bódé szinonimái

főnév
  • házikó, kunyhó, hajlék, butka (tájnyelvi), putri
  • őrbódé
  • áruda, stand, elárusító hely, pavilon

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kigúnyol

ige
  • kicsúfol, nevetségessé tesz, gúnyt űz (valakiből), csúfot űz, bolondot csinál (vikből), kifiguráz, kipellengérez, pellengérre állít, csúffá tesz, parodizál, karikíroz, persziflál (idegen), szatirizál (régies), majmot csinál (valakiből), csúfolódik, kinevet, élcelődik, diffamál (idegen), lecsúfol (tájnyelvi)

kisugárzás

főnév
  • kibocsátás, kiáradás, szétáradás, kiáramlás, kilövellés, kiömlés, kiválás, eradiáció (idegen), irradiáció (idegen), emanáció (idegen), emisszió (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a bódé szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

betakar

ige
  • beborít, beterít, befed, beburkol, bebugyolál, bepátyókál (tájnyelvi), körülvesz, bevon, becsomagol, begöngyöl
  • elborít, ráborul (valamire), eltakar
  • (tájnyelvi): (rétet) learat, (termést) betakarít
  • (melegágyat): árnyékol, beárnyékol
  • (szleng): megver, megüt, helybenhagy, lekever (bizalmas), leken egyet (bizalmas), behúz (valakinek), leápol (szleng), bemos (szleng)

átmeneti

melléknév
  • ideiglenes, időleges, pillanatnyi, múló, mulandó, múlékony, kísérleti, futólagos, ideig-óráig tartó, kérészéletű, tiszavirág-életű, rövid, provizórikus (idegen), efemer (idegen), alkalmi, epizodikus, momentán (bizalmas), temporárius, tranzitórius, interim (régies)
  • közbülső, közbenső, köztes, változékony, változó, bizonytalan, idényjellegű, időszaki

árvalányhaj

főnév
  • hajka, lányhaj, hajfű

agyondicsér

ige
  • magasztal, agyba-főbe dicsér, az egekig dicsér, dicshimnuszt zeng (valakiről)

bimbóskel

főnév
  • kelbimbó, brokedli (bizalmas)

céloz

ige
  • megcéloz, célba vesz, irányoz, puskavégre fog, célol (tájnyelvi)
  • kitűz
  • utal, célzást tesz, megpendít, célozgat, sejtet, jelez, felvet, odavet, érzékeltet

kirág

ige
  • kilyukaszt
  • (sav) kimar

cipőfűző

főnév
  • fűző, pertli, cipőzsinór, cipőfűzőzsinór, fűzőzsinór, fűzőszalag, cipőmadzag, cipőpertli (bizalmas)

csökkenő

melléknév
  • mérséklődő, kisebbedő, süllyedő, leereszkedő, leszálló, hanyatló, fogyó, lohadó, csillapodó, enyhülő, múló, szűnő, apadó, sorvadó, ritkuló, satnyuló, korcsosuló, gyengülő, romló, deszcendens (idegen), regresszív (idegen)

epilógus

főnév
  • utószó, zárszó, utóirat, utójáték, végszó, utóhang, befejezés, záróbeszéd

elektrotechnikus

főnév
  • elektroműszerész

bodza

főnév
  • bodzabokor, bodzafa, gyepűbodza, csete (tájnyelvi), borza (tájnyelvi, régies)

beszállásol

ige
  • elhelyez, elszállásol, bekvártélyoz (régies), beköltöztet, befogad, szállást ad

buja

melléknév
  • kéjsóvár, élvhajhász, zabolátlan, féktelen, mértéktelen, szenvedélyes, tomboló, túlfűtött, gyönyörteljes, kicsapongó, szemérmetlen, erotikus, érzéki, érzékies, érzékcsiklandó, nagyvérű, fehérmájú (nő)
  • sűrű, dús, gazdag, burjánzó, bőséges, tenyésző, szapora

elbizakodik

ige
  • elbízza magát, felbátorodik, felfuvalkodik, elszemtelenedik, elhiszi magát (tájnyelvi) Sz: megnő a taraja; megnő a szarva; nagy lesz a mellénye; fejébe száll a dicsőség; vérszemet kap; elszalad vele a ló; feltette az Orbán süvegét

bont

ige
  • szétszed, szétbont, szétfejt, fejt, szétszerel
  • (csomót): kibont, old, oldoz, kiold, kiköt
  • (üveget): kidugaszol, kinyit, felnyit, felbont
  • (kapcsolatot): megszüntet, megszakít

átvisz

ige
  • átjuttat, áthelyez, átcipel, átszállít, áttelepít, továbbít, transzportál (idegen), transzferál (idegen)
  • (út, híd): átvezet, keresztülvisz, keresztülvezet, átmegy, áthalad, átér
  • átkönyvel, áttesz
  • (magasugró) átugrik

bűbájos

melléknév
  • javas, bűvös, bűvölő, vajákos, varázserejű, varázsos, mágikus, mitikus, boszorkányos, ördöngös, tündéri, táltos
  • bájos, bűvös-bájos, szép, vonzó, csinos, megnyerő, elbájoló, szemrevaló, gyönyörű, elbűvölő, csábító, szépséges, elragadó, káprázatos, lenyűgöző, megejtő, magával ragadó, megragadó, varázslatos, bámulatos, csodálatra méltó, igéző, ragyogó, ennivaló (bizalmas)

eléggé

határozószó
  • kellőképpen, elfogadhatóan, kellően, tűrhetően
  • jócskán, meglehetősen, egészen