díszszemle szinonimái

főnév
  • díszfelvonulás, parádé (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ítélkezik

ige
  • ítél, bíráskodik, törvénykezik, ítéletet hoz, igazságot szolgáltat, törvényt ül, igazságot tesz, törvényt lát (régies)
  • ítéletet mond, véleményt mond, véleményt alkot, dönt
  • elítél, pálcát tör (valami felett)

ácsmunka

főnév
  • ácsolás, ácsolat, állványzat, gerendázat, szaruzat (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a díszszemle szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csűr

főnév
  • pajta, hombár (tájnyelvi), magtár, fészer, szénapajta, tárház, kamra, élésház, magszín (régies)

bravó

módosítószó
  • éljen!, nagyszerű!, remek!, vivát!

boltíves

melléknév
  • bolthajtásos, boltozatos, boltozott, boltos (régies), félköríves, csúcsíves, árkádos, íves, ívelt, karajos (tájnyelvi), tekerelütes (tájnyelvi)

beidegződik

ige
  • begyakorlódik, rögzül, belerögződik (valakibe valami), automatizálódik, fixálódik (idegen), vérévé válik (valakinek valami)

dévaj

melléknév
  • vidám, pajkos, pajzán, könnyűvérű, kacér, könnyelmű, frivol, léha, ledér, sikamlós
  • játékos, játszi, mókás, csintalan, huncut, jókedvű, vásott, élénk, eleven, víg, könnyed, ugribugri, rakoncátlan, incselkedő, tréfálkozó, bohókás, bolondozó, ingerkedő, kötődő, bolondos, kötekedő

éjjel I.

határozószó
  • éjszaka, éjnek idején, éjnek évadján, éjszakának idején, gyertyavilágnál (régies), éjen (tájnyelvi), éjes-éjjel (tájnyelvi), éjes-éjszaka (tájnyelvi), éj évadján (tájnyelvi), éjjel évadán (tájnyelvi)

lefordul

ige
  • leesik, ledől, leszédül, lebukik, lecsúszik, lezuhan, lekavarodik (tájnyelvi)
  • letér, lemegy
  • (tájnyelvi): történik

aránylag

határozószó
  • viszonylag, relatíve (választékos), a körülményekhez képest, nagyjából, többé-kevésbé, annyira-amennyire
  • (tájnyelvi): arányosan, egyformán

ámen II.

főnév
  • vége, befejezés
  • jóváhagyás, beleegyezés

atavizmus

főnév
  • visszaütés, visszafajzás, ősreütés

elburjánzik

ige
  • elvadul, elburjad (tájnyelvi), felburjánzik, elszaporodik
  • elterjed, elharapódzik, elhatalmasodik

elmozdul

ige
  • elcsúszik, eltolódik
  • ellép, eltávozik, elindul, elmegy, elvonul

flastrom

főnév
  • sebtapasz, ragtapasz, szépségtapasz
  • vigasz, gyógyír, fájdalomdíj

fahéj

főnév
  • cimet (régies), édesforgács (tájnyelvi), fahaj (tájnyelvi)
  • fakéreg, faháncs

dívány

főnév
  • pamlag, kanapé, rekamié, heverő, kerevet, sezlon, ágy, hencser (tájnyelvi), szófa (régies)

csuka

főnév
  • (szleng): cipő, lábbeli, surranó, csúzó (szleng), skárpi (szleng), ladik (bizalmas), csónak (bizalmas)

egybekel

ige
  • házasságot köt, összeházasodik, összekel (tájnyelvi), örök frigyre lép, házasságra lép, megesküszik
  • megnősül, feleségül vesz, nőül vesz, elvesz
  • hozzámegy, feleségül megy, férjhez megy (valakihez)

évkönyv

főnév
  • almanach, annales (szaknyelvi), krónika, zsebkönyv, kalendárium, értesítő

döntő

melléknév
  • fontos, jelentős, fő, perdöntő, meghatározó, kulcsfontosságú, súlyos, megsemmisítő, elhatározó, sarkalatos, életbe vágó, központi, decizív (idegen), kritikus, válságos, releváns (szaknyelvi), determináns (idegen), kardinális, sorsdöntő
  • ragyogó, óriási
  • nagyon nagy, fölényes
  • felborító

bulvárlap

főnév
  • pletykalap

egyidős

melléknév
  • egykorú, azonos korú, kortárs, egyívású, egykorbeli (tájnyelvi), egykeletű (tájnyelvi), egybeli (tájnyelvi), egyját (tájnyelvi), egykorács (tájnyelvi), egykorású (tájnyelvi)

facsemete

főnév
  • csemete, fácska, sudár (régies), surja (tájnyelvi)