derít szinonimái

ige
  • (fényt derít vmire): megmagyaráz, megvilágít, megvilágosít, kifejt, tisztáz
  • (régies): megvilágít, bevilágít
  • (jókedvre derít): felderít, felélénkít, megvidámít, felvidít, jókedvre hangol
  • (szaknyelvi): szűr, filtrál, iszaptalanít, tisztít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szól

ige
  • megszólal, beszél, mond, (egy-két szót) ejt, nyikkan, mukkan, kottyant (tájnyelvi), vakkant (pejoratív)
  • szót vált, beszélget, megbeszél, értekezik, tanácskozik
  • (valamihez): hozzászól, megjegyzést tesz, beleszól
  • figyelmeztet, értesít, tudtul ad, tudtára ad, tudomására hoz
  • rászól, rendre int, leint
  • hangot ad, hallat
  • (tücsök): ciripel
  • (madár): fütyül, csivitel, énekel
  • (harang): zeng, kong, zúg
  • (orgona): búg
  • (dob): pereg
  • (kürt): rikolt, rian
  • (zene): hangzik, hallatszik, zeng, harsog
  • tárgyal, tárgyaz (régies)
  • (valakinek): van szánva, van címezve
  • (valamire): érvényes
  • (valami, valaki mellett, valami, valaki ellen): érvel, állást foglal, kiáll

tereferél

ige
  • beszélget, cseveg, diskurál, csacsog, trécsel (bizalmas), fecseg, traccsol (bizalmas), trafikál (régies), bájcseveg (bizalmas), locsog, pletykál, pletykázik, karattyol (bizalmas), szószátyárkodik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a derít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csónak

főnév
  • ladik, sajka, dereglye, lélekvesztő, bárka, hajó, komp, lajka (tájnyelvi), csobáka (tájnyelvi), szandolin (régies), kajak, kenu, szkiff (idegen), regatta (régies)
  • (bizalmas): cipő, bakancs, csuka (bizalmas)

borkorcsolya

főnév
  • harapnivaló, rágcsálnivaló

bizonnyal

határozószó
  • bizonyára, bizonyosan, biztosan, kétségtelenül, kétségkívül, feltétlenül, okvetlenül, valóban

beavatkozik

ige
  • beleavatkozik, közbeavatkozik, interveniál (szaknyelvi), beleszól, közbelép, belekotnyeleskedik (bizalmas), beleártja magát, beleüti az orrát

dallam

főnév
  • melódia, zene, muzsika, zengzet (régies), dana (tájnyelvi), dallamvonal (szaknyelvi), téma (szaknyelvi)
  • hanglejtés, hanglejtésforma, hangmenet, hanghordozás, beszéddallam, intonáció (szaknyelvi)

egyenlítő

főnév
  • ekvátor (idegen)

látatlanban

határozószó
  • látatlanul, vaktában, kapásból, találomra, blindre (bizalmas), ab invisis (idegen), in bianco (régies)

ámpolnavirág

főnév
  • pletykakata, tarka pletyka, zebravirág

államszövetség

főnév
  • föderáció, konföderáció, unió, liga, szövetség

ármentesítés

főnév
  • árvédelem, árvízvédelem, vízmentesítés, vízrendezés

éh II.

főnév
  • éhség, éhkopp

elkezd

ige
  • megindít, belekezd, belefog, nekikezd, hozzákezd, nekifog, hozzálát, nekilát, megkezd, beindít, kezdeményez

fertőtlenítőszer

főnév
  • fertőtlenítő, dezinficiens (szaknyelvi), klór

etimológia

főnév
  • szófejtés, szószármaztatás, szóelemzés, szóeredet

derűre-borúra

határozószó
  • gyakran, minduntalan, állandóan, egyre-másra, nyakra-főre, unos-untalan

csitul

ige
  • halkul, csendesedik, csendesül (zaj), elül, csihad (tájnyelvi)
  • enyhül, csillapodik, alábbhagy, csökken

dúlt

melléknév
  • feldúlt, izgatott, zilált, zaklatott, magából kikelt

esernyő

főnév
  • ernyő, paraplé (régies), esőfogó (tájnyelvi), esőtartó (tájnyelvi), csurok (tájnyelvi), umbrella (régies)

diszharmónia

főnév
  • disszonancia, kakofónia (szaknyelvi), széthangzás
  • nézeteltérés, véleménykülönbség, nézetkülönbség, véleményeltérés, egyenetlenség, súrlódás, széthúzás, differencia, ellentét, diszkordancia (idegen)

böfög

ige
  • ökrendik, böffen, böffent, büfizik (bizalmas), bökken (tájnyelvi), bufogat (tájnyelvi), kérődzik (régies)

ég2

főnév
  • égbolt, égboltozat, menny, mennybolt, firmamentum (idegen), magasság, éggömb, levegőég (régies)
  • űr, világűr
  • mennyország, empireum (idegen), paradicsom, túlvilág
  • Isten

esztelen

melléknév
  • bomlott, megzavarodott, megháborodott, eszeveszett, dőre, kelekótya, őrült, bolond, oktalan, tökéletlen, balga, balgatag, együgyű, botor, féleszű, eszelős, eszement, elmebajos, hibbant, ütődött (bizalmas), félkegyelmű, tébolyodott, idióta, dilis, hülye, korlátolt, buta, bakegya (tájnyelvi)
  • féktelen, meggondolatlan, hebehurgya
  • értelmetlen, abszurd, képtelen, ostoba, ésszerűtlen, észellenes, irracionális, groteszk, lehetetlen, túlzó