eltérés szinonimái

főnév
  • elhajlás, elkanyarodás, elkalandozás, divergencia (szaknyelvi), diverzió (idegen), deviáció (szaknyelvi)
  • különbség, különbözés, különbözőség, differencia, diszparitás (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

cigányzenekar

főnév
  • banda, cigánybanda (tájnyelvi), rajkózenekar

fenntart

ige
  • magán tart
  • (tájnyelvi): feltart, feltartóztat, hátráltat, megakadályoz, visszatart, gátol
  • eltart, gondoskodik (valakiről), ellát, gondját viseli (valakinek)
  • támogat, patronál, szubvencionál (szaknyelvi), finanszíroz, pénzel, szponzorál, működtet, üzemeltet
  • megóv, biztosít
  • megőriz, őriz, ápol, karbantart, konzervál
  • lefoglal, leköt, rezervál, biztosít(valamiről)(valamitől)
  • (véleményt, tevékenységet): folytat, megmarad (valami mellett), kitart (valami mellett), ragaszkodik (valamihez)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eltérés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előfutár

főnév
  • hírnök, futár, herold, hírvivő, kengyelfutó
  • előkészítő, előhírnök, előharcos, előd (régies), szálláscsináló, úttörő

édes

melléknév
  • édesített, cukrozott, cukros, mézédes, mézes, édeskés, édeses Sz: édes, mint a cseppentett méz
  • élvezetes, kellemes, bódító, kábító, mámorító, részegítő, andalító, édesded
  • kedves, kedvelt, szeretett, drága, aranyos, bájos, nyájas, szeretni való, egyetlen
  • vér szerinti

dongó I.

melléknév
  • zümmögő, döngicsélő

császárgalóca

főnév
  • császárgomba, úrgomba

elsápad

ige
  • elfehéredik, elszíntelenedik, elszürkül, elhalványul, elhalványodik, kiszalad az arcából a vér, kifut az arcából a vér, megkókad (tájnyelvi), elzöldül

este I.

határozószó
  • esténként, estefelé, estidőben, napnyugtakor, naplementekor, napszállatkor (régies), alkonyatkor, szürkületkor, esthajnalkor, napestekor (régies), estenden (régies), sötétedéskor, sötétedés után

megolvaszt

ige
  • cseppfolyósít, elolvaszt, felolvaszt, felold

bizomány

főnév
  • (régies): megbízatás, meghagyás, hagyomás (régies), komisszió (idegen), konszignáció (szaknyelvi)

betuszkol

ige
  • betaszigál, belökdös, beterel, betuszkál (tájnyelvi)

borosüveg

főnév
  • borospalack, palack, butélia (régies), flaska (bizalmas)

évtized

főnév
  • dekád, decennium (idegen)

felfüggeszt, fölfügg

ige
  • felakaszt, felköt, fellógat, feltágít, ráakaszt, feltesz, felcsatol, biggyeszt, bigyerít (régies)
  • szüneteltet, elnapol, elhalaszt, késleltet, elodáz, megszakít
  • hatálytalanít, eltöröl, megszüntet, érvénytelenné tesz
  • felment, szuszpendál (idegen)
  • felmond, kirúg (bizalmas), elbocsát

hangzavar

főnév
  • zaj, lárma, zsivaj, ricsaj, zenebona, ribillió
  • diszharmónia

fürdőköpeny

főnév
  • fürdőköntös, köntös, frottírköpeny, strandkabát

éltet

ige
  • életben tart, táplál, erőt ad
  • éljenez, vivátoz(régies)

elnyű

ige
  • elhord, elkoptat, elvisel, elrongyol, elhasznál, agyonhasznál, elnyúz, tönkrenyúz, tönkretesz, elszaggat, lejár, kitapos, lestrapál (bizalmas), elnyüstöl (tájnyelvi), eltoprongyol (régies), elvásít, eldringál (tájnyelvi), elkaszatol (tájnyelvi), elkoszpitol (tájnyelvi)
  • (választékos): elcsigáz (választékos), megvisel(valamire)

eredeti

melléknév
  • első, ősi, természetes, valódi, igazi, hiteles, hamisítatlan, korabeli, originális (idegen), tőrőlmetszett, tősgyökeres
  • új, újszerű, sajátos, különös, különleges, egyéni, önálló, egyedi, páratlan, példátlan, rendkívüli, egyedülálló, óriási, fantasztikus, zseniális

fumigál

ige
  • lekicsinyel, lenéz, semmibe vesz, megvet

elvitat

ige
  • kétségbe von, tagad, cáfol, megkérdőjelez

egyedülálló

melléknév
  • magányos, társtalan, elhagyott, elhagyatott, árva, egyes, szóló, különálló, elkülönült, facér (bizalmas), nőtlen, özvegy, agglegény, elszigetelt, izolált, szeparált Sz: se kutyája, se macskája
  • példátlan, páratlan, ritka, sajátos, sajátságos, különös, különleges, eredeti, kivételes, hasonlíthatatlan, párját ritkító, példa nélkül való, rendkívüli, felülmúlhatatlan, utolérhetetlen, szokatlan, tüneményes, minden képzeletet felülmúló, fantasztikus, speciális, unikális (idegen)

értelem

főnév
  • tudat, ész, elme (választékos), szellem, felfogóképesség, felfogás, fej, agy, ráció, intelligencia, intellektus (idegen), spiritusz (bizalmas), gógyi (szleng), eszmélet (tájnyelvi), észtehetség (tájnyelvi)
  • összefüggés, lényeg, tartalom, jelentőség, ésszerűség, okszerűség, rezon (idegen)
  • jelentés, tartalom, jelentéstartalom

fülbemászó II.

főnév
  • fülbogár (régies)