fedeles, födeles szinonimái
melléknév
- fedett, zsindelyes, tetős, födémes (régies)
- lezárható
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
jelkép
főnév
- jel, ismertetőjel, embléma, jelvény, prefiguráció (régies), szimbólum
- metafora (szaknyelvi), allegória
sorsdöntő
melléknév
- végzetes, fatális, sorsfordító, döntő, perdöntő, fontos, létfontosságú, jelentős, életbevágó, lényeges, nevezetes, emlékezetes
- szükségszerű, sorsszerű
elmosódott
melléknév
- kifakult, elfakult, megfakult, elhomályosult, elhomályosodott, homályos, elhalványult, elhalványodott, halvány, fakó, összefolyt, elenyészett, szertefoszlott, lekopott, fényét vesztett, elszíntelenedett, színtelen, elhalt, bizonytalan, seszínű, egybefolyó, alaktalan, meghatározhatatlan, pontatlan, tompa, halk, ködös, távoli, párás, fátyolos, olvashatatlan, kibetűzhetetlen, kivehetetlen, megfejthetetlen
dráma
főnév
- színjáték, színdarab, színmű, tragédia, szomorújáték (régies)
- drámairodalom
- (szleng): felhajtás, ügy
fakul
ige
- halványodik, halványul, színtelenedik, ereszt (színt), színét hagyja, színét veszti, keshed (tájnyelvi), fakódik (tájnyelvi), hagyul (tájnyelvi), hókul (tájnyelvi)
- sápad
morózus
melléknév
- kedélytelen, kedvetlen, örömtelen, sótlan, savanyú, levert, csüggedt, lehangolt, deprimált, melankolikus, mísz (bizalmas)
- mogorva, rosszkedvű, barátságtalan, zord, rideg, hűvös, fagyos, durcás, morcos, morgós, haragos, harapós, mérges, zsémbes, zsörtölődő, házsártos, tüskés, szúrós
csatatér
főnév
- harctér, harcmező, harchely (régies), küzdőtér, csatamező, csatahely, ütközethely (régies), hadmező (régies), küzdhely (régies), csatasík (régies), vérmező (régies)
felvág, fölvág
ige
- felvagdal, összevagdal, összevág, feldarabol, felaprít, felszel, felszeletel, felszabdal, feltrancsíroz (bizalmas), felszegdel (tájnyelvi)
- felmetsz, felhasít, felnyit
- feldob, felhajít, felcsap, fellódít
- kérkedik, dicsekszik, nagyzol, henceg, hetvenkedik, hivalkodik, adja a bankot (szleng), anzágol (bizalmas), nagyképűsködik, fennül (tájnyelvi), büszkélkedik, páváskodik, háryjánoskodik
főbérlő
főnév
- háziúr (régies), bérbeadó, szállásadó, háztulajdonos, gazda (tájnyelvi)
- házibácsi (bizalmas)
- házinéni (bizalmas)
hajt1
ige
- terel, térít
- űz, kerget, hajszol, hajkurász
- siettet, ösztökél, motivál, nógat, ösztönöz, sarkall, serkent, stimulál, sürget, késztet
- dolgoztat
- túlterhel
- rákapcsol, igyekszik, gürcöl, hajrázik, robotol (bizalmas), pedálozik (szleng), keccsöl (szleng), melózik (szleng), agyondolgozza magát
- purgál (régies), hasmenést okoz
- vezet, kormányoz, repeszt
- teker, tapos, működtet (pl. gépet), mozgásba hoz
- (tájnyelvi): ismételget, hajtogat
fegyelem
főnév
- fegyelmezettség, diszciplína (idegen), önfegyelem, önuralom, szigorúság, szigor, mérséklet, rend, keménység, drill (idegen), móres (régies), virga (régies), zabla (választékos), gyeplő (választékos), korda (választékos), fenyíték (régies), fegyelet (tájnyelvi)
felismerés, fölismer
főnév
- azonosítás, ráismerés, megismerés, agnoszkálás (idegen), identifikálás (idegen), identifikáció (idegen)
- percepció (idegen)
- érzékelés, észlelés
- észrevétel, meglátás, megállapítás
- megoldás, felfedezés
felakaszt, fölakaszt
ige
- felfüggeszt, fellógat, biggyeszt, bigyerít (régies), eltesz, felrak
- feltűz
- felköt, kivégez Sz: a vármegye temette el; a pénteki kolbász megakad a torkán; csak el nem kerülheti a szálfát; ég és föld között lakik; egy poltúrán vették nyakravalóját; elszalad a nyúl a lába alatt; eltemetik szemfedél nélkül; felemelik a polcra; felfűzik, mint a kopót; felhágott a lépcsőn, de le nem jöhetett; felkötik a búfelejtőre; felmagasztalják az ég felé; felviszik a fellegvárba; főbíró prédikál a temetésén; fogasra akad; hóhér falatja lett; hosszabb lett, mint azelőtt volt; hosszú betűt csinálnak belőle; hurokra akad a torka; kiteszik a szellőre; kivitték száradni az akasztófára; kivitték, de a fán felejtették; lajtorján megy a sírba; létrán megy a másvilágra; más köti fel neki a nyakravalót; megette a hóhér; megfúlt a hóhér madzagján; megterhelte a fát; nem éri a lába a földet; olyan magasra emelik, hogy el sem érhetni; összeadja a hóhér a köteles lányával; ország-világ láttára felmagasztalják; szél hányogatja a cserfán; szél fújja a talpát; vezetni kell a sírba
előhív
ige
- előszólít, kihív, előkiált (tájnyelvi)
- (emléket): felidéz, felelevenít, napfényre hoz, napvilágra hoz, előidéz (régies)
- idehoz, kihoz, előszed, elővesz, előránt, előkotor (bizalmas), elővarázsol (bizalmas)
felnyalábol, fölnyal
ige
- felemel, felfog, felkap, összeszed, összefog, összekapkod, összegyűjt, felölébel (tájnyelvi)