éles szinonimái

melléknév
  • borotvaéles, kifent, kiélezett, megélezett, megélesített Sz: éles, mint a borotva
  • heves, sajgó, kínzó, égető, maró, szaggató, hasogató, intenzív, akut
  • metsző, csípős, erős, hideg, dermesztő, friss, kemény
  • süvöltő, fülsiketítő, fülsértő, velőtrázó, harsány, rikoltó, visító
  • markáns, határozott
  • vakító, kápráztató
  • kíméletlen, könyörtelen, bántó, epés, pikírt (bizalmas), gúnyos, szarkasztikus (választékos), metsző (gúny)
  • (pillantás): szúrós, átható

élés szinonimái

főnév
  • létezés, élet, fennmaradás
  • (régies): étel, élelem, élemény (régies), eledel, eleség, étek, ennivaló
  • (tájnyelvi): gabona, búza, élet (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

beszajkóz

ige
  • bemagol, emlékezetébe vés, bevés, memorizál, betanul, megtanul, beverkliz (bizalmas), bevág (bizalmas), bebifláz (bizalmas), benyal (szleng), beseggel (durva), beemléz (régies)

bőszít

ige
  • dühít, dühösít, feldühít, mérgesít, felmérgesít, cukkol, heccel, haragra gerjeszt, felingerel, kihoz a sodrából
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a éles szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egysejtű

melléknév, főnév
  • monocelluláris (szaknyelvi), unicelluláris (szaknyelvi)

csípős

melléknév
  • erős, maró, égető, borsos, eszős (tájnyelvi), szúrós, orrfacsaró (szag), pikáns (íz), karcos (bor), fanyar, fűszeres
  • (hideg, szél): metsző, átható, éles, fogas (tájnyelvi), körmös (tájnyelvi)
  • (régies): fanyarú, savanyú, fojtós (régies), ízetlen
  • csipkelődő, bosszantó, bántó, sértő, gúnyos, gunyoros, gúnyolódó, csúfondáros, csúfolódó, fullánkos, epés, rosszmájú, rosszindulatú, bisszig (bizalmas), pikírt (bizalmas), szúrós, harapós, szarkasztikus (választékos), szatirikus, metsző (gúny), maliciózus (idegen)

csecsemő

főnév
  • újszülött, kisbaba, baba, bébi (bizalmas), pólyás, pólyás baba, pólyabeli (tájnyelvi), csecsszopó, szopós (régies), bölcsős gyerek (tájnyelvi), kisded, pici, csöppség, kicsi, kicsike

bojtár

főnév
  • pásztorsegéd, kisbéres, juhászbojtár

elbújik

ige
  • elrejtőzik, meghúzza magát, bebújik (valahová), megbújik (régies), meglapul, meghúzódik
  • elhúzódik, félrevonul

előmozdít

ige
  • elősegít, hozzásegít, hozzájárul, előrevisz, előrelendít, ösztönöz, nógat, noszogat, szorgalmaz, tolja a szekerét, hajt, egyenget, pártol, pártfogol, gyámolít, ajánl, segít, segédkezik, segítségére van, hasznára van (valakinek), támogat, patronál

manapság

határozószó
  • most, mostanság, mostanában, napjainkban, jelenleg, ma, újabban, ez idő szerint, manap (tájnyelvi)

becsomagol

ige
  • beburkol, begöngyöl, bebugyolál, bebagyulál (tájnyelvi), bepólyál, bepólyáz, becsavar, beteker, betakar, bebónyál (tájnyelvi), bebókáz (tájnyelvi), bebongyol (tájnyelvi), bepongyolál (tájnyelvi)
  • berak, bepakol, összecsomagol

bámészkodik

ige
  • nézelődik, bámul, száját tátja, ámészkodik (tájnyelvi), bávászkodik (régies), bambálódik (régies), bambul, málékodik (tájnyelvi), mulyászkodik (tájnyelvi), tátogat (tájnyelvi)
  • mereszti a szemét, nagy szemeket mereszt

