felelevenít, fölelev szinonimái

ige
  • feléleszt, felébreszt, feltámaszt, felmelegít, előszed, újjáéleszt
  • reaktivál (szaknyelvi), felújít, felidéz, felpiszkál, újrateremt, megifjít
  • felfrissít, fellendít, felüdít, felpezsdít, színt visz (valamibe), felvillanyoz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

említés

főnév
  • utalás, célzás, hivatkozás

pír

főnév
  • lázrózsa, elpirulás, pirosság, rózsa
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felelevenít, fölelev szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fancsali

melléknév
  • kedvetlen, savanyú, unott, fanyar, kényszeredett, kelletlen, mísz, fanyalgó, bosszús, nyaffadt (tájnyelvi)

elözönöl

ige
  • ellep, eláraszt
  • megszáll

elnadrágol

ige
  • (bizalmas): megnadrágol, elver, megrak, elfenekel, elpáhol, megvesszőz, megpálcáz, helybenhagy, eltángál, megruház (bizalmas), elnáspángol, elpüföl, eldönget, elcsépel (bizalmas), elrak (bizalmas), megdádáz (bizalmas), cincáz (tájnyelvi) Sz: kiporolja a nadrágját

egyedi

melléknév
  • egyéni, saját, sajátos, különálló, individuális, speciális, példátlan
  • szinguláris (idegen), sajátságos, jellemző, jellegzetes, karakterisztikus, eredeti, specifikus, különös, különleges

feketeség

főnév
  • sötétség, homály, szürkeség
  • gyász

fényesség

főnév
  • fény, világosság, ragyogás, csillogás, tündöklés
  • fényerő, fényerősség

műpártoló

főnév
  • műbarát (régies), műgyűjtő, művészetkedvelő, mecénás, szponzor

csipa

főnév
  • szemtájék (régies), szemvaj (régies), csipola (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): mézga, macskaméz (tájnyelvi), macskagumi (régies)

csekk-könyv

főnév
  • csekkfüzet

alapít

ige
  • létesít, létrehoz, megszervez, szervez, felállít, megteremt, életre hív, kezdeményez, életre kelt, elindít, megnyit, elkezd, kreál, alkot, gründol (régies), fundál (régies), instituál (régies)
  • épít (valamire), alapoz, számol (valakivel, valamivel)

csüggedés

főnév
  • reményvesztés, reménytelenség, kétségbeesés, lankadás, lemondás, levertség, letörtség, lehangoltság, szomorúság, bánat, mélabú, búskomorság, melankólia, depresszió, deprimáltság, letargia

fiktív

melléknév
  • képzelt, kitalált, képzeletbeli, megálmodott, elgondolt, költött, irreális, illuzórikus
  • alaptalan, valótlan, kiagyalt, koholt, hamis, ál, talmi
  • föltett, valószínű, feltételezett, feltehető, vélt, állítólagos
  • névleges, nem valódi, hiányzó, látszólagos, szimbolikus, metaforikus, képletes

fülel

ige
  • figyel, figyelmez (régies), hallgat, meghallgat
  • hegyezi a fülét
  • hallgatózik, hallgatódzik, kihallgat, kagylózik (szleng)

időtálló

melléknév
  • maradandó, örök, örökös, halhatatlan, múlhatatlan, sírig tartó, örök érvényű, örök életű, feledhetetlen
  • tartós, elnyűhetetlen, elkoptathatatlan, elpusztíthatatlan, kopásálló, strapabíró (bizalmas), erős

hányados

főnév
  • eredmény, kvóciens (idegen), arány
  • arányszám, viszonyszám

felemelkedik, föleme

ige
  • feláll, felkel, fölkel, felegyenesedik
  • felmered, égnek áll, égnek mered
  • felszáll, felszökik, felhág, magasba emelkedik, felrepül, felrebben
  • érvényesül, meggazdagodik
  • felmagasztosul

fakad

ige
  • kibuggyan, előtör, feltör, felszökik, folyik, ered, serked
  • kihajt, kifeslik, kibomlik, kisarjad, serked, zsendül, kiszökken, rügyezik, kibújik, kipattan
  • ered, keletkezik, fejlődik, származik, támad, jön, adódik, létrejön

felsős, fölsős

melléknév
  • felsőéves

halottaskocsi

főnév
  • gyászkocsi
  • halottszállító kocsi, hullaszállító kocsi, halottasautó

felhőátvonulás

főnév
  • felhőjárás, felhőmozgás, felhősödés

elsötétül

ige
  • elsötétedik, besötétedik, besötétül, elfeketedik, elborul, beborul, elhomályosul, elködösül

felüljáró, fölüljáró

főnév
  • átjáró, völgyhíd, viadukt, áthidalás
  • (szleng): elöljáró, parancsnok, fejes (szleng), góré (szleng)

hangvétel

főnév
  • stílus
  • hangnem