feladó, föladó szinonimái

főnév
  • küldő, címző, szállíttató, megbízó

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ajzószer

főnév
  • élénkítő, élénkítőszer, izgatószer, doppingszer, serkentő, stimuláns (szaknyelvi)

csavar1

ige
  • teker, forgat, csavarint, cseter (tájnyelvi)
  • facsar
  • srófol, csavaroz
  • göngyöl, teker (valamit valamibe), burkol, bugyolál, csomagol, csömbölyget (tájnyelvi)
  • sodor, sodorít (tájnyelvi), pödör, csadar (tájnyelvi)
  • (labdát): nyes, pörget
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a feladó, föladó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ezzel

határozószó, névmás
  • evvel, ezáltal
  • aztán, azután, ezután, majd

előkerít

ige
  • elővesz, előhoz, előkeres, előkapar, előkotor, előszed, megkeres, felkutat, előráncigál (bizalmas), előteremt, megszerez, megtalál, szert tesz, megkerít, felhajt (bizalmas)

ellenkező

melléknév
  • ellentmondó, szembeszálló, szembenálló, szembehelyezkedő, vitázó, berzenkedő (tájnyelvi), akaratos, dacos, nyakas, vonakodó, elutasító, renitens (választékos), antagonisztikus
  • antonimikus (szaknyelvi)
  • fordított, inverz (szaknyelvi), reciprok (szaknyelvi), ellentétes, ellentett, különböző, kontrárius (idegen)
  • szemközti, túlsó, átellenes

ébren

határozószó
  • virrasztva, álmatlanul, szemhunyás nélkül, fenn, émetten (régies), imette (régies), émedte (tájnyelvi)

fed

ige
  • tetőz, cserepez, nádaz, zsindelyez, beterít, borít, lep, burkol
  • (régies): véd, oltalmaz, óv, fedez
  • föd, takar, takargat, rejteget, bújtat, leplez
  • megegyezik (valamivel)

felülemelkedik, fölü

ige
  • (valamin): túllép, túlteszi magát (valamin), úrrá lesz, túljut

munkaerőhiány

főnév
  • személyzethiány, munkáshiány

cserél

ige
  • csereberél, cserébe ad, ad-vesz, cserekereskedik (bizalmas), kereskedik, csencsel (szleng), feketézik (szleng), csakliz (régies), seftel (régies)
  • vált, változtat, módosít(valami, valaki mellett)

csalóka

melléknév
  • megtévesztő, félrevezető, hamis, csalfa, csalárd, csalékony (választékos), cselt vető (régies), csali (tájnyelvi), ámító, illuzórikus, délibábos, csába (tájnyelvi), hiú (ábránd, remény)
  • hazug, alaptalan
  • (régies): alakos, alakoskodó, csalárd, tündérkedő (régies), színmutató (régies), képmutató, hamis, ál

akkori

melléknév
  • akkorbeli (tájnyelvi)

csődör

főnév
  • ló, mén, ménló, fedezőmén, tenyészmén, monyas (tájnyelvi)
  • (szleng): szexpartner, bika, nagy kan, hatlövetű (tréfás), szexkombájn (tréfás)

ferdén

határozószó
  • haránt, harántul (régies), rézsút, rézsútosan, átlósan, keresztbe, csálén (tájnyelvi), félegyenesre (tájnyelvi), keszegoldalt (tájnyelvi), félszakra (tájnyelvi)

fúj

ige
  • liheg, fújtat, szuszog
  • lehel, hujákol (tájnyelvi)
  • játszik, megszólaltat
  • énekel, dalol
  • mérgelődik, dohog, döhög (régies), neheztel, haragszik
  • áramlik, lengedez, zúg, búg, süvít

hüvelyk

főnév
  • hüvelykujj, nagyujj, öregujj, bütyök (tájnyelvi), bütyökujj (tájnyelvi)
  • col, inch (idegen)

hálózat

főnév
  • szövedék, vezeték, rendszer, láncolat, szervezet, apparátus, organizáció (idegen)

felapróz, fölapróz

ige
  • felaprít, szétdarabol, felvág, összevág, felvagdal, felszabdal, aprogat (tájnyelvi)
  • feloszt, parcelláz
  • szétforgácsol, elveszteget, elfecsérel

extra

melléknév
  • soron kívüli, rendkívüli, különleges, különös, furcsa, sajátos
  • saját, külön
  • többlet, ráadás, pót

feloszlik, föloszlik

ige
  • felbomlik, elrohad, szétmállik, elkorhad, elporlad, szétporlad, szétesik, széthull, széthullik, taplósodik, purhásodik (tájnyelvi), pudvásodik (tájnyelvi), revesedik, revül (tájnyelvi), porhad, elenyészik
  • szétszóródik, szétszéled, szétoszlik
  • szétdarabolódik, megsemmisül, felszámolódik, megszűnik, tönkremegy

hajtószíj

főnév
  • gépszíj, közlőszíj, hajtóheveder

feleség

főnév
  • nej, hitves, házastárs, hitvestárs, hitestárs (régies), élete párja (valakinek), asszony, oldalborda (bizalmas), asszonytárs, hátizsák (szleng), házi kereszt, anyjuk (tájnyelvi), oldalkocsi (szleng), kegyes (régies), bába (tájnyelvi), duduka (tájnyelvi), feletárs (tájnyelvi)

előz

ige
  • megelőz, lehagy, elhagy, maga mögött hagy, elébe kerül (valaminek), elébe vág, maga mögé utasít, túlhalad

felszabadítás, fölsz

ige
  • megszabadítás, kiszabadítás, szabadon bocsátás, szabadlábra helyezés, kiengedés, elbocsátás
  • visszafoglalás, felmentés
  • fölmentés, feloldás, mentesítés, tehermentesítés, kiváltás, törlés, megváltás, elengedés
  • bocsánat, bűnbocsánat, megbocsátás, büntetéselengedés
  • egyenjogúsítás, emancipáció (idegen), liberáció (idegen)
  • önállósítás, nagykorúsítás

háló1

főnév
  • szövedék, szövevény
  • halászháló
  • szúnyogháló
  • hálószatyor, necc (bizalmas)
  • pókháló
  • hajháló
  • kapuháló
  • védőháló
  • csapda, kelepce