blazírt szinonimái

melléknév
  • unott, fásult, egykedvű, életunt, megcsömörlött, érdektelen, közönyös, kedvetlen, indolens (idegen), apatikus, érzéketlen, rezignált, flegmatikus, letargikus, mísz (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

települ

ige
  • meghonosodik, elhelyezkedik, letelepedik

lecsillapodik

ige
  • lehiggad, lelohad, lenyugszik, megnyugszik
  • megenyhül, megcsendesedik, megbékül
  • kijózanodik
  • mérséklődik, elcsitul, alábbhagy
  • megjuhászodik, megkanászodik (tájnyelvi), megkezesedik (tájnyelvi), megszelhül (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a blazírt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

beszélőképesség

főnév
  • sváda (bizalmas), beszélő (bizalmas), beszélőke (tájnyelvi)

átköt

ige
  • átkötöz, összekötöz, bekötöz, körülköt, becsomagol, rögzít, összeszíjaz, átövez (választékos), megerősít
  • kötést cserél, bepólyál, bebónyál (tájnyelvi)

áruhiány

főnév
  • mankó (régies)

agyafúrt

melléknév
  • ravasz, furfangos, leleményes, körmönfont, csavaros, fortélyos, csalafinta, dörzsölt (bizalmas), fifikus, fineszes (szleng), fúrteszű (régies), rafinált, agyas-fejes (tájnyelvi), csavaros eszű, csavaros észjárású, trükkös (bizalmas), cseles, minden hájjal megkent, éles eszű, eszes

bigott

melléknév
  • vakbuzgó, fanatikus, rajongó, megszállott, hitbuzgó, vakhitű (régies), szenteskedő, szentfazék, enthuziaszta (idegen), dogmatikus, dogmatista (idegen)

cefre

főnév
  • pálinkaseprő, lőre (tájnyelvi), csiger (tájnyelvi), csevice
  • (régies): kurva (durva), ringyó, ribanc, ágyas, cafra, szajha, cafka , cemende (tájnyelvi), riherongy (tájnyelvi), rima (tájnyelvi)

kipattan

ige
  • kiugrik, kirepül, előugrik, kiszökken
  • (zár): felnyílik, felpattan, felkattan, feltárul
  • kireped, felszakad, felhasad
  • kitudódik, napfényre kerül, kiderül, köztudomásúvá válik, kirobban
  • kifakad, kibomlik, kinyílik, kifeslik, kihajt, sarjad, zsendül, kizöldül, kivirágzik, kirügyezik

címzett

melléknév, főnév
  • adresszátus (idegen), nevezett, szólított, megszólított, vevő (szaknyelvi)(szaknyelvi)

csorgat, csurgat

ige
  • folyat, önt, öntöget, csórál (tájnyelvi), csórigál (tájnyelvi), csorongat (tájnyelvi), csúrol (tájnyelvi), csűröl (tájnyelvi), csűrölget (tájnyelvi)
  • (bizalmas): vizel, pisil (bizalmas), hugyozik (durva)

enyhe

melléknév
  • langyos, tűrhető, mérsékelt, kellemes, üdítő, lanyha, langy, gyenge, könnyű, lenge, gyengéd, lágy, gyér, halovány, fakó, puha, lagymatag
  • csekély, mérsékelt
  • szelíd, elnéző, gyenge

eléget

ige
  • elhamvaszt, fölemészt, megemészt, elperzsel (régies), ellobbant (régies), felkojtol (tájnyelvi), felgyújt, lángra lobbant, eltüzel
  • odaéget, megéget, odakozmásít, elszenesít

bocs1

főnév
  • medvebocs, mackó, medvekölyök, kölyökmedve (régies)

besóz

ige
  • megsóz
  • bepácol, tartósít, eltesz (régies)

búcsúzkodik

ige
  • (valakitől): búcsúzik, búcsút vesz, búcsút mond, elköszön

elavult

melléknév
  • divatjamúlt, aggott (régies), elaggott, ásatag, ósdi, porlepte, ócska, régimódi, ódivatú, régi vágású, ó (régies), ódon
  • korszerűtlen, idejétmúlt, túlhaladott, anakronisztikus, időszerűtlen
  • érvénytelen, hatálytalan, elévült

bolygó I.

melléknév
  • bolyongó, bujdosó, tévelygő, csavargó, kalandozó, kalandor, barangoló, csatangoló, kóborló, kódorgó, hányt-vetett, száműzött, bolygatag (régies)

átutalás

főnév
  • utalványozás, kifizetés, transzfer (szaknyelvi)

butykos

főnév
  • üveg, butélia, flaska, palack
  • demizson

eldördül

ige
  • elsül, eldurran, elpukkan