főbenjáró szinonimái

melléknév
  • súlyos, fontos, lényeges, életbe vágó, halálos, kriminális (bizalmas), fővesztéssel járó (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lejtős

melléknév
  • lankás, ereszkedő, rézsútos, dőlt, ferde, menedékes (tájnyelvi), csapinós (régies)

másodrangú

melléknév
  • másodrendű, másodosztályú, mellékes, lényegtelen, másodlagos, alárendelt
  • közepes, középszerű
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a főbenjáró szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

filodendron

főnév
  • könnyezőpálma, levélfa

fals

melléknév
  • hamis, fülsértő
  • hamisított, átdolgozott, téves, rossz, helytelen, fonák, visszás, hibás, elhibázott, ál, talmi, valótlan, alaptalan, kitalált, koholt, hazug, költött

etikett

főnév
  • illemtan, protokoll

előrejelzés

főnév
  • figyelmeztetés, intés, prognózis, jóslat, jóslás, jövőbe látás, jövendölés, előjel, ómen, megérzés

folyadék

főnév
  • ital, lé, nedv, nektár, nedű (választékos), nedvesség, fluidum (szaknyelvi), víz
  • főzet, liquor (szaknyelvi)
  • (régies): ér, folyomány, forrás, forradék (tájnyelvi), csorgó, csorogvány (régies), csermely, patakocska, vízfolyás

gondozó

főnév
  • ápoló
  • gondviselő
  • gondozóintézet

omladozik

ige
  • töredezik, málladozik, mállik, porlik, morzsolódik, pusztul, düledezik, roskad, rogyadozik, tönkremegy

egyirányú

melléknév
  • visszafordíthatatlan, irreverzíbilis (idegen)

édesget

ige
  • csalogat, kecsegtet, csábít, csábítgat, hívogat, nyájaskodik, hízeleg, csal (valakibe), hiteget, hódítgat (régies)

azontúl

határozószó
  • azután, továbbá, a későbbiekben
  • azonkívül

elcsen

ige
  • ellop, elidegenít, eltulajdonít, elsinkófál (bizalmas), kölcsönvesz (tréfás), elszed, eloroz, elcsór (szleng), elemel, meglógat (bizalmas), elcsízel (tájnyelvi), elsuvaszt (tájnyelvi), elcsakliz (bizalmas), megcsap (szleng), meglovasít (szleng)

gunnyaszt

ige
  • gubbaszt, darvadozik (tájnyelvi), kornyadozik, kókad, gubbad (tájnyelvi)
  • meghúzódik, meglapul
  • bóbiskol, szundikál, szendereg

halaszthatatlan

melléknév
  • elodázhatatlan, múlhatatlan (választékos), sürgős, sietős, sürgető, rögtöni, azonnali

kanyarulat

főnév
  • kanyar, kanyarodás, kandarulat (tájnyelvi), görbület, hajlat, ív
  • tekerület, tekervény, fordulat

hűhó

főnév
  • hangoskodás, mulatozás, zaj, lárma, ricsaj, rumli (bizalmas), zenebona, handabandázás, cirkusz, patália, ribillió, zsivaj, zűrzavar, botrány, ramazúri (bizalmas), felfordulás, veszekedés, aréna (szleng), balhé (szleng), zrí (szleng), rikács (régies)
  • felhajtás, cécó (bizalmas), hajcihő (bizalmas), csinnadratta, parádé, fényűzés

főkötő

főnév
  • fejkötő, bóbita, csepesz (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): pofon
  • (régies): konty

fiatalember

főnév
  • ifjú, ifjonc, fiú, legény, siheder, suhanc, gyerekember, fiatalúr, fickó, fickólegény (tájnyelvi), finak (tájnyelvi)

gazdag II.

főnév
  • milliomos, milliárdos, sikerember, pénzember, nagymenő (szleng), tőkés, tőkepénzes, pénzeszsák

hörghurut

főnév
  • bronchitis (idegen, szaknyelvi), légcsőhurut

fukar I.

melléknév
  • takarékos, szűkmarkú, szűkkezű (régies), szorosmarkú (régies), krajcároskodó, garasoskodó, garasreszelő, fösvény, zsugori, spórolós (bizalmas), szőrösszívű, szűkkeblű, kicsinyes, skót (bizalmas), sóher (bizalmas), smucig (bizalmas), kupori (tájnyelvi), kapari (tájnyelvi), faszari (tájnyelvi)

fecseg

ige
  • locsog, kotyog, lotyog (bizalmas), lefetyel, traccsol (bizalmas), hadovál (szleng), frecseg, tereferél, cseveg, karattyol (bizalmas), trécsel (bizalmas), diskurál, dumál (szleng), sóderol (szleng), nyomja a sódert (szleng), hasal (bizalmas), csacsog, csiripel (bizalmas), csicsereg, csipog (bizalmas), kerepel (tréfás), kuruttyol (tréfás), vartyog (pejoratív), prittyél (tájnyelvi), kotkodál, lepcsel (tájnyelvi), csanakol (tájnyelvi)
  • kárál, szájal, trafikál (régies), csármál (tájnyelvi), prézsmitál (régies), pofázik (durva), pletykál, povedál (szleng)
  • szószátyárkodik Sz: a nyelvét koptatja; annyit beszél, mint egy bába; csácsog, mint a szajkó; fehéret köp, mint a prépost; gágog, mint a lúd; jár a nyelve, mint a forgó rokka; jár a szája, mint a nagypénteki kereplő; jár a nyelve, mint a cséphadaró; jár a szája, mint a szélkelep; jár a kereke; jár a szája, mint a bécsi kofának; jár a szája, mint a réce segge, mikor a jégen megcsúszik; mindig rotyog, mint a kásás fazék; mindig jár a szája, mint az üres malom; ontja a szót; sokat darál; szapora malom sokat darál; szaporítja a szót; úgy jár a szája, mint a kacsa farka; üres szalmát csépel
  • kibeszél, elmond, elárul, kikotyog (bizalmas), elpofáz (durva), köp (durva)

gerjeszt

ige
  • éleszt, szít, gyullaszt, lobbant, gyújt, táplál, lángít (régies), permeszt (tájnyelvi)
  • kelt, kivált, támaszt, ingerel (valamire), izgat, lobbant, fakaszt, ösztönöz, felvillanyoz, stimulál, buzdít, indít, okoz, készt, késztet, serkent, excitál (idegen)
  • (áramot): indukál

huzakodik

ige
  • vitatkozik, veszekedik, civakodik, kötekedik, nyuzolkodik (tájnyelvi)
  • húzódozik
  • vonakodik