műpártoló szinonimái

főnév
  • műbarát (régies), műgyűjtő, művészetkedvelő, mecénás, szponzor

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

eszköz

főnév
  • szerszám, instrumentum (régies), készülék, szerkezet, szerkentyű (bizalmas), bizgentyű (szleng), alkalmatosság, felszerelés, berendezés, műszer, apparátus, cajgli (tájnyelvi), ketyere (szleng), gépezet, masina (bizalmas), masinéria (régies), bigyó (szleng)

sürgölődik

ige
  • sürög-forog, tesz-vesz, sürög (régies), sürgelődik (régies), forgolódik, ugrál (valaki körül), buzgólkodik, ügyeskedik, hangyálkodik (régies), sertepertél (bizalmas), szorgolódik (tájnyelvi), szorgoskodik, sirög (tájnyelvi), sifitel (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a műpártoló szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

mód

főnév
  • rend, forma, módszer, metódus, út, eljárás, modor, szokás, processzus (idegen), szer (tájnyelvi), csízió
  • mérték
  • lehetőség, alkalom
  • igemód

megjön

ige
  • megérkezik, befut, visszatér, megjelenik, hazajön, hazatér, odaér, belép, eljön, visszajön, visszaérkezik, ideérkezik, betoppan, bevetődik, elfárad (választékos)
  • bekövetkezik, beáll, megtörténik, elérkezik, beköszönt (választékos), bevág (bizalmas), beüt (tájnyelvi)

megfájdul

ige
  • fájni kezd, befájdul (tájnyelvi), megsajdul (tájnyelvi)

letelepedik, letelep

ige
  • letelepül, megtelepedik, megtelepszik, megtelepül, fészket rak (választékos), megállapodik, megállapszik (tájnyelvi)
  • letáboroz, tábort ver, tábort üt, lesátoroz, gyökeret ver, tanyát üt
  • leül, elhelyezkedik, helyet foglal, leteszi magát, leereszkedik, leteperedik (tájnyelvi), levackolódik (tájnyelvi)
  • leteszi a fenekét (bizalmas), letottyan (bizalmas), lelöttyen (tájnyelvi), letevődik (tájnyelvi)

mulat

ige
  • szórakozik, vigad, kikapcsolódik
  • dorbézol, tivornyázik, züllik, dáridózik, dőzsöl, duhajkodik, cigányozik, kocsmázik, italozik, kicsapong, kirúg a hámból, lumpol (bizalmas), düvöl (tájnyelvi), dávánoz (tájnyelvi), dombérozik (régies), dajdajozik (szleng) Sz: feltette az Orbán süvegét; széles kedvében van
  • derül, nevet, kacag, gurul a nevetéstől, göcög (régies)
  • gúnyolódik (valakin), élcelődik (valakin), kinevet, kigúnyol(valakivel)

nyamvadt

melléknév
  • gyenge, fejletlen, éretlen, satnya, csenevész, nyápic
  • vékony, sovány, vézna
  • gyámoltalan, ügyefogyott, tehetetlen
  • hitvány, silány, vacak, olcsó

község

főnév
  • falu, település
  • (régies): közösség, köznép, nép

kötözködik

ige
  • kötődik, ingerkedik, kötekedik, kikezd, kötölődik (tájnyelvi), beleköt (valakibe), szőröz (bizalmas), gáncsoskodik, bolháskodik (tájnyelvi), hörcsögösködik (tájnyelvi), kapcáskodik (valamibe) (tájnyelvi), akadékoskodik, ujjat húz (valakivel)

időrend

főnév
  • kronológia, sorrend

küszködik

ige
  • igyekszik, fáradozik, vesződik, bajlódik, küzd, gürcöl, töri magát, apait-anyait belead, melózik (szleng), erőlködik, verejtékezik, izzad, robotol (bizalmas), lejsztol (szleng), nyüvekedik (tájnyelvi)
  • kínlódik, vergődik, gyötrődik

nyomorúságos

melléknév
  • keserves, bajos, gyászos, istenverte, jajos (régies), nyavalyás, verejtékes, vergődő, siralmas, szánalmas, kínos, gyötrelmes, sanyarú, mizerábilis (régies), fájó, szívszaggató, nyomorú (választékos), sötét, boldogtalan, részvétre indító, reménytelen, szerencsétlen
  • szegényes, krajcáros (régies), ínséges, szükségben szenvedő, rosszul fizetett, szűkös, nélkülöző, pénztelen, elhagyatott, nyomorgó
  • viseltes, kopottas, nyűtt
  • sivár
  • hitvány, nyomorult, silány, alantas, jelentéktelen, gyatra, vacak

ökör

főnév
  • tinó, sőre (tájnyelvi), tulok, barom, marha, göböly (tájnyelvi), jószág Sz: cipószájú paripa
  • (jelzőként): mamlasz, buta, tökfilkó, tökfej, hülye, hólyag (bizalmas), szamár, állat (durva)

ébreszt

ige
  • kelt, felkelt, serkent, felver, felriaszt, felzavar, felráz
  • éleszt
  • előidéz, támaszt, gerjeszt, okoz, kivált, kelt, fakaszt, gyújt, szít
  • (régies): derít, világosít

romboló II.

főnév
  • csatahajó, hadihajó, cirkáló, torpedóromboló

pofacsont

főnév
  • járomcsont, zigóma (szaknyelvi)

műszerész

főnév
  • technikus, gépész, szerelő, mechanikus

mintha

kötőszó
  • úgy tetszik, kvázi (bizalmas)

népkonyha

főnév
  • ínségkonyha, szegénykonyha, ingyenkonyha, Róbert bácsi konyhája

pipázás

főnév
  • pipálás, cigarettázás, szivarozás

meglódul

ige
  • megindul, nekiindul, nekilódul, meggyorsul, belelendül, nekilendül, nekirugaszkodik
  • (tájnyelvi): inog, meglazul, lötyög (bizalmas)

norma

főnév
  • szabály, szabvány, minta, előírás, elvárás, mérce, mérték, követelmény, irányelv

pletykál

ige
  • pletyózik (bizalmas), pletykázik, karattyol (bizalmas), trécsel, traccsol (bizalmas), temondál (tájnyelvi), tereferél, cseveg, fecseg, híresztel, rebesget, terjeszt, csacsog-fecseg, locsog, suttog, súg-búg, kotyog, dumál, jabdos (tájnyelvi), toplakodik (régies), megszól, nyelvére vesz Sz: szájára vesz; megcsuszamodik az ajka