bódé szinonimái
főnév
- házikó, kunyhó, hajlék, butka (tájnyelvi), putri
- őrbódé
- áruda, stand, elárusító hely, pavilon
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
birkózás
főnév
- dulakodás, veszekedés, összecsapás, küzdés, viaskodás, viadal, tusakodás, tusa, pankráció (szaknyelvi), birakozás (tájnyelvi), birok (tájnyelvi)
betakar
ige
- beborít, beterít, befed, beburkol, bebugyolál, bepátyókál (tájnyelvi), körülvesz, bevon, becsomagol, begöngyöl
- elborít, ráborul (valamire), eltakar
- (tájnyelvi): (rétet) learat, (termést) betakarít
- (melegágyat): árnyékol, beárnyékol
- (szleng): megver, megüt, helybenhagy, lekever (bizalmas), leken egyet (bizalmas), behúz (valakinek), leápol (szleng), bemos (szleng)
átmeneti
melléknév
- ideiglenes, időleges, pillanatnyi, múló, mulandó, múlékony, kísérleti, futólagos, ideig-óráig tartó, kérészéletű, tiszavirág-életű, rövid, provizórikus (idegen), efemer (idegen), alkalmi, epizodikus, momentán (bizalmas), temporárius, tranzitórius, interim (régies)
- közbülső, közbenső, köztes, változékony, változó, bizonytalan, idényjellegű, időszaki
céloz
ige
- megcéloz, célba vesz, irányoz, puskavégre fog, célol (tájnyelvi)
- kitűz
- utal, célzást tesz, megpendít, célozgat, sejtet, jelez, felvet, odavet, érzékeltet
cipőfűző
főnév
- fűző, pertli, cipőzsinór, cipőfűzőzsinór, fűzőzsinór, fűzőszalag, cipőmadzag, cipőpertli (bizalmas)
csökkenő
melléknév
- mérséklődő, kisebbedő, süllyedő, leereszkedő, leszálló, hanyatló, fogyó, lohadó, csillapodó, enyhülő, múló, szűnő, apadó, sorvadó, ritkuló, satnyuló, korcsosuló, gyengülő, romló, deszcendens (idegen), regresszív (idegen)
buja
melléknév
- kéjsóvár, élvhajhász, zabolátlan, féktelen, mértéktelen, szenvedélyes, tomboló, túlfűtött, gyönyörteljes, kicsapongó, szemérmetlen, erotikus, érzéki, érzékies, érzékcsiklandó, nagyvérű, fehérmájú (nő)
- sűrű, dús, gazdag, burjánzó, bőséges, tenyésző, szapora
elbizakodik
ige
- elbízza magát, felbátorodik, felfuvalkodik, elszemtelenedik, elhiszi magát (tájnyelvi) Sz: megnő a taraja; megnő a szarva; nagy lesz a mellénye; fejébe száll a dicsőség; vérszemet kap; elszalad vele a ló; feltette az Orbán süvegét
bont
ige
- szétszed, szétbont, szétfejt, fejt, szétszerel
- (csomót): kibont, old, oldoz, kiold, kiköt
- (üveget): kidugaszol, kinyit, felnyit, felbont
- (kapcsolatot): megszüntet, megszakít
átvisz
ige
- átjuttat, áthelyez, átcipel, átszállít, áttelepít, továbbít, transzportál (idegen), transzferál (idegen)
- (út, híd): átvezet, keresztülvisz, keresztülvezet, átmegy, áthalad, átér
- átkönyvel, áttesz
- (magasugró) átugrik
bűbájos
melléknév
- javas, bűvös, bűvölő, vajákos, varázserejű, varázsos, mágikus, mitikus, boszorkányos, ördöngös, tündéri, táltos
- bájos, bűvös-bájos, szép, vonzó, csinos, megnyerő, elbájoló, szemrevaló, gyönyörű, elbűvölő, csábító, szépséges, elragadó, káprázatos, lenyűgöző, megejtő, magával ragadó, megragadó, varázslatos, bámulatos, csodálatra méltó, igéző, ragyogó, ennivaló (bizalmas)