eltévelyedik szinonimái

ige
  • megtéved, rossz útra tér, hibázik, vétkezik, megbotlik Sz: letér az országútról

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

óhatatlan

melléknév
  • (választékos): elkerülhetetlen, elháríthatatlan, elutasíthatatlan, elmaradhatatlan, elengedhetetlen, biztos, szükségszerű, szükséges

előfordul

ige
  • megtörténik, megesik, adódik, előáll, előadódik, előadja magát, felmerül, jelentkezik, bekövetkezik
  • létezik, van, előkerül, feltűnik, mutatkozik, szerepel, található, fellelhető, felbukkan
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eltévelyedik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előítélet-mentes

melléknév
  • elfogulatlan, tárgyilagos, toleráns, pártatlan, megértő, türelmes, elnéző, liberális, szabadelvű

edz

ige
  • erősít, megkeményít, szilárdít
  • (választékos): acéloz, megacéloz
  • acéloz, hőkezel, nádol (régies)
  • tréningezik, tréningel, treníroz, előkészül, gyakorol, gyakorlatozik, begyakorol
  • gyakorlatoztat, begyakoroltat, betanít, iskoláz, előkészít, fölkészít, szoktat, ránevel, dresszíroz, idomít

döbbenet

főnév
  • megdöbbenés, megrendülés, riadtság, rémület, konsternáció (idegen)

csatársor

főnév
  • támadók, támadójátékosok, támadósor

elsodródik

ige
  • elúszik
  • elválik, eltávozik, különválik

eszelős

melléknév
  • rögeszmés, monomániás (idegen), mániákus, babajkó (tájnyelvi), bolondikus (tájnyelvi), bogaras, hóbortos, hibbant, eszelőkös (tájnyelvi), ütődött (bizalmas), félcédulás, dilis, füves (régies), holdas (tájnyelvi), bolyókos (régies), elmebeteg, eszefordult (tájnyelvi), eszement, eszeficamodott, eszeveszett, bolond, háborodott, tébolyodott, őrült

megőröl

ige
  • megdarál, átdarál, szétmunkál, összemorzsol
  • elporlaszt, porhanyít

bizonyos

melléknév
  • biztos, egyértelmű, határozott, konkrét, hiteles, csalhatatlan, elvitathatatlan, megalapozott, kétségbevonhatatlan, kétségtelen, félreérthetetlen, félreismerhetetlen, nyilvánvaló, cáfolhatatlan, megcáfolhatatlan, megingathatatlan, megdönthetetlen, szilárd, tagadhatatlan, vitán felül álló, vitathatatlan, tuti (bizalmas), frankó (szleng)
  • valamelyes, valamilyen, némely, némiszerű (régies)
  • adott, meghatározott

beugró

főnév
  • beszögellés, bemélyedés, zug, fülke, alkóv, kabin
  • benyíló, belépő
  • (szleng): jegy, belépőjegy, belépődíj

borsos

melléknév
  • fűszeres, erős, csípős
  • (ár): drága, jókora, magas, tetemes
  • sikamlós, pikáns, szaftos (bizalmas), pajzán, trágár, kétértelmű, malac (bizalmas)

exportőr

főnév
  • exportáló, kiszállító

felhagy, fölhagy

ige
  • abbahagy, félbehagy, félbeszakít, letesz (valamiről), eláll (valamitől), lemond, leszokik, megáll, leáll, kiugrik (bizalmas), kiszáll (szleng), felmond (tájnyelvi), fennhagy (tájnyelvi), felad, tartózkodik, megszüntet, megszakít, felfüggeszt, véget vet (valaminek), végez (valamivel), belehagy (tájnyelvi)

hányadán

határozószó
  • hogyan?, miképpen?
  • (tájnyelvi): hányad részért?

füstöl

ige
  • dohányzik, cigarettázik, szív, bagózik (bizalmas), pipál (tájnyelvi), lisztel (tájnyelvi), kaptol (tájnyelvi), pöfékel
  • tartósít (füstön)
  • fertőtlenít, tömjénez
  • párolog, párázik, gőzölög, gőzöl

eltorzít

ige
  • deformál, elnyomorít, elcsúfít, elrútít (választékos), eléktelenít, defigurál (régies)
  • elfordít, kifacsar, kiforgat, félremagyaráz, meghamisít

eloszlat

ige
  • szétoszlat, feloszlat, szétkerget, elszéleszt, elűz, szétver, szétszór, szétrebbent, elzavar
  • megszüntet, eltüntet, megsemmisít

érem

főnév
  • kitüntetés, medália, érdemrend, rendjel, plecsni (pejoratív), baktertojás (tréfás), lelógó vándordíj (tréfás), díj
  • emlékpénz, emlékérem, monéta (idegen)

furdal

ige
  • fúrogat, lyuggat
  • furkál, áskálódik (bizalmas)
  • piszkálódik, szurkál, csipkelődik
  • gyötör, nyugtalanít, kínoz, mardos, rág, tépdes
  • (tájnyelvi): csalogat, vonz

elvtelen

melléknév
  • megalkuvó, köpönyegforgató, gerinctelen, jellemtelen, opportunista, tisztességtelen, becstelen, kétkulacsos

egyenetlenség

főnév
  • érdesség, göröngyösség, hepehupásság, rögösség, göcsörtösség, ráncosság, redősség
  • egyenetlenkedés, nézeteltérés, súrlódás, civódás, ellentét, pártoskodás, perpatvar, viszály, összeveszés, békétlenség, széthúzás, villongás, meghasonlás, elidegenülés, összezördülés, konfliktus, szakadárság, feszültség
  • diszharmónia, diszkrepancia (idegen), diszkordancia (idegen), disszonancia (idegen), divergencia (szaknyelvi), differencia (idegen)

értetlen

melléknév
  • nehéz felfogású, nehézfejű, lassú észjárású, fafejű, korlátolt, sötét, ostoba, oktalan, balga Sz: nem fér a tökfejébe; akár a lóval imádkozz, akár evvel beszélj
  • érzéketlen, közömbös, közönyös, apatikus, tompa
  • (régies): érthetetlen, értelmetlen

fülzúgás

főnév
  • fülcsengés, bombus (szaknyelvi)