elvág szinonimái

ige
  • szétvág, kettévág, átvág, elmetsz, kettéhasít, elnyír, elnyiszál, szeletel, elhasít, elnyisszant, elmetél (tájnyelvi), elszeg (tájnyelvi), elszel (tájnyelvi), elriszál (tájnyelvi)
  • (valamitől): elzár, elrekeszt, elszakít, elszigetel
  • megszakít, félbeszakít
  • (bizalmas): megbuktat, elbuktat, prolongál (bizalmas), megvág (bizalmas), elhúz (bizalmas), meghúz (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

önsúly

főnév
  • üres súly, saját súly

szalvéta

főnév
  • asztalkendő, papírszalvéta, szervéta (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elvág szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előredől

ige
  • előrehajol, előrehajlik, meggörbed, meghajol

egybeforr

ige
  • összeforr, egybeolvad, egybeforrad, eggyé forr, összenő, egyesül, összekapcsolódik, összecsatolódik, összeillesztődik, vegyül, elegyedik, keveredik, fuzionál, szövetkezik

drágakő

főnév
  • ékkő, ékáru (régies), nemeskő, kámea

cselekvés

főnév
  • tett, tevékenység, cselekedet, cselekvény (régies), tevés (régies), kezdeményezés, ténykedés, akció, teljesítés, véghezvitel, megtevés (régies), tétel (régies), munka, eljárás, processzus (idegen), működés, művelet, funkció, igyekvés, foglalkozás, buzgólkodás, alkotás, szerkesztés

elszégyelli magát

ige
  • elrestelli magát, szégyenkezik, elfogja a szégyen, pirul, restelkedik, pironkodik, szégyenül (régies), átall (régies), megátall (tájnyelvi), megrestell (tájnyelvi), megsompolyodik (tájnyelvi), majd elsüllyed szégyenében

éteri

melléknév
  • mennyei, égi
  • finom, légies

megretten

ige
  • megijed, megriad, megrémül, megborzad, megszeppen, meghökken, megdöbben

bocskoros

főnév
  • (pejoratív): műveletlen, faragatlan, elmaradott, paraszt, bunkó
  • (nemes) (régies): földetlen, földnélküli, szegény, nincstelen, hétszilvafás

bezárul

ige
  • bezáródik, becsukódik, lecsukódik, összecsukódik, záródik
  • befejeződik, lezárul, véget ér

fabula

főnév
  • mese, állatmese, tanítómese

felismer, fölismer

ige
  • azonosít, ráismer, megismer, identifikál, rekognoszkál (idegen), agnoszkál (szaknyelvi)
  • meglát, észrevesz, észlel, érzékel, megállapít, felfog, felfedez, kiszúr (bizalmas), megérez, megkülönböztet, kivesz, konstatál
  • rájön, rádöbben, ráeszmél, ráébred, belát, megért, megold, megfejt

harckocsi

főnév
  • tank, páncélkocsi, páncélos, bádogdoboz (szleng), pléhkoporsó (szleng), acélkoporsó (szleng), zöldvillám (szleng)
  • harci szekér (régies)

galaxis

főnév
  • tejútrendszer, galaktika, csillagrendszer, univerzum, világegyetem

elvállal

ige
  • vállalkozik (valamire), magára vállal, magára vesz, vállára vesz (választékos), átvállal, felvállal, elfogad, beleegyezik(valami alól)

előkelő I.

melléknév
  • úri, nagyúri, nemesi, arisztokratikus, nobilis (idegen), kékvérű Sz: magas ágyból való; ezüstkanállal a szájában született
  • kiemelkedő, elsőrangú, kiváló, illusztris
  • választékos, finom, kifinomult, disztingvált

erőnlét

főnév
  • erő, kondíció, kondi (bizalmas), forma, erőállapot, állóképesség

függeszt

ige
  • akaszt, aggat, felakaszt, felköt, fellógat, csemmeszt (tájnyelvi), biggyeszt
  • kapcsol, told, hozzáfűz, kiegészít

emelvény

főnév
  • dobogó, pódium, esztrád, szószék, ambó, pulpitus (régies), piedesztál (idegen), katedra, rostrum (régies), tribün, lelátó

egyféle

melléknév
  • egyfajta, egynemű, hasonló, egyforma, azonos, ugyanolyan, azonegy (régies), homogén, uniformis
  • bizonyos, valamilyen, valamifajta, valamiféle

eset

főnév
  • történés, történet, esemény, sztori (bizalmas), história, affér (bizalmas), incidens, mozzanat, ügy, kázus (idegen), dolog, tény
  • zsáner (bizalmas)
  • alkalom, helyzet, példa

gabona

főnév
  • cereália (szaknyelvi), szemes termény, gabonanemű, gabonanövény, kalászos, élet (tájnyelvi), élés (tájnyelvi), kenyérnekvaló
  • gabonaszem, mag
  • kalász
  • gabonavetés, gabonatábla, földi vetemény (régies)