életlen szinonimái
melléknév
- tompa, kicsorbult, köszörületlen, buta (régies) Sz: Bécsben bot a bátyja; életlen, mint a bot
- elmosódott, homályos, kivehetetlen, határozatlan, ködös, bizonytalan
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
locsoló
főnév
- öntözőkanna, locsolókanna
- vízfecskendő, gumitömlő, slag (bizalmas)
- locsolóautó, locsolókocsi, öntözőkocsi
- (húsvétkor): locsolkodó, öntözködő, öntöző
pepecsel
ige
- babrál, babrálgat, piszmog, szőröz, aprólékoskodik, ekecsel (régies), bíbelődik, gatyázik (szleng), vacakol, bajmolódik (bizalmas), matrozsál (tájnyelvi), szöszmötöl, pacsmagol, pancsol, teszeget (régies), tötyörészik
együttlét
főnév
- együttélés, együttlétezés, életközösség, közös háztartás
- összetartozás, összetartás
- találkozó, találka, randevú, négyszemközt (tájnyelvi), szemtől szembe (régies), légyott (régies), pásztoróra (régies), szeánsz (bizalmas)
csizma
főnév
- bilgeri, botos (tájnyelvi), ebenlógó (tájnyelvi)
- hótaposó (bizalmas), hótapsi (bizalmas)
cselszövés
főnév
- ármány, fondorlat, mesterkedés, cselvetés, áskálódás, tőrvetés (régies), cselszövény (régies), összeesküvés, összebeszélés, összejátszás, intrika, machináció (bizalmas), sikanéria (régies), sikán (idegen), komplott (régies), megtévesztés, becsapás, átverés (bizalmas), csalás, beugratás
boldogult
melléknév
- megboldogult, Istenben boldogult, boldog emlékezetű, elhunyt, elhalálozott, meghalálozott (régies), megholt, üdvözült, dicsőült, megdicsőült, volt, egyszeri, egykori, néhai
elcsodálkozik
ige
- elképed, elbámul, elámul, elálmélkodik, meglepődik, eldívánkodik (tájnyelvi), meghökken, elhűl, nagyot néz, csodálkozik, álmélkodik Sz: tátva marad a szája; eláll szeme-szája; szeme-szája tátva marad a csodálkozástól; eláll a lélegzete; leesik az álla; elbámul, mint a pap tehene a jégen
előrelátó
melléknév
- meggondolt, megfontolt, bölcs, okos, gondos, ügyelő, elővigyázatos, óvatos, körültekintő, figyelmes, éber, beosztó, takarékos
maradéktalan
melléknév
- hiánytalan, teljes, százszázalékos, sértetlen, kerek, befejezett, kifogástalan, csonkítatlan, csorbítatlan
beerősít
ige
- beleerősít, bever, beszorít, beleszorít, rögzít, beépít, beleilleszt, beszerel, beágyaz
bántalom
főnév
- bántás, bántalmazás, bántódás, megbántás, sérelem, szidalom, sértés, molesztálás, inzultus, igazságtalanság, méltatlanság
- betegség, kór (régies), baj
elsőrangú
melléknév
- elsőrendű, kiemelkedő, finom, előkelő, kiváló, minőségi, jeles, nevezetes, osztályon felüli, nagyszerű, pompás, remek, kitűnő, elismerést érdemlő, rendkívüli, első osztályú, élvonalbeli, remekbe készült, hírneves, híres, híres-neves, neves, utolérhetetlen, ragyogó, kimagasló, mesteri, felséges, fenséges, szakszerű, szakavatott, príma, szuper, klasszis (bizalmas), tipp-topp (bizalmas), profi (bizalmas)
gőgös
melléknév
- elbizakodott, önhitt, öntelt, önelégült, dölyfös, felfuvalkodott, fennhéjázó, pöffeszkedő, dagályos (régies), prepotens, hivalkodó, pökhendi, beképzelt, nagyképű, felvágós, önimádó, arrogáns, feszelgő (tájnyelvi), hányaveti (tájnyelvi), szuszos (tájnyelvi)
