fennen szinonimái

határozószó
  • magasan, fenn
  • gőgösen, büszkén
  • nagy hangon, hangosan, hangoskodva, hangos szóval, fennhangon, fennszóval (régies), fennen, felszóval (tájnyelvi), emelt hangon, fennhéjázva, követelőn

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

frigy

főnév
  • szövetség, szerződés, kötelék, kötés (régies), egyezmény
  • (választékos): házasság, nász
  • (régies): fegyverszünet, békekötés

ráz

ige
  • rázogat, renget (választékos), rezget, lötyköl, zöcsköl (tájnyelvi), zötyköl (tájnyelvi)
  • (jármű): dobál, zötyögtet, zötyköl (tájnyelvi)
  • (szleng): táncol, rop, lejt, csörög (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fennen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felmelegedik, fölmel

ige
  • felmelegszik, fölmelegszik, bemelegszik, tüzesedik, felhevül, átforrósodik, fő, forr, izzik
  • elfűlik (tájnyelvi), felenyhül (tájnyelvi)
  • átmelegszik, kimelegszik
  • megbocsát, kiengesztelődik, felenged, megenyhül

erdészet

főnév
  • erdőművelés, erdőgazdálkodás, erdőgazdaság

elzüllik

ige
  • lezüllik, lealjasodik, elkurvul, ellomposodik, tönkremegy, lecsúszik, deklasszálódik, elfajul (tájnyelvi), elrosszul (tájnyelvi), elrosszalja magá (tájnyelvi)
  • elkallódik
  • (régies): elvadul, elkóborol, elbitangol (tájnyelvi), elszakad
  • elpusztul, tönkremegy

elfut

ige
  • elszalad, elrohan, eliramodik, elinal, elrobog, elnyargal, elvágtat, futásnak ered, elsiet, kereket old, eltakarodik, meglóg (bizalmas), meglép (bizalmas), elszökik, megfutamodik, meghátrál, elmenekül, eliszkol, elkotródik, elpörköl (szleng), elpályázik (szleng), elfüstöl (szleng), elpucol (szleng), elszelel (bizalmas), lelécel (szleng), olajra lép (szleng) Sz: szedi a sátorfáját; elhúzza a csíkot (szleng); elhúzza a belét (szleng); sietősre veszi a figurát (szleng); felköti a nyúlcipőt; szedi a rőfjét; túl van árkon-bokron; eliszkol, mintha puskából lőtték volna ki; nyakába kapja a lábát; szélről köti a derest
  • (idő): elmúlik, eliramlik, eltelik, elszáll, elröpül
  • (tájnyelvi): kifut, kifolyik, elforr

feltámad, föltámad

ige
  • életre kel, életre támad, megelevenedik, újjáéled, feléled, felél (tájnyelvi)
  • visszatér, felújul
  • fellángol, fellobban (választékos), felébred, felelevenedik, felelevenül (választékos)
  • (szél): kerekedik
  • (valaki, valami ellen): fellázad, felkel, zendül (régies)

föveg

főnév
  • süveg, sapka, sipka (tájnyelvi), kucsma, kalpag, csákó

nyakas

melléknév
  • makacs, konok, akaratos, engedetlen, makrancos, önfejű, csökönyös, ellenkező, dacos, megátalkodott, megrögzött, hajthatatlan, hajlíthatatlan, keménynyakú (régies), keményfejű, merev, kérlelhetetlen, ellenálló, kuruc (régies), kálvinista (tréfás)

diszkrét

melléknév
  • titoktartó
  • tapintatos, finom érzésű, kíméletes, gyengéd, tartózkodó
  • bizalmas, kényes, kínos
  • egyszerű, észrevétlen, visszafogott

deltás

melléknév
  • (bizalmas): izmos, erős, széles vállú, atlétatermetű, vállas, kisportolt, izompacsirta (tréfás)

arcél

főnév
  • oldalnézet, profil

dupla II.

főnév
  • feketekávé, fekete (bizalmas), eszpresszókávé, presszókávé, mokka (régies), mokkakávé (régies), feketeleves (tréfás)

függetlenség

főnév
  • szabadság, szuverenitás, önrendelkezés
  • önállóság, independencia (idegen)
  • egyedülállóság

gyámoltalan

melléknév
  • ügyefogyott, ügyetlen, tehetetlen, élhetetlen, anyátlan (bizalmas), mafla, málé, félénk, nyámnyila, szerencsétlen, önállótlan, magatehetetlen, pipogya, erélytelen, teddide-teddoda, tutyimutyi (bizalmas), nyomorult, erőtlen, teszefosza (tájnyelvi), bókla (tájnyelvi), mantikos (tájnyelvi), nyehe-nyühe (tájnyelvi) Sz: nem e világra való; az anyja szoknyáján ül; egy rakás szerencsétlenség; egy kanál vaj meg nem olvad a szájában

íztelen

melléknév
  • seízű, ízetlen, sótlan, sótalan, vízízű; se íze, se bűze; se sava, se borsa

hidegedik

ige
  • (régies): hidegszik, hűl, hűvösödik, kellemetlenebbé válik
  • (tájnyelvi): hidegül (viszony)

fenomenális

melléknév
  • kitűnő, nagyszerű, kiváló, príma, pompás, felséges, óriási, fantasztikus, szenzációs (bizalmas), kolosszális (bizalmas), isteni (bizalmas)
  • bámulatos, csodálatos, tüneményes, káprázatos, mesés, lenyűgöző

felkeres, fölkeres

ige
  • meglátogat, beugrik, felugrik, benéz, felnéz, bekukkant, látogatóba megy, vizitbe megy, vizitel (régies), tiszteletét teszi, hazakeres (tájnyelvi)
  • eljár, elzarándokol
  • kikutat, felkutat, megkeres, felhajt, kifürkész, kinyomoz, kikurkász (régies)

folyadék

főnév
  • ital, lé, nedv, nektár, nedű (választékos), nedvesség, fluidum (szaknyelvi), víz
  • főzet, liquor (szaknyelvi)
  • (régies): ér, folyomány, forrás, forradék (tájnyelvi), csorgó, csorogvány (régies), csermely, patakocska, vízfolyás

hempereg

ige
  • hempergőzik, hentereg, hancúrozik, hengergőzik, hengeredik (régies), hemperődik (tájnyelvi), hömpölög (tájnyelvi), hencsereg (tájnyelvi), hengereg (tájnyelvi), gömbörög (tájnyelvi), hánykolódik
  • lustálkodik, fetreng, heverészik, henyél
  • (bizalmas): szeretkezik, szerelmeskedik, bujálkodik, cicázik

fetreng

ige
  • hánykolódik, hánykódik, dobálja magát, hányja-veti magát, vergődik, vonaglik, dénfereg (régies), dölöngőzik (régies)
  • forgolódik, hentereg, hempereg, fentereg (tájnyelvi), hengereg (tájnyelvi)
  • heverészik, lustálkodik, döglik (tájnyelvi)

erőszakos

melléknév
  • kíméletlen, brutális, belemenős, agresszív, goromba, drasztikus, hatalmaskodó, basáskodó, rámenős, tolakodó, rabiátus, követelődző, erővelesett (tájnyelvi), parancsuralmi, önkényuralmi, zsarnoki, despotikus, diktatórikus
  • (régies): rohanó, sebes

forróság

főnév
  • hőség, kánikula, heve (valaminek)
  • szenvedély, hevület, tűz, lelkesedés, rajongás, lángolás, elragadtatás, vehemencia
  • láz
  • (tájnyelvi): láz, hőemelkedés

hiányjel

főnév
  • aposztróf (szaknyelvi)