elővigyázatos szinonimái

melléknév
  • óvatos, figyelmes, éber, előrelátó, körültekintő, meggondolt, megfontolt, gondos, alapos, higgadt, józan

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

egyik

névmás
  • valamelyik

tudós I.

melléknév
  • szakavatott, művelt, szakértő, bölcs
  • megfontolt, érett, okos, tudor (régies)
  • tudományos
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elővigyázatos szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ellencsapás

főnév
  • ellenakció, ellentámadás, visszavágás, ellenoffenzíva

döbbent

melléknév
  • megdöbbent, megrendült, elképedt, ámuló, felháborodott

diadalmaskodik

ige
  • győz, nyer, győzedelmeskedik, győzelmet arat, diadalra jut, diadalt arat, diadalt ül, diadalmat ül (régies), elnyeri a pálmát, elnyeri a babérkoszorút, babért arat, triumfál (régies), felül marad, felülkerekedik

címzetes

melléknév
  • tiszteletbeli, dísz-, tituláris (régies)

előfizet

ige
  • járat, megrendel, abonál (régies), prenumerál (régies)

eredő

főnév
  • rezultáns (szaknyelvi)
  • okozat

megjavul

ige
  • megváltozik, jóra fordul, helyreáll, feljavul, helyreigazodik, előnyösen alakul, megjobbul (választékos), kikupálódik (tájnyelvi), megjavádzik (tájnyelvi)
  • helyrejön, rendbe jön, működésbe lép, üzemképessé válik
  • újjászületik
  • nemesedik, tökéletesedik, kiművelődik
  • jó útra tér, észre tér Sz: jóba foglalja magát; megszállja a szentlélek
  • (idő): kiderül, melegszik, jobbra fordul

betolakodó

melléknév, főnév
  • behatoló, betörő, birtokháborító, agresszor

berakás

főnév
  • behelyezés, beillesztés, beágyazás, beépítés
  • ránc, redő, redőzet, pliszé
  • intarzia, famozaik
  • becsavarás, bodorítás, hullámosítás, göndörítés, ondolálás (szaknyelvi)

blazírt

melléknév
  • unott, fásult, egykedvű, életunt, megcsömörlött, érdektelen, közönyös, kedvetlen, indolens (idegen), apatikus, érzéketlen, rezignált, flegmatikus, letargikus, mísz (bizalmas)

érzékelhetőség

főnév
  • észlelhetőség, észrevehetőség

fekszik

ige
  • pihen, hever, nyugszik, alszik, hál (választékos), hasal, pihizik (szleng), buvál (tájnyelvi)
  • lustálkodik, az ágyat őrzi, heverészik, hentereg, henyél, döglik (durva)
  • betegeskedik, ágynak esik, nyomja az ágyat
  • elterül, kiterjed, elnyúlik, elhelyezkedik, van
  • (valakinek): megfelel, kielégít, konveniál (bizalmas), smakkol (bizalmas), klappol (bizalmas), megüti a mértéket, tetszik, illik

hajtogat

ige
  • összehajt, rétegez, behajt, hajlít, redőz, berak, ráncol, tekerget, felgyűr, feldöncöl (tájnyelvi)
  • mondogat, ismételget, kardoskodik, szívózik (szleng), szívóskodik (szleng), újra elmond, repetál (régies), szajkóz
  • ragoz (régies), hajlít (régies)
  • (bizalmas): iszogat, poharazgat

főleg

határozószó
  • főként, főképp, kivált, kiváltképp, leginkább, elsősorban, mindenekelőtt, leggyakrabban, különösen, jórészt, túlnyomóan, majdnem, többnyire, rendszerint

elpalástol

ige
  • eltitkol, elleplez, elkendőz

elkezdődik

ige
  • megkezdődik, elindul, indul, beköszönt (választékos), megindul, beindul, kezdetét veszi, megered, elered

embertömeg

főnév
  • sokaság, sokadalom, néptömeg (régies), emberáradat, massza, csődület, siserehad (bizalmas), sáskahad (pejoratív)

forgalom

főnév
  • közlekedés
  • nyüzsgés, elevenség, élénkség, járás-kelés, jövés-menés, tevés-vevés, sürgés-forgás
  • látogatottság, frekvencia (idegen)
  • kelendőség, piac, áruforgalom

elszántság

főnév
  • eltökéltség, határozottság, rendíthetetlenség, rendületlenség, vasakarat, kitartás, bátorság, kurázsi (bizalmas), merészség, mersz, szilárdság, harciasság, vakmerőség, tetterő, harckészség

dug

ige
  • behelyez, bemélyeszt, besüllyeszt, beilleszt, tol, becsúsztat, bújtat, csúsztat, nyom, töm
  • dugdos, rejt, titkol, takargat, palástol, kendőz, álcáz, leplez, pratál (tájnyelvi)
  • (szleng): közösül, kefél (durva)

eped

ige
  • epedez, epekedik, sóvárog, ácsingózik, aspirál, éhezik, szomjúhozik (választékos), kívánkozik, áhítozik, vágyik, vágyakozik, óhajt, áhít
  • emésztődik, emészti magát, szenved, tönkremegy, lesoványodik (tájnyelvi), fogy (tájnyelvi)

földi I.

melléknév
  • földlakó, evilági, terresztrikus (szaknyelvi), földünkhöz tartozó(idegen)
  • alacsony (növény), kúszó, földben termő
  • tapasztalható, átélhető, elérhető, reális
  • prózai, anyagias, fizikai, banális, köznapi, közönséges, földhözragadt
  • mulandó (élet), világi