elpazarol szinonimái

ige
  • eltékozol, elprédál, elherdál, elkölt, elszór, szétszór, elveszteget, eldőzsöl, elfecsérel, ellumpol, megzenésít (tréfás), elkótyavetyél, eltivornyáz, elpocsékol, elver, elpotyáz (bizalmas), elpenget (szleng), elmuzsikál (szleng), eltapsol (szleng), elkecsékel (tájnyelvi), elfityol (tájnyelvi), elpacsél (tájnyelvi), elemészt (tájnyelvi) Sz: ebek harmincadjára ad; eblébe vet; farkára hág (valaminek); farkaskaszára jut (valami); kidobja a pénzt az ablakon; kimegy a vagyona a hátán; puffra ver; seggére ver (durva); végére jár (valaminek)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

papírkosár

főnév
  • szemétláda, szemeteskosár, szemétkosár, szemetes (bizalmas), szecskaláda (tájnyelvi)

elenyésző

melléknév
  • tünékeny, szertefoszló, múlékony, röpke, tiszavirág-életű
  • jelentéktelen, lényegtelen, elhanyagolható, szóra sem érdemes, mellőzhető, parányi, kicsi, csekély, törpe, szemernyi, minimális, apró-cseprő, mikroszkopikus
  • névleges, jelképes
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elpazarol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ellennyugta

főnév
  • bizonylat, nyugta, számla, belég (bizalmas)

dönget

ige
  • dörömböl, dobol, zörget, kongat, üt, ver, páhol, döngöl (tájnyelvi), hupogat (tájnyelvi), supál (tájnyelvi)
  • (szleng): autózik, hajt, száguld, pörköl (szleng), söpör (szleng), tűz (szleng), tép (szleng), repeszt (szleng)

dicshimnusz

főnév
  • dicséret, dicsőítés, magasztalás, áradozás, hozsanna, elógium (idegen), panegirisz (szaknyelvi), ditirambus (szaknyelvi)

cipellő

főnév
  • cipő, cipőcske, topán, topánka

előítélet-mentes

melléknév
  • elfogulatlan, tárgyilagos, toleráns, pártatlan, megértő, türelmes, elnéző, liberális, szabadelvű

érettségi

főnév
  • érettségi vizsga, matúra (régies)

megkavar

ige
  • megkever, megforgat, keverget, megmozgat, kavar, kutyul (bizalmas)
  • összezavar, összekever, megzavar, megbolygat, kizökkent, összegubancol (bizalmas), összezagyvál (bizalmas), összegabalyint (bizalmas), meghülyít (bizalmas), megkalótyol (tájnyelvi), megkeringet (tájnyelvi), megkütyül (tájnyelvi)

betűrím

főnév
  • előrím, alliteráció (idegen)

berendezkedik

ige
  • letelepedik, elhelyezkedik, etablírozza magát (régies)
  • felkészül

bocsátkozik

ige
  • ereszkedik
  • (tevékenységbe): belefog, belekezd, hozzálát, kezdeményez, nekifog, nekilát, elegyedik

érzik

ige
  • érződik, érezhető

felajz

ige
  • megfeszít, felhúz
  • felhangol (hangszert)
  • felfokoz, felcsigáz, felkorbácsol, felizgat, felingerel, feltüzel, felvillanyoz, felgyújt, felsrófol (bizalmas), stimulál

haladéktalanul

határozószó
  • azonnal, rögtön, mindjárt, máris, nyomban, azon nyomban, menten, tüstént, íziben (tájnyelvi), rögvest, prompt (bizalmas), ahajt (tájnyelvi), üstöllést (tájnyelvi), legott (régies), egyből, azonmód, azon melegében, késedelem nélkül, vonakodás nélkül, most

