fázós szinonimái

melléknév
  • fázékony, fagyos, didergős, borzongós, fázinkós (tájnyelvi), jeges (tájnyelvi), dérütötte (tájnyelvi), dérvett (tájnyelvi) Sz: rossz telelő, mint a szegény ember lova

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

akadémikus I.

melléknév
  • akadémiai
  • iskolás, maradi, vaskalapos
  • elvont, elméleti, teoretikus, spekulatív

csontváz

főnév
  • tetemváz (régies), szkeleton (idegen)
  • csontrendszer, csontozat
  • (pejoratív): csontkollekció, gebe, madárijesztő, csont és bőr, saját maga árnyéka, egyszálbél, piszkafa, paszulykaró (tájnyelvi), konyhagyalázó (tájnyelvi)
  • halál, kaszás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fázós szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

esztendős

melléknév
  • éves, egyéves

elmélyít

ige
  • fokoz, növel, erősít, felfokoz, felerősít, kiélez, nagyít, kiterjeszt, gyarapít, nagyobbít, kiegészít, kibővít, kitágít
  • elmérgesít, súlyosbít, tetéz
  • kimélyít, kiás, kivág

eligazít

ige
  • rendbe tesz, megigazít, elrendez
  • elintéz, elrendez, rendbe hoz, megold, tisztáz, helyrepofoz (bizalmas), intézkedik, helyrehoz, elsimít, eltussol
  • utat mutat, útbaigazít, elirányít, küld

dörzsölődik

ige
  • súrlódik, horzsolódik, csiszolódik

fájlal

ige
  • fájdít, fájdalmat érez, fájít (tájnyelvi), sajnít (tájnyelvi), sérlel (tájnyelvi)
  • panaszkodik
  • sajnál, szomorkodik, búsul, bán, bánkódik, kesereg, sirat, gyászol, sajnálkozik (valamin)
  • rosszulesik (valakinek valami), megbántódik, neheztel, sérelmez

félretesz

ige
  • oldalra rak, félrerak, szögre akaszt, ad acta tesz (idegen), skartba tesz (régies), talonba tesz, elrak, eltesz
  • abbahagy, elfektet, elodáz, levesz, elnapol, elkerül, haladékot ad
  • megőriz, spórol (bizalmas), takarékoskodik, meghagy, megtakarít, fenntart, felhalmoz, elraktároz, tárol, tartalékol, tartogat, rezervál, csuporgat (tájnyelvi), dugacsol (tájnyelvi)
  • félreállít, mellőz, háttérbe szorít, eltávolít, levált, megszabadul, elküld, elbocsát

morális

melléknév
  • erkölcsi, etikai, erkölcstani
  • erkölcsös, etikus, tisztességes, becsületes
  • helyes, jó

császár

főnév
  • (római) cézár, (orosz) cár, (japán) mikádó, (török) szultán, (iráni) sah, (abesszin) négus
  • imperátor, uralkodó
  • (bizalmas): nagymenő (szleng)
  • nagyfőnök (szleng), góré (szleng), parancsnok, fejes (bizalmas), kiskirály
  • (bizalmas): császármetszés

cinóbervörös

melléknév, főnév
  • cinóberpiros, élénkpiros, higanyvörös, karmazsinvörös, duplapiros (tájnyelvi)

agyagipar

főnév
  • fazekasság, fazekasipar, agyagművesség, keramika, kerámiaipar

csiperke

főnév
  • csiperkegomba, sampinyon, tikgomba (tájnyelvi)

felügyel

ige
  • vigyáz, ügyel, őrködik, felvigyáz, őriz, strázsál, csőszködik, elügyel (tájnyelvi)
  • ellenőriz, kontrollál, inspiciál (régies), szemmel tart, felülvizsgál, átnéz

fortyog

ige
  • bugyborékol, bugyog, pöfög
  • dühöng, morgolódik, bosszankodik, füstölög

hőmérő

főnév
  • lázmérő, termométer (idegen), fokmérő (tájnyelvi)
  • (szleng): hímvessző, farok (bizalmas), fütyi (bizalmas), bájdorong (szleng)

hajórakomány

főnév
  • kargó (szaknyelvi)

fecskendő

főnév
  • injekciós tű, injektor (idegen), csöklendő (tájnyelvi), fecske (szleng), csúzli (szleng), eszköz, fegyver (szleng), kendő (szleng), művzser (szleng), pisztoly (szleng), puska (szleng), revolver (szleng)
  • locsoló, spricni (bizalmas)

észbontó

melléknév
  • észvesztő, észveszejtő, lélegzetelállító
  • hihetetlen, felháborító, hallatlan

felhőszakadás

főnév
  • záporeső, zuhany (bizalmas), zuhé (bizalmas), zuhi (bizalmas), ár, égszakadás, esőszakadás, fellegszakadás

haditermelés

főnév
  • hadianyaggyártás

féktelen

melléknév
  • heves, szilaj, bősz, fékevesztett, fékezhetetlen, szertelen, esztelen, zabolátlan, őrült, tomboló, vad, mértéktelen, fegyelmezetlen, rakoncátlan, engedetlen
  • elszabadult, gáttalan, gátlástalan, kicsapongó Sz: nincs kocsisa eszének; olyan, mint a ménes; elszakasztotta a kötőféket
  • túláradó, túlcsorduló, szabadjára engedett, lángoló, perzselő, heves, szenvedélyes, széles (jókedv)
  • pajkos, csintalan, dévaj (régies)

előbbi

melléknév
  • megelőző, előző, korábbi, régebbi, egykori, azelőtti, hajdani, régmúlt, régvolt, előbbeni (régies)
  • fent említett, fenti, föntebbi

felmérhetetlen, fölm

melléknév
  • óriási, végtelen, hatalmas, roppant, rengeteg, megszámlálhatatlan
  • beláthatatlan, felbecsülhetetlen, felfoghatatlan, elképzelhetetlen, fel nem mérhető, immenzurábilis (idegen)

hajnal

főnév
  • pirkadat, pitymallat (tájnyelvi), napkelte, auróra (idegen), napfeljötte (tájnyelvi), virradat, hajnalhasadás, hajnalodás, korány (régies), derengés
  • pirkadás, reggeli szürkület, hajnalpír, hajnalfény
  • kezdet, eredet