éhen szinonimái

határozószó
  • éhesen, étlen, étlen-szomjan, étlen-itlan (tájnyelvi), üres hassal, korgó gyomorral, kopogó szemekkel

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kihajtó II.

főnév
  • hajtóka, fazon, gallér, rever (szaknyelvi)

történik

ige
  • folyamatban van, folyik, zajlik
  • játszódik
  • végbemegy, bekövetkezik
  • megesik, ér (valakit), előadódik, beüt
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a éhen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dúskál

ige
  • tobzódik, bővében van, fürdik (valamiben), bővelkedik, dúslakodik (választékos), dúskálkodik (tájnyelvi), dúsol (tájnyelvi), bugyorászik (tájnyelvi), dőzsöl Sz: tejben-vajban fürdik
  • (tájnyelvi): válogat, turkál, finnyáskodik

csapódik

ige
  • ütődik, verődik, vágódik, ütközik, felütközik (szaknyelvi), hánykolódik, csappan (tájnyelvi), csapkolódik (tájnyelvi)
  • (folyadék): fröccsen, loccsan, löttyen
  • (ajtó): bevágódik, csukódik, záródik, zárul
  • (valakihez, valamihez): csatlakozik, szegődik, társul, pártol

ige
  • idegesít, ingerel, dühít, bosszant, mérgesít, bőszít, hergel, heccel (bizalmas), macerál (bizalmas), szekál (bizalmas), frocliz (bizalmas), cukkol, basztat (durva)
  • bírál, kritizál, csúfol, éget (szleng), leszól, szapul, pocskondiáz

beugró

főnév
  • beszögellés, bemélyedés, zug, fülke, alkóv, kabin
  • benyíló, belépő
  • (szleng): jegy, belépőjegy, belépődíj

egyensúly

főnév
  • súlyegyen (régies), balansz (régies), ekvilibrium (idegen)
  • kiegyensúlyozottság, nyugalom, szilárdság, higgadtság, józanság, megfontoltság

elköltözik

ige
  • elköltözködik, áttelepül, elhurcolkodik, elhordozkodik (tájnyelvi), elháromlik (régies), szállást vált (régies)
  • meghal, elhalálozik, eltávozik, elhuny, kiadja a lelkét, elszenderül, elmegy, elköltözik az élők sorából, jobblétre szenderül, elpihen, bekrepál (szleng), kinyúlik (szleng), felfordul (durva), elpatkol (durva), megdöglik (durva), kinyuvad (durva)

lóg

ige
  • függ, csüng, csügg, fityeg, ityeg-fityeg, lötyög (bizalmas), leng, ing, billangózik (tájnyelvi), cafog (tájnyelvi), colonkol (tájnyelvi), leffeg (tájnyelvi)
  • kapaszkodik, függeszkedik, csimpaszkodik
  • lézeng, lófrál (bizalmas), tekereg, csavarog, kószál, őgyeleg, teng-leng, ténfereg, lődörög
  • (titokban): szökik, illan, menekül, menekedik (régies), menekszik (tájnyelvi), menti az irháját, viszi a bőrét, fut, pucol (szleng)
  • teng-leng, amerikázik (szleng), lazsál (bizalmas), lazsukál (idegen)
  • a napnál dolgozik (szleng), a napnál fűtő (szleng), laufol (szleng), lazít (szleng), mereszti a seggét (durva), summant (szleng), nyaral (szleng), szimulál, táppénzen van (szleng)
  • (szleng): bliccel (bizalmas)
  • kibújik (valami alól)
  • (szleng): jár (valakivel), fut (szleng), hajt (szleng), lötyög (bizalmas), mászkál, pörget (szleng)
  • (szleng): tartozik (valakinek), jön (valakinek) (bizalmas)

bábjátékos

főnév
  • bábos, bábszínész

átnevel

ige
  • megnevel, átformál, átképez, átgyúr, ránevel

beáztat

ige
  • áztat, megnedvesít, benedvesít, átnedvesít, bemerít, átitat
  • (szleng): beárul, besúg, bevádol, bemárt (szleng), beköp (szleng), lebuktat (szleng)

elmosódott

melléknév
  • kifakult, elfakult, megfakult, elhomályosult, elhomályosodott, homályos, elhalványult, elhalványodott, halvány, fakó, összefolyt, elenyészett, szertefoszlott, lekopott, fényét vesztett, elszíntelenedett, színtelen, elhalt, bizonytalan, seszínű, egybefolyó, alaktalan, meghatározhatatlan, pontatlan, tompa, halk, ködös, távoli, párás, fátyolos, olvashatatlan, kibetűzhetetlen, kivehetetlen, megfejthetetlen

emancipáció

főnév
  • emancipálás, egyenjogúsítás, felszabadítás

gagyog

ige
  • gőgicsél, gügyög, pöntyög, bugyog (régies)
  • (pejoratív): makog, beszél, jártatja a száját

félkarú

melléknév
  • egykarú, félkezű

éhínség

főnév
  • éhezés, éhség, kiéhezettség, koplalás, böjt, böjtölés, nélkülözés, nyomor, nyomorgás, szegénység, szűkölködés, ínség, hét szűk esztendő

duett

főnév
  • párdal, kettős, páros, duó

elfúj

ige
  • elröpít, elsodor, elvisz, elfú (régies), (szél) felkap
  • elolt
  • elmond, elszaval, elhadar, eldarál
  • elénekel, eljátszik

felforr, fölforr

ige
  • felfő, megfő, felhevül, felbuggyan, felrottyan, felbuzog, fellobban, felbizzsen (tájnyelvi), felfottyan (tájnyelvi)
  • átforrósodik, fölhevül
  • (régies): felfortyan, mérgelődik, felduzmad (tájnyelvi)

elbiggyeszt

ige
  • (ajkat, szájat): elhúz, félrehúz

cselló

főnév
  • gordonka, kisbőgő, violincello
  • (szleng): géppuska, hosszúpuska, stukker (szleng), géppityu
  • (szleng): hadtápmunka

elidegeníthetetlen

melléknév
  • eladhatatlan, átruházhatatlan
  • elévülhetetlen, visszavonhatatlan, megtámadhatatlan, elválaszthatatlan, öröklött, velejáró, hozzátartozó

felismerhetetlen, fö

melléknév
  • azonosíthatatlan, megkülönböztethetetlen, észrevehetetlen
  • ködös, homályos, elmosódó, fátyolozott, kivehetetlen