fejfájás szinonimái

főnév
  • főfájás (választékos), fejgörcs, migrén, főhasogatás (tájnyelvi), cephalalgia (szaknyelvi)
  • (bizalmas): gond, probléma, nehézség
  • tépelődés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szeretkezik

ige
  • ölelkezik, szerelmeskedik, közösül, baszik (durva), egyesül, bujálkodik, hempereg (szleng), kefél, bagzik (durva), asszonyoz (tájnyelvi), fehérnépezik (tájnyelvi), taszajt (tájnyelvi)

tintás

melléknév
  • tintafoltos, tintapecsétes, pacás (bizalmas), pacnis
  • (szleng): ittas, pityókás (bizalmas), részeg
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fejfájás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

excentrikus

melléknév
  • különc, különcködő, eredetieskedő, extravagáns, bogaras, hóbortos, szeszélyes, csapongó, szertelen, bizarr, groteszk, különleges, meglepő, rendellenes, szokatlan, abnormális
  • körhagyó (szaknyelvi)

eloszlat

ige
  • szétoszlat, feloszlat, szétkerget, elszéleszt, elűz, szétver, szétszór, szétrebbent, elzavar
  • megszüntet, eltüntet, megsemmisít

elkeveredik

ige
  • elvegyül, elegyedik
  • egyesül, beleolvad
  • elvész, elhányódik, elkallódik
  • eltéved, elkóborol
  • (valakibe): eljut, elvetődik

dupla I.

melléknév
  • kétszeres, kettős, páros, megkettőzött, iker, megduplázott, kétannyi, kétszer annyi, duplikált (idegen)
  • (virág): teljes, telt szirmú

farkas

főnév
  • ordas (választékos), csikasz (tájnyelvi), toportyán (tájnyelvi), féreg (tájnyelvi), toportyánféreg (tájnyelvi), fogasi (tájnyelvi, tréfás)

felszólító, fölszólí

melléknév
  • felhívó, utasító, parancsoló

mozdulatlanság

főnév
  • moccanatlanság, merevség, görcs, szoborszerűség, nyugalom, csönd, tétlenség, állóvíz (bizalmas)
  • mozdíthatatlanság, stabilitás, immobilitás (idegen)(idegen)

csellista

főnév
  • gordonkás, csellós

cula

főnév
  • (tájnyelvi): poggyász, cókmók, cucc (bizalmas), genyegunya (tájnyelvi), hóbelevanc (bizalmas), cumó (szleng), coki (szleng)
  • (tájnyelvi): lotyó (durva), ringyó (durva), szajha, kurva, prostituált, utcanő, rima (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): ruha, gönc (pejoratív)
  • szennyes
  • (tájnyelvi): gazember, gazfickó

akadály

főnév
  • gát, torlasz, kordon, barikád, akadék (tájnyelvi)
  • nehézség, korlát, bökkenő, bibi (bizalmas), buktató, bonyodalom, ellenállás, fal (választékos), diffikultás (régies), aggság (tájnyelvi), béklyó (választékos)

csokornyakkendő

főnév
  • propellernyakkendő (tréfás), macskanyakkendő, pillenyakkendő (régies), slipsz (idegen)

fennen

határozószó
  • magasan, fenn
  • gőgösen, büszkén
  • nagy hangon, hangosan, hangoskodva, hangos szóval, fennhangon, fennszóval (régies), fennen, felszóval (tájnyelvi), emelt hangon, fennhéjázva, követelőn

főparancsnokság

főnév
  • vezérkar, fővezérlet (régies)

hús

főnév
  • pecsenye
  • (szleng): nő

hálátlan

melléknév
  • háládatlan, önző
  • terméketlen, meddő, eredménytelen

fejlett

melléknév
  • érett, erős, erőteljes, izmos, megtermett
  • gömbölyded
  • kapitális (vad)
  • kidolgozott, csiszolt, kiforrott, magas színvonalú, tökéletesített, érett
  • kifejlődött, kibontakozott

ettől

névmás
  • innen
  • ezóta
  • erről

felleg

főnév
  • felhő, fölleg (tájnyelvi)
  • homály, folt, árnyék, ború, borulat

hajlít

ige
  • görbít, horgaszt, kajlaszt (tájnyelvi)
  • (régies): ragoz, deklinál (szaknyelvi), konjugál (szaknyelvi)

felderül, földerül

ige
  • felvidul, megvigasztalódik, felélénkül, megvidámodik
  • (vminek az ideje): felvirrad, elérkezik
  • felhőtlenné válik, kivilágosodik, kiderül, kitisztul, kifényesedik

előrajzol

ige
  • felvázol, vázol, körvonalaz, leskiccel

félredob

ige
  • félrevág, félrecsap, félretesz, félrelök, félrelódít, félrehajít, eldob, elvet, kiselejtez, kiszuperál (bizalmas), kimustrál, megszabadul, sarokba lök, sutba dob

halálos

melléknév
  • végzetes, pusztító, gyilkos, gyógyíthatatlan, menthetetlen, mérgező, mortális (szaknyelvi), letális (szaknyelvi)
  • (bűn): főbenjáró, megbocsáthatatlan
  • (ellenség): engesztelhetetlen, kibékíthetetlen, gyűlölködő, esküdt
  • (szerelem): hatalmas