fecsegő szinonimái
melléknév
- bőbeszédű, beszédes, közlékeny, szószátyár, locska (régies), locsi-fecsi, nyelves, lepcses, kotnyeles, cserfes, csacska, csatra (tájnyelvi), hetlekotla (tájnyelvi), csiricsáré (tájnyelvi), leffencs (tájnyelvi), fecskes (tájnyelvi), csiribiri (tájnyelvi), kacsasegg (durva), szófosó (durva)
- pletykás, hírhordó, hírvivő
- (patak): locsogó, csobogó, csörgedező
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
könnyít
ige
- mérsékel, kisebbít, megkönnyít, enyhít, könnyebbít (régies)
- megsegít, megszabadít, felment, mentesít, tehermentesít, segítségére siet, segítséget nyújt, leveszi a terhet valakinek a válláról (választékos)
- (könnyít magán): kitárulkozik, megkönnyebbül, lecsillapodik, kitárja a szívét (választékos), kiönti a szívét, elsírja a baját (választékos)
- (tájnyelvi): székletet ürít
nehezen
határozószó
- üggyel-bajjal, fogcsikorgatva, bajosan, alig, éppen csak, nem könnyen, bajjal (tájnyelvi), fáradsággal, keservesen, vesződve, alighogy, aligha, nehézségek árán, küzdelemmel, erőlködéssel, nehézkesen, fáradságosan, nagy nehezen, jajjal-bajjal, aligsághogy (tájnyelvi), késleg (tájnyelvi), ínnal-kínnal (tájnyelvi), szívszakadva (tájnyelvi), szenvedve
elmérgesedik
ige
- begyullad, meggyullad, meggyűlik, elfertőződik, elgennyed, elgennyesedik, elüszkösödik, megharagszik (tájnyelvi), elvetekedik (tájnyelvi), megmérgedik (tájnyelvi), elmérged (tájnyelvi)
- eldurvul, kiéleződik, elfajul
elindít
ige
- mozgásba hoz, beindít, begyújt, működésbe hoz, bekapcsol, megindít
- útnak ereszt, útjára bocsát, elbocsát, útnak indít, elküld, útra tesz (tájnyelvi)
- elkezd, megindít, hozzáfog, nekilát, megnyit (valamit)
- előidéz, kivált
felrobban, fölrobban
ige
- szétrobban, szétpattan, levegőbe röpül, kirobban, szétpukkad, detonál, explodál
- elpusztul, megsemmisül
- kirobban, dühbe gurul, haragra gerjed, indulatba jön, elveszti türelmét, elveszti az önuralmát, kitör, felfortyan, heveskedik, begurul (szleng), bepöccen (szleng), begőzöl (szleng), felforr az agyvize (szleng), eldurran az agya (szleng), felmegy a pumpája (szleng), ellő (tájnyelvi)
császkál
ige
- mászkál, járkál, jár-kel, jön-megy, lődörög, ődöng, őgyeleg, ténfereg, cselleng, lézeng, lötyög (bizalmas), lóg (valahol) (bizalmas), sattyog (bizalmas), slattyog (bizalmas), csavarog, csatangol, tekereg, bumlizik (bizalmas), kószál, kóborol, kódorog, bolyong, barangol, bujtorog (tájnyelvi), kujtorog
cipész
főnév
- suszter, cipészmester, lábbelikészítő, cipővarga, varga, foltozóvarga, csiszlik (tájnyelvi), cipős (tájnyelvi), csiszlicsuszli (tájnyelvi), csiszlikbaszlik (tájnyelvi), csobotár (tájnyelvi), csizmadia
fosztogat
ige
- rabol, prédál, ragadoz, zsákmányol, kirámol, harácsol, lenyúz, eltulajdonít, elemel, megdézsmál, elsikkaszt, elkoboz, lefoglal, zabrál (szleng), konfiskál (régies)
hörcsög
főnév
- hörcsi (bizalmas), höri (bizalmas), földikutya (tájnyelvi)
- pukkancs, méregzsák, indulatos (ember)
- fukar, fösvény (ember)
hajózás
főnév
- hajóközlekedés, kabotázs (szaknyelvi), navigáció (szaknyelvi), navigálás (szaknyelvi)
- tengerhajózás, tengerészet
- vitorlázás, evezés
- léghajózás, repülés
eszeveszett
melléknév
- eszement, zavarodott, eszelős, ámokfutó, lökött (szleng), hangyás (szleng), flúgos (szleng), dilis, őrült, dühöngő, őrjöngő, meggondolatlan, esztelen, fejvesztett, nekivadult, fékevesztett, tébolyodott
- elkeseredett, vad, nagyfokú, eget verő, falrengető, harsogó, tomboló
félig
határozószó
- feléig, felerészben
- valamennyire, félig-meddig, nem egészen, nem teljesen, némileg, tökéletlenül, félen (tájnyelvi), félent (tájnyelvi), feleszeg (tájnyelvi), féligformán (tájnyelvi), félkészségig (tájnyelvi)
- majdnem, szinte
- fél lábbal
hadjárat
főnév
- hadművelet, háború, hadviselés, hadjárás (régies), táborjárás (régies), táborozás (régies), expedíció (régies)
- kampány
felmos, fölmos
ige
- felsúrol, feltisztít, feltöröl, feltakarít, felsikál, felnyal (bizalmas), fellögyböl (tájnyelvi), felszivatol (tájnyelvi), felfókáz (szleng), felkorcsolyáz (szleng)
- feléleszt, magához térít, eszméletre hoz