ifjúkor szinonimái

főnév
  • ifjúság, fiatalság, fiatalkor, legénykor, leánykor, serdülőkor, kamaszkor, pubertás (szaknyelvi), gyerekkor, gyermekkor

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szalmagyopár

főnév
  • pusztai gyopár, sárgagyopár, sárgaszalmavirág

bekeretez

ige
  • berámáz, keretbe foglal, rámába foglal
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ifjúkor szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hosszadalmas, hossza

melléknév
  • nyújtott, hosszan tartó, elhúzódó, maradandó, idült
  • terebentyős (tájnyelvi)
  • terjengős, vég nélküli, tartalmatlan, érdektelen, szószaporító, szószátyár, elnyújtott, zavaros, locsogó, nehézkes, körülményes, vontatott, embert próbáló, véget nem érő Sz: se vége, se hossza

haladéktalanul

határozószó
  • azonnal, rögtön, mindjárt, máris, nyomban, azon nyomban, menten, tüstént, íziben (tájnyelvi), rögvest, prompt (bizalmas), ahajt (tájnyelvi), üstöllést (tájnyelvi), legott (régies), egyből, azonmód, azon melegében, késedelem nélkül, vonakodás nélkül, most

gyűrűzik

ige
  • kanyarog, kígyózik, tekergőzik, tekeredik, csavarodik, kunkorodik, fonódik
  • hullámzik

fundus

főnév
  • telek, házhely
  • kisbirtok (régies)
  • (szaknyelvi): szemfenék

hülyül

ige
  • bolondozik, idétlenkedik, bomol, ökörködik (szleng), marháskodik (bizalmas), barmul (szleng), állatkodik (durva)

járdaszegély

főnév
  • szegélykő, kerékvető

roncsol

ige
  • mar, tép, szaggat, zúz, röcsköl (tájnyelvi)
  • tönkretesz, pusztít, megrongál, elront, rongál
  • (szleng): hajt, száguld, dönget (szleng)

felment, fölment

ige
  • mentesít, diszpenzál (idegen), exonerál (idegen), feloldoz, abszolvál (szaknyelvi), szalvál (idegen)
  • megszabadít, felszabadít
  • felmond, elbocsát, felfüggeszt, elmozdít, eltávolít, meneszt, útnak ereszt, levált, hivatalától megfoszt, kirúg (bizalmas), lapátra tesz (szleng)
  • tisztáz, igazol, rehabilitál, ártatlannak nyilvánít, elejti a vádat, felmentő ítéletet hoz

felfeszít, fölfeszít

ige
  • felnyit, feltör
  • megfeszít, keresztre feszít

dalnok

főnév
  • énekes, énekmondó, dalár (régies), lantos, regős (régies), igric (régies), trubadúr (régies), bárd
  • költő, poéta (választékos), rapszódosz (idegen)

felületes

melléknév
  • felszínes, sekély, sekélyes, henye, hevenyészett, hányaveti, gondatlan, odavetett, összecsapott, elsietett, elnagyolt, pontatlan, szuperficiális (választékos), slendrián, trehány, hanyag, figyelmetlen, átabota (tájnyelvi), hánydel-vesdel (tájnyelvi)
  • futó, futólagos, érintőleges, röpke, sietős

jellemzés

főnév
  • jellemábrázolás, jellemrajz, leírás, bemutatás, jellemfestés, emberábrázolás
  • minősítés, vélemény, káderezés (bizalmas)

kedvező

melléknév
  • kellemes, alkalmas, hasznos, előnyös, szerencsés, rózsás, jutányos
  • hízelgő, elismerő, helyeslő
  • (választékos): áldásos, üdvös, jótékony

lagzi

főnév
  • lakodalom, menyegző, nászlakoma, esküvői lakoma, lakadáré (tájnyelvi)

kiutal

ige
  • juttat, rendelkezésre bocsát, kioszt, ad, odaítél, részesít, nyújt, folyósít, utalványoz

igazgató I.

melléknév
  • irányító, vezető, dirigáló, dirigens

hord

ige
  • visz, hoz, cipel, hordoz, szállít, fuvaroz, továbbít, szállítmányoz, hurcolkodik, keccsöl (szleng), trógerol (szleng), cepel (tájnyelvi), cepekedik (tájnyelvi)
  • (hírt): terjeszt, közzétesz, továbbít
  • (szél): sodor, visz, összehord, fúj
  • (ruhát): visel, használ
  • elnyű, elkoptat, elhusol (tájnyelvi)
  • hordoz, hurcol, cipel, visz, tart (magánál)
  • (lőfegyver): repít, visz, lő

írnok

főnév
  • tisztviselő, fogalmazó (régies), gyakornok, jegyző, íródeák (régies), tollnok (régies), irodista (régies), tintanyaló (pejoratív), skribler (régies), firkász (pejoratív), aktakukac, csodaceruza (szleng), csodagrafit (szleng), tintanyúl (szleng), tintász (szleng)

kiszalad

ige
  • kifut, kimegy, kisiet, kirohan, kilohol, kirobog, kinyargal, kiszáguld, kivágtat, kiront, kipucol (szleng), kiiszkol
  • túlfolyik, kicsordul, felhabzik, kiömlik, kifolyik, kiárad, kiáramlik, kilép (medréből)
  • (a kezéből): kicsúszik, kiesik
  • (vkinek a száján vmi): kimond, kiejt, elszólja magát, kiszól (tájnyelvi)

illusztráció

főnév
  • szövegkép, ábra, szemléltetőanyag
  • ábrázolás, szemléltetés, megvilágítás, magyarázat

halpikkely

főnév
  • halhéj (tájnyelvi), halpénz (tájnyelvi), pikkely

ítélethirdetés

főnév
  • ítélethozatal

kitódul

ige
  • (tömeg): kinyomul, kiözönlik, kirohan, kirajzik, kiáramlik, kiomlik (régies), kitolul (választékos), kizúdul, kizúg (régies), kibizsdul (tájnyelvi)
  • (víz): kiáramlik, kiözönlik, kiárad, kizúdul, kiömlik, kifolyik