pléh szinonimái

főnév
  • bádog, lemez, fémlemez

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

iszák

főnév
  • tarisznya, általvető (tájnyelvi), táska (régies)

megmárt

ige
  • megmerít, beleereszt, belesüllyeszt, belemerít, alámerít, alábuktat
  • megmos, megfürdet
  • bevizez, benedvesít, megnedvesít
  • (kést): beledöf, beleszúr
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a pléh szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

pedáns

melléknév
  • precíz, gondos, akkurátus, pontos, szabatos, rendes, rendszerető, alapos
  • körülményeskedő, szőrszálhasogató, skrupulózus (bizalmas), betűrágó, kicsinyeskedő, akadékoskodó, aggályoskodó(bizalmas)(bizalmas)(bizalmas)

óra

főnév
  • kronométer, időjelző, horológium (régies), krumpli (bizalmas), hőmérő (tréfás), ketyegő (bizalmas)
  • időpont, terminus
  • tanóra, foglalkozás
  • tantárgy

odaküld

ige
  • elküld, eljuttat, odajuttat

műbőr

főnév
  • bőrutánzat, szkáj (szaknyelvi)

piktográfia

főnév
  • (szaknyelvi): képírás

rajtaüt

ige
  • megrohan, meglep, rátámad, rátör, letámad, megtámad, nekiront, ráront, megostromol, megrohamoz, lecsap, rajtacsap (régies), megüt (régies), rajtahajt (régies)

megtárgyal

ige
  • megbeszél, megvitat, konzultál, pertraktál (idegen), megtanácskoz, meghány-vet, eszmecserét folytat, diszkutál (régies)

megpróbáltatás

főnév
  • csapás, teher, szenvedés, kín, keserűség, tortúra, gyötrelem, próbatétel, próbakő, kereszt (választékos), hányattatás, viszontagság, vész, nyomor, szükség, ínség, pokoljárás, nyomás, stressz

kiterjed

ige
  • megnagyobbodik, kitágul, kiteljesedik, növekedik, mélyül, gyarapszik, expandál (szaknyelvi)
  • elterjed, szétterjed, kiszélesedik, kibontakozik, kifejlődik, kifejtekezik (régies), fejledez (régies)
  • magában foglal, tartalmaz, felölel, vonatkozik (valamire), áll (valamiből)
  • elnyúlik, elér (terület), kiterjeszkedik, elterül, elhelyezkedik, húzódik, átnyúlik

mélypont

főnév
  • talppont, minimum, nadír (szaknyelvi)
  • depresszió, krízis, hullámvölgy

ráül

ige
  • rátelepedik, ráseggel (durva)
  • kisajátít

rovátka

főnév
  • rovátkolás, rovátkázás, bemetszés, bevágás, bemélyedés, horony, vájat, vágat, metszés, bevagdalás, incisio (idegen)

fékevesztett

melléknév
  • féktelen, zabolátlan, duhaj, gátlástalan, gáttalan, fegyelmezetlen, rakoncátlan, elvadult, szilaj, vad, nekibőszült, ellenállhatatlan, eszeveszett, tomboló, viharos, túláradó, őrült

tántoríthatatlan

melléknév
  • kitartó, szilárd, sziklaszilárd, rendíthetetlen, megingathatatlan, hajlíthatatlan, eltökélt, állhatatos, következetes, elszánt, határozott
  • csökönyös, konok, makacs, akaratos, hajthatatlan

szédületes

melléknév
  • szédítő, bódító, kábító, mámorító
  • elképesztő, óriási, kolosszális, csodálatos, lenyűgöző, egetverő, hihetetlen, roppant, fenomenális, bámulatos, káprázatos, fantasztikus

pocak

főnév
  • has, pókhas, bendő (bizalmas), poci (bizalmas), haskó (bizalmas), tekintély (szleng), hasi (bizalmas), kappanháj, potroh

pátriárka

főnév
  • ősatya
  • aggastyán, vénember, öregember, matuzsálem (idegen)

puhít

ige
  • lágyít, porhanyít, gyengít, képlékenyít (szaknyelvi)
  • (főzéssel puhít): abál, párol, köveszt (tájnyelvi), főz
  • (bizalmas): meglágyít, megenyhít, kiengesztel
  • (bizalmas): ütlegel, ver

szántó

főnév
  • szántóföld, föld, tábla, talaj, termőföld
  • ekés

poronty

főnév
  • gyermek, kisgyermek, kisbaba, fattyú (tájnyelvi), rajkó (bizalmas), srác, kölyök, lurkó, nebuló (bizalmas)
  • sarj, ivadék, utód
  • (tájnyelvi): ebihal, békaporonty, békalárva, békafi (régies), halcsík (tájnyelvi), kutyahal (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): madárfióka, fiamadár (tájnyelvi)

ostromállapot

főnév
  • szükségállapot, hadiállapot

radikális

melléknév
  • gyökeres, mélyreható, forradalmi, alapos, teljes, erélyes, lényegretörő
  • erőszakos, szélsőséges

százszázalékos

melléknév
  • hiánytalan, teljes, abszolút (idegen), maradéktalan