fagypont szinonimái

főnév
  • nullfok, nullpont, dermedéspont

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kiszolgáltat

ige
  • kiadat, kézre ad, felad, odadob (prédául), odavet, feláldoz, elárul

megérint

ige
  • illet (választékos), hozzányúl, hozzáér, megtapint, megbök, súrol, megtapogat, megtapaszt (tájnyelvi), megpedz (tájnyelvi)
  • hat (valakire), meghat, megindít
  • megihlet
  • említ, megemlít, felemleget, szóba hoz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fagypont szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

értelmiségi

főnév
  • intellektuel (idegen), diplomás, lateiner (régies), kiművelt emberfő (választékos)

elkerget

ige
  • elűz, elzavar, elhajt, elriaszt, elmar, eltaszít, elijeszt, kiseprűz, elkurgat (tájnyelvi), kidob, kitesz, elcsap, kirúg (bizalmas), kiebrudal, eltávolít, kiutasít, száműz, kipenderít, kiteszi a szűrét
  • (gondolatot) elhesseget, (félelmet) eloszlat

elfagy

ige
  • (növény): elhal, kifagy, tönkremegy, elpusztul

díszszemle

főnév
  • díszfelvonulás, parádé (régies)

evangélista

főnév
  • evangéliumszerző
  • hittérítő

felkészülés, fölkész

főnév
  • előkészület, készülődés, hozzákészülés, összeszedelőzködés, nekigyürkőzés, alapozás, edzés, tréning, gyakorlás
  • anyaggyűjtés
  • tanulás

miniszterelnök

főnév
  • kormányfő, kormányelnök

ciszterna

főnév
  • víztároló, vízgyűjtő, gyűjtőmedence, vízmedence, víztározó, esővízgyűjtő, tartály, víztartály
  • gyűjtőér (szaknyelvi)

cefre

főnév
  • pálinkaseprő, lőre (tájnyelvi), csiger (tájnyelvi), csevice
  • (régies): kurva (durva), ringyó, ribanc, ágyas, cafra, szajha, cafka , cemende (tájnyelvi), riherongy (tájnyelvi), rima (tájnyelvi)

abbahagy

ige
  • félbehagy, félbeszakít, félbenszakaszt (régies), abbaszakít (régies), félbe-szerbe hagy (régies), félretesz, felad, felhagy (valamivel), elhagy (valamit), leáll (valamivel), megszüntet, megszakít, beszüntet, szüneteltet, megszűnik (vmit tenni), leszokik (valamiről), eláll (valamitől) Sz: leteszi a lantot; szegre akasztja a cipőt; szegre akasztja a kesztyűt; bemondja az unalmast (szleng); hagyja a fenébe; hagyja a francba; bedobja a törülközőt (szleng)

csendesít, csöndesít

ige
  • csendre int, lecsendesít, csitít, csígat (tájnyelvi)
  • nyugtat, békítget, csillapít, békít, szelídít, kérlel, vigasztal
  • halkít, enyhít
  • mérsékel, tompít, csitol (tájnyelvi), tilimít (tájnyelvi)

félrehall

ige
  • félreért, elért, félremagyaráz, eltájolja magát (szleng)

fogyaszt

ige
  • soványít, karcsúsít, vékonyít
  • fogyókúrázik, fogyózik (bizalmas), koplal, böjtöl
  • epeszt (régies), fonnyaszt (régies)
  • eszik, iszik, étkezik, falatozik, táplálkozik, elkölt (régies), bekebelez (bizalmas), kosztol (bizalmas), harap (bizalmas), pusztít, zabál (szleng), koptat (tájnyelvi), fogyajt (tájnyelvi)
  • vásárol, vesz
  • költ, konzumál (régies)
  • felhasznál, felemészt, leköt, kimerít
  • csökkent, gyengít, felőröl, ritkít, sorvaszt, apaszt

homlokzat

főnév
  • homlok, front, mellvéd, előrész, elölnézet, falfront, házelő, előoromzat

háborodott

melléknév
  • őrült, elmebajos, bolond, zavart, bomlott, eszelős, tébolyodott
  • nyugtalan, felkavart, izgatott, zaklatott, feldúlt

fájdalomcsillapító I.

melléknév
  • analgetikus (szaknyelvi), csillapító, enyhítő, érzéstelenítő, kábító, narkotizáló (szaknyelvi)

erőnlét

főnév
  • erő, kondíció, kondi (bizalmas), forma, erőállapot, állóképesség

feledés

főnév
  • felejtés, feledékenység

gyöngyike

főnév
  • gyöngyöcske, kékgyöngyvirág

fátum

főnév
  • sors, végzet, eleve elrendelés, determináció (idegen), predesztináció (idegen)
  • balsors, balszerencse

ellenszegülés

főnév
  • ellenállás, szembeszállás, tiltakozás, szembeszegülés, makacskodás, nyakaskodás, csökönyösség, berzenkedés, böstörködés (régies), makrancosság, dac, trucc (bizalmas), durca
  • engedetlenség, szófogadatlanság, fegyelemsértés

felháborodik, fölháb

ige
  • méltatlankodik, megütközik, elszörnyed, fennakad, felbosszankodik, megharagszik, haragra gerjed, feldühödik, felhördül, felfortyan, felzúdul, felhorkan, feltámad (tájnyelvi), megbotránkozik, indignálódik (régies), fellát (tájnyelvi)

gyűrött

melléknév
  • ráncos, megviselt, barázdált, kialvatlan, megtört
  • vasalatlan, kutyarágott (tájnyelvi) Sz: olyan, mintha a kutya szájából húzták volna ki