elmélyít szinonimái

ige
  • fokoz, növel, erősít, felfokoz, felerősít, kiélez, nagyít, kiterjeszt, gyarapít, nagyobbít, kiegészít, kibővít, kitágít
  • elmérgesít, súlyosbít, tetéz
  • kimélyít, kiás, kivág

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

viszont I.

határozószó
  • viszonzásul, hasonlóképpen, feleletül, válaszul, viszontag (régies)
  • ismét, megint, újra, újfent
  • kölcsönösen

nimfa

főnév
  • najád (idegen), driád (idegen), nereida (idegen)
  • (tájnyelvi): hableány, sellő, vízi tündér
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elmélyít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elfúl

ige
  • (választékos): elfullad, bennreked, elakad

dettó

határozószó
  • szintén, ugyanúgy, ugyancsak, úgyszintén, hasonlóképpen

csúszkál

ige
  • (jégen): siklik, iringál (tájnyelvi), fakutyázik, korcsolyázik, sikankózik (tájnyelvi), csiszonkáz (tájnyelvi), csúszkorál (tájnyelvi), iszamkodik (tájnyelvi), csiszonkázik (tájnyelvi), csuszkinyózik (tájnyelvi), icánkol (tájnyelvi), illangat (tájnyelvi), irant (tájnyelvi), iszingál (tájnyelvi), isint (tájnyelvi), iszonkodik (tájnyelvi), sikórál (tájnyelvi), simókál (tájnyelvi)

bútorzat

főnév
  • berendezés, lakásberendezés, szobaberendezés, garnitúra, interieur (idegen, régies)

elkoboz

ige
  • lefoglal, elvesz, elszed, megszerez, konfiskál (régies), zár alá vesz, kisajátít, expropriál (szaknyelvi)

elzüllik

ige
  • lezüllik, lealjasodik, elkurvul, ellomposodik, tönkremegy, lecsúszik, deklasszálódik, elfajul (tájnyelvi), elrosszul (tájnyelvi), elrosszalja magá (tájnyelvi)
  • elkallódik
  • (régies): elvadul, elkóborol, elbitangol (tájnyelvi), elszakad
  • elpusztul, tönkremegy

megereszkedik

ige
  • meglazul, lankad, petyhüdik
  • besüpped, megroggyan, megroskad
  • meggörbül, deformálódik, behajlik, belóg, lágyul, megvetemedik
  • kitágul
  • (tájnyelvi): megnedvesedik, megnyirkosodik

benső I.

melléknév
  • belső, benti, meghitt, lelki, intim, szívből jövő, kordiális (régies)

beleértve

határozószó
  • beleszámítva, belegondolva, hozzászámítva, hozzágondolva, hozzávéve, belefoglalva, inkluzíve (idegen), ki nem mondva, burkoltan, implicite (idegen)

betörő

főnév
  • rabló, tolvaj, zsivány (régies), haramia, martalóc
  • bankrabló, kasszafúró, srenker (szleng), mackós (szleng), szarka

eped

ige
  • epedez, epekedik, sóvárog, ácsingózik, aspirál, éhezik, szomjúhozik (választékos), kívánkozik, áhítozik, vágyik, vágyakozik, óhajt, áhít
  • emésztődik, emészti magát, szenved, tönkremegy, lesoványodik (tájnyelvi), fogy (tájnyelvi)

fal1

ige
  • habzsol, eszik, lakmározik, harap, zabál (szleng), pofáz (durva), torkoskodik, tömi magát, nyelebel (tájnyelvi), hamzsál (tájnyelvi), éhászkodik (tájnyelvi), csombókol (tájnyelvi), hampuláz (tájnyelvi), töltöz (régies), faldoklik (régies) Sz: két pofára eszik; tömi a fejét; tömi a majmot

gyűjtemény

főnév
  • kollekció, készlet, garnitúra
  • archívum, képcsarnok, műcsarnok, múzeum, galéria
  • antológia, album, almanach (régies), válogatás, csokor
  • felsorolás, jegyzék, lajstrom

foglalt

melléknév
  • fenntartott, lekötött, rezervált, előjegyzett
  • házas, nős
  • férjezett

elmeszesedés

főnév
  • mészlerakódás, szklerózis (szaknyelvi)

elévül

ige
  • hatályát veszti, (határidő) lejár
  • (régies): kiöregszik, elidősül

elszenesedik

ige
  • elég, megég, porrá ég, megszenesedik

fitogtat

ige
  • büszkélkedik, dicsekszik, kérkedik, hivalkodik, henceg, hetykélkedik, parádézik, felvág, tüntet (valamivel), tetszeskedik (régies), mutogat, csillogtat (választékos), fitogat (tájnyelvi), fitít (tájnyelvi)

előjel

főnév
  • ómen, intő jel, figyelmeztetés, augurium (választékos), előszél

diskurál

ige
  • beszélget, társalog, tereferél, traccsol (bizalmas), trécsel, dumál (bizalmas), kaszinózik (bizalmas), fikciózik (tájnyelvi), fecseg, locsog

elun

ige
  • megun, ráun, beleun, belefárad, megelégel, agyára megy (bizalmas)

fogazat

főnév
  • fogsor
  • csipkézet, csipkézés, fogazottság, fogazás, perforálás