élesít szinonimái

ige
  • élez, fen, megfen, köszörül, csiszol, hegyez

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

savanyú II.

főnév
  • (bizalmas): savanyúság, saláta

felfogad, fölfogad

ige
  • alkalmaz, felbérel, megfogad, fölvesz, szolgálatba fogad, szegődtet (tájnyelvi), szerződtet, beszegődtet, foglalkoztat, helybesít (tájnyelvi), angazsál (régies)(bizalmas)
  • (tájnyelvi): megfogad, megígér
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a élesít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyszer-másszor

határozószó
  • egyszer-máskor (régies), néha, néha-néha, néhanapján, néhanap, nagy néha, időnként, ritkán, nagy ritkán, kivételesen, alkalomadtán, alkalmilag, esetenként, némelykor, egynémelykor, némelynap, olykor, olykor-olykor, véletlenül, imitt-amott, hébe-hóba, hébe-korba, elvétve, egyedszer-egyedszer (tájnyelvi)

csiricsáré

melléknév
  • rikító, feltűnő, cifra, tarka, tarkabarka, harsány, hivalkodó, szedett-vedett, hitvány, ízléstelen, olcsó, ordenáré, girigáré (tájnyelvi), kiabáló színű

csekk

főnév
  • csekklap, utalvány, bankutalvány, fizetési utalvány, pénzesutalvány

bóklászik

ige
  • járkál, jár-kel, bolyong, andalog, botorkál, lézeng

élc

főnév
  • tréfa, vicc, humor, elméncség (régies), sziporka, bemondás (bizalmas), aranyköpés, szellemesség, adoma

előnyverseny

főnév
  • hendikep (bizalmas)

mangalica

főnév
  • zsírsertés

becsület

főnév
  • becsületérzés (választékos), feddhetetlenség, tisztesség, korrektség
  • kötelességtudás, kötelességérzet, lelkiismeret
  • megbecsülés, renomé (bizalmas), respektus (idegen), presztízs
  • tisztelet, tisztességtudás, illem, illemtudás, illendőség, illedelem, emberség, jóindulat, tisztelés (tájnyelvi), móres (tájnyelvi), reverencia (idegen)

bánat

főnév
  • szomorúság, szomorkodás, bánkódás, bú (választékos), búbánat, búsulás, búslakodás, mélabú, búsongás (régies), elkeseredés, elkeseredettség, keserűség, keserv, ború, rosszkedv, kedvetlenség, lehangoltság, levertség, letörtség, boldogtalanság, csüggedtség, melankólia, depresszió, szívfájdalom, szívbaj (régies), szívaggály (régies), fájdalom, szenvedés
  • bűnbánat, megbánás

belegyömöszöl

ige
  • beletöm, beletömköd, belenyom, belenyomkod, belegyűr, belegyúr (tájnyelvi), beleerőltet, beleprésel, belezsúfol, beleszuszakol (tájnyelvi), belecsömöszöl (tájnyelvi), belegyöm (tájnyelvi), belecsömöszköl (tájnyelvi), beledöbrököl (tájnyelvi), belegyürücköl (tájnyelvi)

elsiet

ige
  • tovasiet, elfut, elinal, elkotródik, elbokázik (tájnyelvi), ellóstat (tájnyelvi), elszapornicáz (tájnyelvi), elseder (tájnyelvi), meglép (bizalmas), eltép (szleng), elsöpör (szleng), elpucol (szleng), letélakol (szleng), eltűz (szleng) Sz: elhúzza a csíkot; menti az irháját
  • (valamit): elhamarkodik, elront, elkapkod, elhirtelenkedik, összecsap, összeüt, összevág, elhandrál (tájnyelvi), elhodredáz (tájnyelvi) Sz: meg se fogta, már nyúzza; még nyulat sem lőtt, s már eszi; füstre harangoz(valamin)

erőlködik

ige
  • fáradozik, igyekszik, iparkodik, megfeszíti az erejét, töri magát, kínlódik, strapálja magát (bizalmas), hajtja magát (bizalmas), gyűri az ipart (szleng), küszködik, vesződik, bajlódik, kaparkodik (tájnyelvi), peszterkedik (tájnyelvi), veselkedik (tájnyelvi), körmösködik (régies), markoskodik (régies), szepelkedik (tájnyelvi), keccsöl (szleng)

gonoszság

főnév
  • gazság, aljasság, alávalóság, alantasság, galádság, latorság (régies), elvetemültség, rosszaság, maleficium (régies), rosszindulat, infámia (régies), rosszlelkűség, rosszakarat, álnokság
  • gaztett, gonosztett, bűntett, bűn

feltűnik, föltűnik

ige
  • megjelenik, előtűnik, felbukkan, berobban, előbukkan, megmutatkozik, feltetszik (tájnyelvi), felcsillan, felvillan, felködlik, feldereng, felrémlik, felötlik, felmerül, felsejlik, feltünedezik, felmutatja magát (tájnyelvi), feltünölődik (tájnyelvi)
  • szembeötlik, szembetűnik, a szemébe ötlik (valakinek), szembeszökik, szemet szúr Sz: magára vonja a figyelmet; feltűnést kelt; reflektorfénybe kerül; a figyelem középpontjába kerül
  • (valamilyennek): látszik, tűnik, tetszik, mutatkozik, érződik

életforma

főnév
  • életmód, életvitel, életvezetés (szaknyelvi)

egyik

névmás
  • valamelyik

ellép

ige
  • meglép, elmegy, elkotródik, meglóg (bizalmas), ellóg (bizalmas), kereket old, olajra lép (szleng)
  • elhalad, elvonul

felségjelzés

főnév
  • felségjel, felségjelvény, ismertetőjel

elhalaszt

ige
  • elodáz, eltol, késleltet, prolongál, húz-halaszt, halogat, áttesz, elnapol, felfüggeszt

csorda

főnév
  • marhacsorda, gulya, nyáj, konda, ménes, barom (tájnyelvi), göböly (tájnyelvi), falka, raj
  • csapat
  • tömeg, csőcselék, horda, gyülevész nép, csürhe, banda, bagázs (bizalmas), csődület, sereg, boly, trupp (régies), pereputty (bizalmas), csata (tájnyelvi), közsereg (régies)

elolvad

ige
  • felolvad, felenged, kienged, olvadozik, cseppfolyósodik, elillan (szaknyelvi), elpárolog
  • feloldódik, szétolvad, (hó) eltakarodik, megsemmisül, elenyészik, elmúlik, szertefoszlik, elfogy (bizalmas), elévül (tájnyelvi), kevesbedik, megcsappan, elapad, kifúj (szleng)
  • (bizalmas): elérzékenyül, elérzékenyedik

féltékenység

főnév
  • szerelemféltés (választékos), féltés (régies), féltékenykedés