- büszke, kevély, rátarti Sz: a királyt is atyafiának mondja; a köszönést sem fogadja el; a szentháromság után az első személy; a tengert béklyóval fenyegeti; alázatos, mint a páva; azt hiszi magáról, hogy ő az atyaisten; azt hiszi, aranyat szarik; Bécsben volt a bátyja köszörűs; bíró lánya; büszke, mint a pénzes szatyor; csak félvállról felelget; csillagokba néz; csont van a hasában; de nagy fazékkal van!; elkapta a ló; elkapta a süveget; előtte mákszem a hegy is; elragadták a lovak; felfújja magát, mint a duda; felfújta a pofáját; felhordja a pipáját; felhúzta a piros csizmát; felkapott a kocsira; felkeltebb a kovásznál; félszemét sem veti másra; felszemöldök ember; félti az aranygyűrűt; félvállról beszél az emberrel; fenn hordja az orrát; fenn hordja a fejét; fennköltebb a kovásznál; fenn tartja az orrát, mint a harangozó disznaja; feszít, mint két krumpli egy zsákban; feszít, mint két cső tengeri egy zsákban; foghegyről beszél; fokhagymásan lépik; földön lába, égen feje; följebb nézett a meszesfazéknál; fúrót nyelt; ha olyan büdös volna, mint amilyen büszke, a fene se menne közel hozzá; ha repülni tudna, Babilon tornyára rakna fészket; hatot kérdel, egyet felel; hegyeset hugyozik; karót nyelt; keresztül áll a szeg a fejében; kidülleszti a mellét; lóhátról beszél az emberrel; megnő a szarva; mindenkinek bajuszát ő akarja pödöríteni; nagy a kajla szarva; nagy mellénye van; nekidülleszkedik, mint az egésztelkes paraszt; nem nézi, mi mászik, hanem mi repül; nem tudja, hová tegye a lábát; ő hajtja a Göncöl szekerét; orrával túrja az eget; pöffeszkedik, mint a fölfuvalkodott béka; semmi se fér a fogára; széles mellű; tarajosan beszél; tempózik, mint a hasadt teknő; tudja, mit végeztek az égben; úgy jár, mint a páva; úgy sétál, mint a görög az üres boltban; ugyan porzik utána; vizsgálja a csillagokat
felülkerekedik, fölü
ige
- legyűr, legyőz, lebír, győzedelmeskedik, diadalmaskodik, győzelmet arat, diadalt arat, diadalt ül, leküzd, erőt vesz (valamin), felülhéjal (tájnyelvi)
egynemű
melléknév
- azonos, egyféle, vegyítetlen, homogén, osztatlan, egyfajú, egyöntetű, egységes, egyforma, hasonló, hasonnemű, rokon
felsül, fölsül
ige
- felhólyagosodik, lesül, odaég
- kudarcot vall, leszerepel, megszégyenül, blamálja magát (bizalmas), kompromittálja magát, megjárja, megbukik, pórul jár, hoppon marad, rajtaveszt, befürdik (szleng), ráfázik (szleng), pofára esik (durva), koppan (szleng), lebőg (szleng), leég (bizalmas), pléhre csúszik (szleng), csúfra jár (tájnyelvi) Sz: beletörik a bicskája; beletörik a foga; dugába dől a terve; büdösben marad
elhasal
ige
- elesik, elbukik, hasra esik, orra bukik, elvágódik, elterül
- (vizsgán) megbukik, elzúg (bizalmas), buktázik (bizalmas), elvérzik (bizalmas), leveri a lécet (szleng), nyári egyetemre jár (bizalmas), szaltózik (szleng)
feltűnő, föltűnő
melléknév
- feltűnést keltő, észrevehető, szembeszökő, szembetűnő, szembeötlő, szemet szúró, felötlő, látszatós (tájnyelvi), kirívó, rikító, virító, harsány, hivalkodó
- blikkfangos (bizalmas), eklatáns