felháborodik, fölháb szinonimái

ige
  • méltatlankodik, megütközik, elszörnyed, fennakad, felbosszankodik, megharagszik, haragra gerjed, feldühödik, felhördül, felfortyan, felzúdul, felhorkan, feltámad (tájnyelvi), megbotránkozik, indignálódik (régies), fellát (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

világrész

főnév
  • földrész, kontinens, szárazföld

lankad

ige
  • fárad, bágyad, ernyed, kókad, pilled, hervad, konyul, lanyhul, fonnyadozik, csügged, törődik, zsibbad (régies), engyeledik (tájnyelvi), szonnyad (tájnyelvi)
  • gyöngül, csökken
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felháborodik, fölháb szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

feddés

főnév
  • dorgálás, korholás, szidás, megrovás, szapulás, leckéztetés, lecke, intés, intelem, pirongatás, figyelmeztetés, szemrehányás, fejmosás (bizalmas), regnálás (tájnyelvi), letolás (bizalmas), dörgedelem, lehurrogás (pejoratív), porítás (régies), dorgatórium (régies)

elsötétít

ige
  • besötétít, árnyékba borít, beárnyékol, eltakar, elborít, elfed, belep, elhomályosít, homályba burkol, elfátyoloz, elfelhősít, elsötétel (tájnyelvi)
  • elkomorít, elködösít, elszomorít

előírásos

melléknév
  • előírt, szabályos, szabályszerű, szabványos, szabály szerinti, standard, normatív (idegen), mérethű, szabályozott, megkövetelt, szertartásos, rituális, formális, kimért, hivatalos, merev, feszes, hűvös

egyidős

melléknév
  • egykorú, azonos korú, kortárs, egyívású, egykorbeli (tájnyelvi), egykeletű (tájnyelvi), egybeli (tájnyelvi), egyját (tájnyelvi), egykorács (tájnyelvi), egykorású (tájnyelvi)

felderül, földerül

ige
  • felvidul, megvigasztalódik, felélénkül, megvidámodik
  • (vminek az ideje): felvirrad, elérkezik
  • felhőtlenné válik, kivilágosodik, kiderül, kitisztul, kifényesedik

fesztáv

főnév
  • fesztávolság, támaszköz (szaknyelvi)

nagyhírű

melléknév
  • híres, hírneves, neves, nevezetes, nagynevű, ismert, közismert, ünnepelt, koszorús (választékos), népszerű, menő (szleng)
  • kiváló, jelentős, tekintélyes, elismert, illusztris (választékos), prominens (választékos)

csomóz

ige
  • kötöz, köt, bogoz, hurkol, csombókol (tájnyelvi)
  • csomóba köt, kötegel, kepéz (tájnyelvi), kalangyál (tájnyelvi)

cserjés

főnév
  • bozótos, csalitos, berek, liget, lugas, kiserdő, bokros, pagony, sarjerdő, harasztos, cserebokros, csadaj (tájnyelvi), csenderes (tájnyelvi), csutaj (tájnyelvi), cserő (tájnyelvi), csirittyás (tájnyelvi)

alj

főnév
  • (tájnyelvi): alom
  • (tájnyelvi): ocsú, búzaalj (tájnyelvi)
  • völgy, láb, fenék, aljzat, alap, ágy
  • talapzat, talp, állvány
  • aljnövényzet
  • szoknya
  • csészealj, tányérka, kistányér

dehogynem

kötőszó
  • de, de igen, dehogyisnem, dehogysem (tájnyelvi)

flört

főnév
  • kacérkodás, legyeskedés, enyelgés, széptevés, kaland

galiba1

főnév
  • baj, bonyodalom, gond, zavar, kellemetlenség, fennakadás, malőr, kalamitás (régies), nehézség, vesződség, vesződés, hézag, bibi (bizalmas), slamasztika, gubanc (szleng), balhé (szleng), gáz (szleng)

iker II.

főnév
  • ikertestvér, ikergyerek Sz: egy hassal lettek; együtt lettek a világra
  • másodlat (régies), alakpár (szaknyelvi), alakmás, hasonmás, duplex (szaknyelvi)
  • ikertelefon

háromszor

határozószó
  • három alkalommal, három ízben (választékos)

felhánytorgat, fölhá

ige
  • fölemleget, felhoz, felhány, felpanaszol, szemrehány, szemére vet, szemrehányást tesz, szemére lobbant, az orrára hány (valakinek valamit), az orra alá dörgöl, gravaminál (idegen), felhánydál (tájnyelvi), felorrol (tájnyelvi), hányakodik (tájnyelvi)

fáskamra

főnév
  • fásszín, faszín, fészer, sufni (bizalmas), kamra

felújítás, fölújítás

főnév
  • tatarozás, renováció (idegen), renoválás, újjáépítés, átalakítás, helyreállítás, rekonstitúció (idegen), rekonstrukció (idegen), restauráció (idegen)
  • felelevenítés, felélesztés, megújítás
  • (színházban): repríz (idegen), újrajátszás

hangzó II.

főnév
  • magánhangzó, vokális (szaknyelvi), szonáns (szaknyelvi)(szaknyelvi)

fellép, föllép

ige
  • felhág, rálép
  • felszáll
  • szerepel, színre lép, közreműködik
  • (valami ellen): harcol, síkraszáll
  • (betegség, tünet): keletkezik, kialakul, megjelenik

eltérés

főnév
  • elhajlás, elkanyarodás, elkalandozás, divergencia (szaknyelvi), diverzió (idegen), deviáció (szaknyelvi)
  • különbség, különbözés, különbözőség, differencia, diszparitás (szaknyelvi)

fenyegető

melléknév
  • vészjósló, vészterhes, félelmetes, félelmes (régies), ijesztő, elborzasztó, vérfagylaló (régies)
  • vészes, baljós, baljóslatú, imminens (szaknyelvi), nyugtalanító, rosszat sejtető

harmadfű

melléknév
  • (csikó, borjú): hároméves