fecsegő szinonimái

melléknév
  • bőbeszédű, beszédes, közlékeny, szószátyár, locska (régies), locsi-fecsi, nyelves, lepcses, kotnyeles, cserfes, csacska, csatra (tájnyelvi), hetlekotla (tájnyelvi), csiricsáré (tájnyelvi), leffencs (tájnyelvi), fecskes (tájnyelvi), csiribiri (tájnyelvi), kacsasegg (durva), szófosó (durva)
  • pletykás, hírhordó, hírvivő
  • (patak): locsogó, csobogó, csörgedező

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

trófea

főnév
  • vadászemlék, vadászzsákmány
  • emléktárgy, emlék, diadalemlék, győzelmi jelvény, préda, fogás, hadizsákmány, zsákmány, skalp (idegen)

kötelesség

főnév
  • kötelezettség, kötelem (régies), feladat, teendő, tennivaló, hivatal, tiszt
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fecsegő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

esztétikus II.

főnév
  • esztéta

elmérgesedik

ige
  • begyullad, meggyullad, meggyűlik, elfertőződik, elgennyed, elgennyesedik, elüszkösödik, megharagszik (tájnyelvi), elvetekedik (tájnyelvi), megmérgedik (tájnyelvi), elmérged (tájnyelvi)
  • eldurvul, kiéleződik, elfajul

elindít

ige
  • mozgásba hoz, beindít, begyújt, működésbe hoz, bekapcsol, megindít
  • útnak ereszt, útjára bocsát, elbocsát, útnak indít, elküld, útra tesz (tájnyelvi)
  • elkezd, megindít, hozzáfog, nekilát, megnyit (valamit)
  • előidéz, kivált

dracéna

főnév
  • sarkantyúcserje, sárkányliliom, sárkányfa

fakanál

főnév
  • főzőkanál, keverőkanál, fakalán (tájnyelvi)

felrobban, fölrobban

ige
  • szétrobban, szétpattan, levegőbe röpül, kirobban, szétpukkad, detonál, explodál
  • elpusztul, megsemmisül
  • kirobban, dühbe gurul, haragra gerjed, indulatba jön, elveszti türelmét, elveszti az önuralmát, kitör, felfortyan, heveskedik, begurul (szleng), bepöccen (szleng), begőzöl (szleng), felforr az agyvize (szleng), eldurran az agya (szleng), felmegy a pumpája (szleng), ellő (tájnyelvi)

móres

főnév
  • (tájnyelvi): tisztesség, becsület, erkölcs, illendőség, rend, fegyelem

császkál

ige
  • mászkál, járkál, jár-kel, jön-megy, lődörög, ődöng, őgyeleg, ténfereg, cselleng, lézeng, lötyög (bizalmas), lóg (valahol) (bizalmas), sattyog (bizalmas), slattyog (bizalmas), csavarog, csatangol, tekereg, bumlizik (bizalmas), kószál, kóborol, kódorog, bolyong, barangol, bujtorog (tájnyelvi), kujtorog

cipész

főnév
  • suszter, cipészmester, lábbelikészítő, cipővarga, varga, foltozóvarga, csiszlik (tájnyelvi), cipős (tájnyelvi), csiszlicsuszli (tájnyelvi), csiszlikbaszlik (tájnyelvi), csobotár (tájnyelvi), csizmadia

agybaj

főnév
  • elmebaj, őrület, téboly, elmebetegség, dili (pejoratív)

csipke

főnév
  • csipkézet, rece

felülemelkedik, fölü

ige
  • (valamin): túllép, túlteszi magát (valamin), úrrá lesz, túljut

fosztogat

ige
  • rabol, prédál, ragadoz, zsákmányol, kirámol, harácsol, lenyúz, eltulajdonít, elemel, megdézsmál, elsikkaszt, elkoboz, lefoglal, zabrál (szleng), konfiskál (régies)

hörcsög

főnév
  • hörcsi (bizalmas), höri (bizalmas), földikutya (tájnyelvi)
  • pukkancs, méregzsák, indulatos (ember)
  • fukar, fösvény (ember)

hajózás

főnév
  • hajóközlekedés, kabotázs (szaknyelvi), navigáció (szaknyelvi), navigálás (szaknyelvi)
  • tengerhajózás, tengerészet
  • vitorlázás, evezés
  • léghajózás, repülés

fedeles, födeles

melléknév
  • fedett, zsindelyes, tetős, födémes (régies)
  • lezárható

eszeveszett

melléknév
  • eszement, zavarodott, eszelős, ámokfutó, lökött (szleng), hangyás (szleng), flúgos (szleng), dilis, őrült, dühöngő, őrjöngő, meggondolatlan, esztelen, fejvesztett, nekivadult, fékevesztett, tébolyodott
  • elkeseredett, vad, nagyfokú, eget verő, falrengető, harsogó, tomboló

félig

határozószó
  • feléig, felerészben
  • valamennyire, félig-meddig, nem egészen, nem teljesen, némileg, tökéletlenül, félen (tájnyelvi), félent (tájnyelvi), feleszeg (tájnyelvi), féligformán (tájnyelvi), félkészségig (tájnyelvi)
  • majdnem, szinte
  • fél lábbal

hadjárat

főnév
  • hadművelet, háború, hadviselés, hadjárás (régies), táborjárás (régies), táborozás (régies), expedíció (régies)
  • kampány

fel, föl

határozószó
  • felfelé, magasra, magasba, ég felé, felfele (tájnyelvi)

elődöntő

főnév
  • előmérkőzés

felmos, fölmos

ige
  • felsúrol, feltisztít, feltöröl, feltakarít, felsikál, felnyal (bizalmas), fellögyböl (tájnyelvi), felszivatol (tájnyelvi), felfókáz (szleng), felkorcsolyáz (szleng)
  • feléleszt, magához térít, eszméletre hoz

hajó

főnév
  • vízi jármű, csónak, bárka, vízibusz, vitorlás
  • templomhajó
  • szedőhajó (szaknyelvi)