövér, hájas, elhízott, testes, nagy hasú, pocakos, pufi (bizalmas), dundi, potrohos, sörhasú
  • hájpacni (szleng), hájgombóc (szleng), hájtömeg, töltött zokni (szleng), haspók (bizalmas), hústorony

filozófus

főnév
  • bölcselő, bölcs, gondolkodó, bölcselkedő

fűrészpor

főnév
  • forgács, fűrészhulladék (régies), reszelék, reszelőpor, faliszt

igazgyöngy

főnév
  • drágagyöngy, gyöngy, termésgyöngy

harácsol

ige
  • szerez, gyűjt, elvesz, zsákmányol, elbitorol, összeszed, összekapar (bizalmas), behajt, összehord, zabrál (szleng), halábol (tájnyelvi)

felettes, fölöttes I.

melléknév
  • irányító, fölérendelt, fő-, vezető

falfestmény

főnév
  • freskó, falkép, mennyezetfestmény

felszerelés, fölszer

főnév
  • ellátás
  • kellékek, eszközök, hozzávalók, tartozékok, berendezés, málha, poggyász, felkészület (tájnyelvi), ájriktum (tájnyelvi), cajg (tájnyelvi), adjusztírung (tájnyelvi), stafírung (tájnyelvi)

hámor

főnév
  • kovácsműhely, verőte (régies)

felitat, fölitat

ige
  • felszárít, felszívat, letöröl, vízmentesít

elszaporodik

ige
  • megszaporodik, sokasodik, megsokasodik, gyarapodik, elterjed, elhatalmasodik, elburjánzik, elharapódzik, eltenyész (régies), eltenyészedik (tájnyelvi)

felvidít, fölvidít

ige
  • felderít, jókedvre derít, jókedvre hangol, megnevettet, felhangol, feldob (bizalmas), felstimmol (bizalmas), felvidámít (régies) Sz: mosolyt csal az arcára

hányás

főnév
  • hányadék, okádék, rókázás (bizalmas), rokokó (szleng), kis Vuk (szleng), taccs (szleng)
  • halom, kupac, rakás