élesít szinonimái
ige
- élez, fen, megfen, köszörül, csiszol, hegyez
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
felsül, fölsül
ige
- felhólyagosodik, lesül, odaég
- kudarcot vall, leszerepel, megszégyenül, blamálja magát (bizalmas), kompromittálja magát, megjárja, megbukik, pórul jár, hoppon marad, rajtaveszt, befürdik (szleng), ráfázik (szleng), pofára esik (durva), koppan (szleng), lebőg (szleng), leég (bizalmas), pléhre csúszik (szleng), csúfra jár (tájnyelvi) Sz: beletörik a bicskája; beletörik a foga; dugába dől a terve; büdösben marad
egyszer-másszor
határozószó
- egyszer-máskor (régies), néha, néha-néha, néhanapján, néhanap, nagy néha, időnként, ritkán, nagy ritkán, kivételesen, alkalomadtán, alkalmilag, esetenként, némelykor, egynémelykor, némelynap, olykor, olykor-olykor, véletlenül, imitt-amott, hébe-hóba, hébe-korba, elvétve, egyedszer-egyedszer (tájnyelvi)
csiricsáré
melléknév
- rikító, feltűnő, cifra, tarka, tarkabarka, harsány, hivalkodó, szedett-vedett, hitvány, ízléstelen, olcsó, ordenáré, girigáré (tájnyelvi), kiabáló színű
élc
főnév
- tréfa, vicc, humor, elméncség (régies), sziporka, bemondás (bizalmas), aranyköpés, szellemesség, adoma
becsület
főnév
- becsületérzés (választékos), feddhetetlenség, tisztesség, korrektség
- kötelességtudás, kötelességérzet, lelkiismeret
- megbecsülés, renomé (bizalmas), respektus (idegen), presztízs
- tisztelet, tisztességtudás, illem, illemtudás, illendőség, illedelem, emberség, jóindulat, tisztelés (tájnyelvi), móres (tájnyelvi), reverencia (idegen)
bánat
főnév
- szomorúság, szomorkodás, bánkódás, bú (választékos), búbánat, búsulás, búslakodás, mélabú, búsongás (régies), elkeseredés, elkeseredettség, keserűség, keserv, ború, rosszkedv, kedvetlenség, lehangoltság, levertség, letörtség, boldogtalanság, csüggedtség, melankólia, depresszió, szívfájdalom, szívbaj (régies), szívaggály (régies), fájdalom, szenvedés
- bűnbánat, megbánás
belegyömöszöl
ige
- beletöm, beletömköd, belenyom, belenyomkod, belegyűr, belegyúr (tájnyelvi), beleerőltet, beleprésel, belezsúfol, beleszuszakol (tájnyelvi), belecsömöszöl (tájnyelvi), belegyöm (tájnyelvi), belecsömöszköl (tájnyelvi), beledöbrököl (tájnyelvi), belegyürücköl (tájnyelvi)
elsiet
ige
- tovasiet, elfut, elinal, elkotródik, elbokázik (tájnyelvi), ellóstat (tájnyelvi), elszapornicáz (tájnyelvi), elseder (tájnyelvi), meglép (bizalmas), eltép (szleng), elsöpör (szleng), elpucol (szleng), letélakol (szleng), eltűz (szleng) Sz: elhúzza a csíkot; menti az irháját
- (valamit): elhamarkodik, elront, elkapkod, elhirtelenkedik, összecsap, összeüt, összevág, elhandrál (tájnyelvi), elhodredáz (tájnyelvi) Sz: meg se fogta, már nyúzza; még nyulat sem lőtt, s már eszi; füstre harangoz(valamin)
erőlködik
ige
- fáradozik, igyekszik, iparkodik, megfeszíti az erejét, töri magát, kínlódik, strapálja magát (bizalmas), hajtja magát (bizalmas), gyűri az ipart (szleng), küszködik, vesződik, bajlódik, kaparkodik (tájnyelvi), peszterkedik (tájnyelvi), veselkedik (tájnyelvi), körmösködik (régies), markoskodik (régies), szepelkedik (tájnyelvi), keccsöl (szleng)
gonoszság
főnév
- gazság, aljasság, alávalóság, alantasság, galádság, latorság (régies), elvetemültség, rosszaság, maleficium (régies), rosszindulat, infámia (régies), rosszlelkűség, rosszakarat, álnokság
- gaztett, gonosztett, bűntett, bűn
feltűnik, föltűnik
ige
- megjelenik, előtűnik, felbukkan, berobban, előbukkan, megmutatkozik, feltetszik (tájnyelvi), felcsillan, felvillan, felködlik, feldereng, felrémlik, felötlik, felmerül, felsejlik, feltünedezik, felmutatja magát (tájnyelvi), feltünölődik (tájnyelvi)
- szembeötlik, szembetűnik, a szemébe ötlik (valakinek), szembeszökik, szemet szúr Sz: magára vonja a figyelmet; feltűnést kelt; reflektorfénybe kerül; a figyelem középpontjába kerül
- (valamilyennek): látszik, tűnik, tetszik, mutatkozik, érződik
ellép
ige
- meglép, elmegy, elkotródik, meglóg (bizalmas), ellóg (bizalmas), kereket old, olajra lép (szleng)
- elhalad, elvonul
elhalaszt
ige
- elodáz, eltol, késleltet, prolongál, húz-halaszt, halogat, áttesz, elnapol, felfüggeszt
csorda
főnév
- marhacsorda, gulya, nyáj, konda, ménes, barom (tájnyelvi), göböly (tájnyelvi), falka, raj
- csapat
- tömeg, csőcselék, horda, gyülevész nép, csürhe, banda, bagázs (bizalmas), csődület, sereg, boly, trupp (régies), pereputty (bizalmas), csata (tájnyelvi), közsereg (régies)
elolvad
ige
- felolvad, felenged, kienged, olvadozik, cseppfolyósodik, elillan (szaknyelvi), elpárolog
- feloldódik, szétolvad, (hó) eltakarodik, megsemmisül, elenyészik, elmúlik, szertefoszlik, elfogy (bizalmas), elévül (tájnyelvi), kevesbedik, megcsappan, elapad, kifúj (szleng)
- (bizalmas): elérzékenyül, elérzékenyedik