fánk szinonimái

főnév
  • forgácsfánk, csöröge, tarkedli (idegen), kráfli (idegen), pampuska (tájnyelvi), pánkó (tájnyelvi), siska (tájnyelvi), lapótya (tájnyelvi), herőce (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

törzsök

főnév
  • fatörzs
  • család, nemzetség
  • (régies): néptörzs

buzdít

ige
  • lelkesít, biztat, serkent, sarkall, agitál, ösztönöz, ösztökél, bátorít, inspirál, motivál, felkarol, szorgalmaz, sürget, noszogat, űz, nógat, felvillanyoz, felpezsdít, lelkesedést önt (valakibe), életet önt (valakibe), unszol, sarkantyúz, mozgósít, megmozgat, tüzel, késztet, felgyújt (választékos), felizzít (választékos), tűzbe hoz, belehajszol, felpiszkál, kénytet (tájnyelvi), gyurmol (tájnyelvi), animál (idegen), stimulál, rábeszél, rávesz, rábír
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fánk szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eskü

főnév
  • fogadalom, esküvés, hit (régies), juramentum (idegen), fogadás (régies)
  • eskütétel
  • esküszöveg, esküforma

ellenjegyez

ige
  • aláír, hitelesít, szignál (bizalmas), láttamoz, kontraszignál (régies)

elhajlik

ige
  • meghajlik, elgörbül, elhajol, elferdül, deformálódik, elkajszul (tájnyelvi), elvetemedik
  • elkanyarodik, elfordul, leágazik
  • eltér, elkalandozik, csapong
  • tivornyázik, mulatozik, kimarad, lumpol

dombormű

főnév
  • relief (idegen), bas-relief (idegen), haut-relief (idegen)
  • veret

ezerjófű

főnév
  • százaranyosfű, százforintos földepe, százforintosfű, erősfű (tájnyelvi)

felold, fölold

ige
  • elkever, szétoszlat, feloszlat, felráz
  • (köteléket): kibont, kibogoz, meglazít
  • megszabadít, eloldoz
  • hatálytalanít, hatályon kívül helyez, érvénytelenít, annullál (szaknyelvi)
  • mentesít, felment, feloldoz, abszolvál
  • (ellentétet) megszüntet, kiegyenlít
  • dekódol (szaknyelvi), átír, megfejt

modalitás

főnév
  • módozat, körülmény

csakhogy II.

határozószó
  • végre, végre-valahára, valahára, végtére
  • kevés híján, kis híján, majdnem, csaknem

cici

főnév
  • (bizalmas): mellbimbó, emlőbimbó
  • mell, kebel, emlő, begy (bizalmas), didi (bizalmas), csecs, csöcs (durva), tőgy (durva), tejcsárda (szleng), tejcsarnok (szleng), didkó (szleng), duda (szleng), lökhárító (szleng), csucsuka (tájnyelvi)

adogat

ige
  • ad, kézről kézre ad, adogál (tájnyelvi), adosgat (tájnyelvi)
  • passzolgat, tologat
  • szervál (szaknyelvi)

csevegés

főnév
  • csevej, társalgás, beszélgetés, fecsegés, locsogás, terefere, eszmecsere, pletykálkodás, diskurálás, elmefuttatás, pusmogás, szájjártatás, letyepetye (bizalmas), latyapaty (tájnyelvi), csacsogás, gágogás, gagyogás, konverzáció (régies), purparlé (régies), traccs (bizalmas), triccs-traccs (bizalmas), dumaparti (szleng), plausch (idegen), kaszinózás, csicserkélés (tájnyelvi), csiripolás (tájnyelvi), csáfor (tájnyelvi), csevet (tájnyelvi)

felszeg, fölszeg

ige
  • (kenyeret): megszeg, megkezd, belevág, felvág
  • (ruhát): felvarr, felhajt, beszeg, eldolgoz

fondorlat

főnév
  • ármány, cselszövés, intrika, csel, csalás, rászedés, beugratás, félrevezetés, mesterkedés, fortély, manipuláció, machináció (bizalmas), fifika (bizalmas), furfang, csalafintaság, csalárdság, hamisság, ravaszság, szemfényvesztés, trükk, átverés (bizalmas)

horror

főnév
  • (bizalmas): iszonyat, iszony, félelem, rémület
  • undor, utálat

hagyatkozik

ige
  • bízza magát (valakire, valamire)
  • utal (valamire)
  • végrendelkezik, végrendeletet ír, végrendeletet készít, örökül hagy, testál (régies)

fáradalom

főnév
  • fáradság, fáradozás, vesződség, erőfeszítés, igénybevétel, strapa (bizalmas), viszontagság

érzékelés

főnév
  • észlelés, percepció (idegen), appercepció (idegen), észrevevés, érzet, tapasztalás, esztézia (idegen), felfogás, felismerés

felfog, fölfog

ige
  • felkap, felragad, felvesz, felnyalábol
  • megfog, felemel
  • véd, elszigetel, hárít, (ütést) kivéd, feltartóztat
  • (vizet): gyűjt, vesz, elnyel
  • megért, érzékel, észlel, érez, ésszel felér, belát, felismer, kapcsol, beugrik (bizalmas), meghall, appercipiál (idegen), recipiál (idegen), kapiál (régies), recipiskál (régies), agnoszkál (idegen), elmél (régies), elért (régies), általért (tájnyelvi), felfogalmaz (tájnyelvi), felgondol (tájnyelvi), intefintél (tájnyelvi), kapiskál (bizalmas), eljut az agyáig (szleng) Sz: világosság gyúl az agyában; fény gyúl a fejében; leesik a tantusz (szleng); leesik a húszfilléres (szleng); veszi a lapot (bizalmas)

gyümölcs

főnév
  • termés
  • siker, eredmény, nyereség
  • gyermek, utód, ivadék, sarj, leszármazott

fehér I.

melléknév, főnév
  • hófehér, hószín, tejfehér, tejszínű, alabástromfehér (választékos), alabástrom (választékos), liliomfehér (választékos), galambfehér, habfehér, hattyúfehér, patyolatfehér, patyolat (választékos), krétafehér, sápadt, viaszfehér, ezüstszínű, falfehér, halvány, halovány (választékos), fakó, fejér (régies), gyenge (tájnyelvi)
  • ősz, galambősz, havas (választékos), deres, ezüstfehér, ezüst, ezüstös
  • színtelen, sima, egyszerű
  • üres, kitöltetlen
  • tiszta, hamvas, ártatlan, szeplőtelen, makulátlan, romlatlan, bűntelen, szűzies, jámbor (régies)

elmosódik

ige
  • elmállik, szétmállik
  • (írás): elhomályosodik, elhalványul, összefolyik, kifakul, megfakul
  • elhomályosodik, elhomályosul, elhalványodik, elhalványul, ködbe vész, szétfolyik, szürkül, belevész (valamibe), beleolvad (valamibe), elenyészik
  • (emlékkép): elhalványodik, elhalványul, elhomályosodik, elhomályosul, szertefoszlik

feljelent, följelent

ige
  • elárul, beárul, felad, bevádol, besúg, bejelent, beköp (szleng), feldob (szleng), lebuktat (szleng), vamzol (szleng), denunciál (idegen)

hadkötelezettség

főnév
  • katonakötelezettség, sorkötelezettség, védkötelezettség (régies)