belefolyik

ige
  • beleömlik, beleárad, beleáramlik, belecsorog, beletorkollik, belefut
  • beleszól, beleavatkozik, közbeavatkozik, beleszólása van (valamibe)

elront

ige
  • tönkretesz, megrongál, összecsap, megcsonkít, deformál, összekutyul (bizalmas), elfuserál (bizalmas), gajra tesz (szleng), eldringol (szleng), elbakaláz (tájnyelvi), elcseszterel (tájnyelvi), eldíbol (tájnyelvi), eldézmál (tájnyelvi), elhibáz, elhirtelenkedik, elkapkod, elfőz, elpuskáz (bizalmas), elcsellóz (bizalmas), eltol (bizalmas), elszúr (bizalmas), elpaccol (bizalmas), pacsmagol (tájnyelvi), elpüffent (tájnyelvi), elsedrél (tájnyelvi), elcsesz (szleng), elbaszik (durva), elbaltáz (szleng) Sz: bead neki, mint János deák az isteni tiszteletnek
  • elkényeztet, félrenevel, elnevel
  • babusgat

ernyedt

melléknév
  • lankadt, fáradt, elerőtlenedett, erőtlen, erejét vesztett, elcsigázott, kimerült, enervált, bágyadt, gyenge, lagymatag, pilledt (tájnyelvi), tikkadt, tottyadt (tájnyelvi)
  • petyhüdt, megereszkedett, lottyadt
  • (tájnyelvi): elnyűtt, kopott, vásott, foszladozó

gondozó

főnév
  • ápoló
  • gondviselő
  • gondozóintézet

feltétlen, föltétlen II.

  • feltétlenül, föltétlenül, okvetlenül, mindenesetre, persze, természetesen, múlhatatlanul, elengedhetetlenül, mindenképpen, igazán, biztosan, bizonyosan, mindenáron, kétségkívül, kétségtelenül, ha törik, ha szakad
  • feltétel nélkül, ellenvetés nélkül

élesztő I.

melléknév
  • serkentő, ösztönző, inspiráló, propulzív (régies)

egyházközség

főnév
  • egyház, gyülekezet, hitközség, plébánia, parókia, eklézsia, fára (régies), hívők, nyáj, felekezet

ellenvélemény

főnév
  • ellennyilatkozat, tiltakozás, ellenvetés, kifogás

felrobbant, fölrobba

ige
  • levegőbe repít, szétrepeszt, szétpukkaszt, szétvet, felvettet (régies), felrobbaszt (tájnyelvi)
  • szétrombol, elpusztít, megsemmisít

elhajlik

ige
  • meghajlik, elgörbül, elhajol, elferdül, deformálódik, elkajszul (tájnyelvi), elvetemedik
  • elkanyarodik, elfordul, leágazik
  • eltér, elkalandozik, csapong
  • tivornyázik, mulatozik, kimarad, lumpol

csoportosít

ige
  • elrendez, rendszerez, osztályoz, feloszt, besorol, rangsorol, fajtáz (régies), kategorizál, szétválogat, kartotékol (szaknyelvi), elkülönít, szortíroz (bizalmas), skatulyáz (pejoratív), aggregál (szaknyelvi), gruppíroz (régies)

elnyű

ige
  • elhord, elkoptat, elvisel, elrongyol, elhasznál, agyonhasznál, elnyúz, tönkrenyúz, tönkretesz, elszaggat, lejár, kitapos, lestrapál (bizalmas), elnyüstöl (tájnyelvi), eltoprongyol (régies), elvásít, eldringál (tájnyelvi), elkaszatol (tájnyelvi), elkoszpitol (tájnyelvi)
  • (választékos): elcsigáz (választékos), megvisel(valamire)

feltart, föltart

ige
  • felemel, felnyújt, magasra tart, magasra emel, felmutat
  • feltartóztat, visszatart, hátráltat, alkalmatlankodik, akadályoz, gátol, visszafog, megakaszt, késleltet, késtet (tájnyelvi), hátráztat (tájnyelvi)