kimeríthetetlen szinonimái

melléknév
  • sok, rengeteg, tömérdek, regiment, roppant, végtelen, határtalan, korlátlan, mérhetetlen, elfogyhatatlan, kiapadhatatlan, végeérhetetlen
  • gazdag, bőséges

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csípő

főnév
  • csípőízület, deréktáj, csípely (tájnyelvi)
  • csípőcsont
  • (régies): tompor

szabados I.

melléknév
  • illetlen, feslett, féktelen, kicsapongó, zabolátlan, könnyűvérű, laza erkölcsű, léha, ledér, erkölcstelen, gátlástalan
  • szókimondó, sikamlós, vulgáris
  • (régies): emancipált (idegen), felszabadított
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kimeríthetetlen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kicsit

határozószó
  • kevéssé, keveset, kissé, alig, kicsinyig (tájnyelvi), kisség (tájnyelvi)

jog

főnév
  • örökség, juss (tájnyelvi)
  • igény (valamire), jogosultság, jogigény, jogcím
  • jogtudomány
  • jogrend
  • lehetőség, illetékesség
  • felhatalmazás, jogosítvány

izzad

ige
  • verejtékezik, verítékezik, meghevül (régies)
  • (bizalmas), fűlik (tájnyelvi), hevel (tájnyelvi)
  • szivárog, csepeg, ereszt, gyöngyözik, könnyez
  • párolog, transzspirál (szaknyelvi)
  • fáradozik, küszködik, kínlódik, megfeszül, melózik (szleng), lejsztol (szleng)
  • szenved, gyötrődik

horganylemez

főnév
  • bádoglemez

kiismerhetetlen

melléknév
  • problematikus, kétértelmű, dodonai, megoldhatatlan, megfejthetetlen, talányos, rejtelmes, titokzatos, kideríthetetlen, megmagyarázhatatlan, kifürkészhetetlen

komolyan

határozószó
  • igazán, valóban, tényleg, persze, csakugyan, igazában
  • megfontoltan, higgadtan

szunnyad

ige
  • szendereg, szunyókál, szundikál, szundít, szunnyadozik, alszik
  • pihen, nyugszik, örök álmát alussza (választékos), porlad (választékos)

halogat

ige
  • halaszt, húz-halaszt, háringál (tájnyelvi), szöszörészik, elodáz, elnapol, kitol, haladékot ad, elnyújt, későbbre tesz, későbbre hagy, patópáloskodik (választékos), késleltet, lassít, hátráltat Sz: húzza-halasztja, mint cigány az akasztást

hajcihő

főnév
  • hűhó, felhajtás, felfordulás, zűrzavar, kalamajka, cécó (bizalmas), balhé (szleng)
  • veszekedés, csetepaté, verekedés
  • lárma, ribillió, zsivaj

embertárs

főnév
  • felebarát

hasonít

ige
  • magába olvaszt, befogad, bekebelez, asszimilál

kór

főnév
  • betegség, nyavalya, métely, baj, bántalom, morbus (szaknyelvi)

kráter

főnév
  • katlan, kürtő, döbör (régies)
  • bombatölcsér

megszólítás

főnév
  • titulálás (régies), üdvözlés
  • titulus (régies), címzés, cím, megnevezés

macskazene

főnév
  • zenebona, hangzavar, kakofónia (szaknyelvi), nyávogás, nyivákolás, vernyákolás (tájnyelvi)

kimondott

melléknév
  • határozott, igazi, valóságos, valódi, nyilvánvaló, kifejezett, szembetűnő, szembeszökő, észrevehető, kivehető, megfigyelhető, szemmel látható, kétségtelen, félreérthetetlen, jellegzetes, kihangsúlyozott, erős
  • szóbeli, beszélt, íratlan

kibérel

ige
  • bérbe vesz, kivesz, árendál (régies), kifogad (régies), lízingel (idegen), megfogad (régies)

kiválasztás

főnév
  • kiválogatás, osztályozás, szortírozás (bizalmas), rostálás, mustrálás (régies), selejtezés, szelekció, kontraszelekció (idegen), kiszemelés
  • izzadás, verejtékezés, szekréció (szaknyelvi)

lombik

főnév
  • göreb (régies), lepárlókészülék, retorta (idegen)

királynő

főnév
  • regina (idegen), királyné (régies)
  • (sakkban) vezér
  • méhkirálynő, anyaméh

jövedelmező

melléknév
  • hasznos, nyereséges, kamatozó, gazdaságos, kifizetődő, megtérülő, előnyös, kedvező, eredményes, rentábilis (szaknyelvi), lukratív (választékos), zsíros
  • termékeny, gyümölcsöző, produktív, sikeres, üdvös

klopfol

ige
  • (húst): kiver, kipotyol (tájnyelvi)
  • kiporol

lüktetés

főnév
  • érverés, pulzus, pulzálás (szaknyelvi), szívverés
  • sajgás, nyilallás, szaggatás
  • (tájnyelvi): bicegés, sántítás
  • elevenség, mozgás, mozgalmasság, lendületesség, gyorsaság