elpusztíthatatlan szinonimái

melléknév
  • maradandó, ellenálló, időtálló, elnyűhetetlen, tönkretehetetlen, elemészthetetlen, eltörölhetetlen, masszív, örök érvényű, megsemmisíthetetlen, romolhatatlan (régies), strapabíró (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kibuggyan

ige
  • fakad, felszínre tör, előtör, kiserked, gyöngyözik, kicsurran, kiszökik, kilövell, kispriccel
  • kitör
  • kitüremlik

ajak

főnév
  • szájszél, szája széle, száj
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elpusztíthatatlan szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ellenszenv

főnév
  • antipátia, averzió (választékos), idegenkedés, ellenérzés, visszatetszés (választékos), borzadás, utálat, undor, gyűlölet, irtózás, elutasítás

dörgöl

ige
  • (tájnyelvi): dörzsöl, fen, csiszol, smirgliz, vakar, koptat, horzsol, morzsol, súrol, sikál, sikárol (tájnyelvi), csutakol
  • políroz, pucol (bizalmas), fényesít, vikszel, kefél, szidoloz

differenciál

ige
  • megkülönböztet, árnyal, különválaszt, szétválaszt, elkülönít

cirkál

ige
  • köröz, körüljár, végigjár, bejár
  • ólálkodik, settenkedik, bolyong, jön-megy, firkál (tájnyelvi)

előkeres

ige
  • megkeres, előás, előhalász, előbányász, elővesz, előkotor, előkerít, felkutat

erkély

főnév
  • balkon, lodzsa, kilépő, terasz, sétáló (tájnyelvi), álltány (tájnyelvi)
  • karzat, galéria, kórus, kakasülő (tréfás)

megkeserül

ige
  • megfizet, meglakol, megszenved, megbán, megsínylik (választékos), megbűnhődik, kárát látja (valaminek)

beütemez

ige
  • beiktat, beilleszt, megtervez, tervbe vesz

bérmentesít

ige
  • díjtalanít, ingyenesít, frankíroz (régies)

bog

főnév
  • (tájnyelvi): csomó, csombók (tájnyelvi), göb (tájnyelvi), görcs (tájnyelvi), bincsó (tájnyelvi), bincsók (tájnyelvi), göcs (tájnyelvi)
  • (fán): bütyök, göcsört, dudor, görcs, kidudorodás

esetenként

határozószó
  • ritkán, néha, néha-néha, olykor-olykor, hellyel-közzel, időnként, időközönként, időről időre, hébe-hóba, hébe-korba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, nagy ritkán, alkalmilag, alkalomadtán, kivételesen, nagy néha, néhanapján, közben-korban (tájnyelvi), hébe-közbe (tájnyelvi)

felbecsülhetetlen, f

melléknév
  • nagy, jelentős, óriási, hatalmas, felmérhetetlen, beláthatatlan, felfoghatatlan, elképzelhetetlen, leírhatatlan, kimondhatatlan, megbecsülhetetlen, értékes, becses

halandóság

főnév
  • mulandóság, múlékonyság, letalitás (szaknyelvi), mortalitás (szaknyelvi), halálozás
  • halálozási arányszám (szaknyelvi)

főzet

főnév
  • forrázat, dekoktum (idegen)
  • kivonat, párlat
  • kotyvalék (pejoratív), lé

elrejt

ige
  • eldug, elrekkent (tájnyelvi)
  • elbújtat, elrejtőztet
  • eltakar, elfed
  • (választékos): eltitkol, magába zár, magába fojt, elpalástol, elkendőz, leplez Sz: véka alá rejt

ellátogat

ige
  • (valakihez): elmegy, eljön, felkeres, elnéz, vizitel (választékos), tiszteletét teszi (valahol), elzarándokol, benéz, beugrik, felugrik, elkuttyanik (tájnyelvi)

emleget

ige
  • szóba hoz, felhoz, előhoz, előhozakodik (valamivel)

forrong

ige
  • kitörni készül, lázadozik, lázad, zendül, zavarog, mozgolódik, ellenszegül, zúgolódik, tombol, tiltakozik, nyugtalankodik
  • dühöng, mérgelődik, háborog, tajtékzik, őrjöng

elszökik

ige
  • megszökik, elinal, meglóg (bizalmas), elfut, megugrik (bizalmas), megfutamodik, odábbáll, kereket old, elmenekül, elszalad, eloson, elillan, elsurran, ellopódzik, eltűnik, eliramodik, elrohan, nyakába vesz (valamit), eltávozik, eliszkol, elslisszol (bizalmas), meglép (bizalmas), lelép (bizalmas), elpárolog (bizalmas), felveszi a nyúlcipőt (bizalmas), elkalapol (tájnyelvi), elriszel (tájnyelvi), elsittyen (tájnyelvi), elorozkodik (tájnyelvi), elsuttyan (tájnyelvi), dobbant (szleng), megpattan (szleng), lelécel (szleng), eldönget, elporol (szleng), elhúzza a csíkot (szleng), elpucol (szleng), lefalcol (szleng)

durranás

főnév
  • dörrenés, dörej, dördülés, pukkanás, puffanás, robaj, robbanás, csattanás, roppanás, dübörgés, morajlás, harsogás, detonáció (idegen)
  • lövés
  • (szleng): szenzáció (bizalmas), teljesítmény, siker

éppúgy

határozószó
  • éppen úgy, ugyanúgy, hasonlóképp, szintén, szintúgy, azonképp, azonképpen, csakúgy

főparancsnokság

főnév
  • vezérkar, fővezérlet (régies)