fösvény

melléknév
  • fukar, zsugori, szűkmarkú, szűkkezű (régies), szorosmarkú (régies), szűkkeblű, kuporgató, anyagias, garasos, krajcároskodó, garasoskodó, snassz, zsebrák (régies), kupori (tájnyelvi), smucig (bizalmas), sóher (bizalmas), skót (bizalmas), szőrösszívű (bizalmas), faszari (tájnyelvi), faszarágó (szleng), citromfingó (tájnyelvi), csikar (tájnyelvi), égettbélű (tájnyelvi), falkörmöző (tájnyelvi), koporcsi (tájnyelvi), szarevő (durva), szarrágó (durva) Sz: a száraz kortyot is számba veszi; a falatot is sajnálja magától; a tiszta vizet is megszűri; a penészes bort is drágállja; alig ad egy zápfogra valót; azt mondja, nem adja, inkább a sárba tapodja; csak azért halt meg délelőtt, hogy az ebédet ne fizesse; disznószíjjal kötötte az erszényét; ebszíjjal van megkötve az erszénye; élére rakja a pénzt; félpofára etet; fogához veri a garast; földet eszik, mint a béka; fösvény, mint a péntek; gyertyát sem gyújt, fél, hogy elfogy; ha nyálával jóllakhatnék, sohasem köpné ki; ha a szelet lenyelhetnék, azzal tartaná a cselédet; hatszor is megolvassa a pénzt; igen szoros markú; konc nélkül adja a levet; kupáját sem öblíti meg, fél, hogy vize elfogy; kutyahájjal kenték meg az alfelét; kutyaszíjjal van bekötve az erszénye; kutyazsírral kenték meg az oldalbordáját; kutyazsírral van megkenve az erszénye; lapát hátával méri a borsót; lidérc ül a pénzén; magától is sajnálja; mázos a bögréje; megenné a maga szarát is; megenné kétszer, amit egyszer lehet; megfeji az ágast is; megolvassa, hány falatot nyel a cseléd; nadrágjára sem zsinórt, sem bélést nem tetet; olyan szűken ereszti, mint a kotyogó; örömest odaajándékozná mindenét, ha el nem vennék; összehúzta a markát a köszvény; részt venne ingyen az árvák vacsoráján; senkit sem maraszt ebédre; sós babot eszik, vizet iszik rá; szánja koporsóra a deszkát; száraz kéztől szakadt ajándék; tartanék én lovat, ha zabot szarnék meg szart ennék; úgy adja ki a pénzt, mintha a fogát húznák; ül a pénzén; a ganéjt is megenné, ha büdös nem volna; a tengelyt sem kenetné meg, ha el nem kopna; lattal mér (valamit); nem iccével, hanem gyűszűvel méri a bort; nem üti ki a vak ló szemét; somfánál főz; ül a pénzesládán, mint a kotlós

elpuhul

ige
  • elkényesedik, finnyásodik

elköt

ige
  • elszorít
  • elold, elenged, elpányváz (tájnyelvi)
  • (szleng): ellop, elcsen, elemel, elvisz

emelvény

főnév
  • dobogó, pódium, esztrád, szószék, ambó, pulpitus (régies), piedesztál (idegen), katedra, rostrum (régies), tribün, lelátó

formátlan

melléknév
  • alaktalan, otromba, esetlen, idomtalan, csúnya, éktelen, torz, eltorzult, ormótlan, amorf (szaknyelvi), deformált, bambuca (tájnyelvi), batu (tájnyelvi), csajtabajta (tájnyelvi), lepsi (tájnyelvi), debezsi (tájnyelvi)

elszigetel

ige
  • elkülönít, eltorlaszol, elrekeszt, izolál, elzár, elválaszt, szeparál, elbarikádoz, elhatárol, kiközösít, bojkottál, lokalizál (szaknyelvi), korlátoz, megszorít, körülhatárol, különválaszt, leválaszt, lekapcsol, befagyaszt

dulakodás

főnév
  • birkózás, birok, verekedés, csetepaté, harc, összetűzés, viaskodás, viadal, küzdelem, tülekedés (régies), tusa, hirig (szleng), gyúródás (tájnyelvi), pankráció (bizalmas)

építkezés

főnév
  • építés

fölé

névutó, határozószó
  • rá, föléje, tetejére, tetejébe, hegyibe (tájnyelvi), fölibe (tájnyelvi)
  • elé, elébe, fölébe