elsiet szinonimái

ige
  • tovasiet, elfut, elinal, elkotródik, elbokázik (tájnyelvi), ellóstat (tájnyelvi), elszapornicáz (tájnyelvi), elseder (tájnyelvi), meglép (bizalmas), eltép (szleng), elsöpör (szleng), elpucol (szleng), letélakol (szleng), eltűz (szleng) Sz: elhúzza a csíkot; menti az irháját
  • (valamit): elhamarkodik, elront, elkapkod, elhirtelenkedik, összecsap, összeüt, összevág, elhandrál (tájnyelvi), elhodredáz (tájnyelvi) Sz: meg se fogta, már nyúzza; még nyulat sem lőtt, s már eszi; füstre harangoz(valamin)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

cirkulál

ige
  • forog, kering, köröz, körbejár, áramlik
  • szájról szájra jár, hírlik

végszükség

főnév
  • végső szükség, szorultság, végveszély
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elsiet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elme

főnév
  • ész, értelem, tudat, agy, felfogóképesség, sütnivaló (bizalmas), intelligencia
  • agymunka, agyműködés
  • szellem, koponya, fej, zseni, lumen (bizalmas), lángész, penge (szleng)

dresszíroz

ige
  • idomít, betör, betanít, edz
  • szoktat, ránevel, nevel, treníroz, rákapat (tájnyelvi)
  • (szaknyelvi): formáz

direktor

főnév
  • igazgató, diri (bizalmas)

cucc

főnév
  • (bizalmas): holmi, dolog, csomag, cókmók, poggyász, cúmó (szleng), ringy-rongy, batyu, motyó (bizalmas), hóbelevanc (bizalmas), limlom, ruha, gönc (szleng), hacuka (bizalmas), ancúg (bizalmas), felszerelés, betyárbútor (régies)

előre II.

módosítószó
  • indulás!, rajta!, hajrá!, gyerünk!

erőszak

főnév
  • kényszer, kényszerítés, kény (régies), erőhatalom (régies), agresszió, erőszakolás, erőszakoskodás, erőszakosság, agresszivitás, violencia (idegen), ököljog, hatalmaskodás, basáskodás, törvénytiprás, jogtiprás
  • terrorcselekmény, robbantás, robbantgatás
  • nemi erőszak, megerőszakolás, liliomtiprás, megbecstelenítés, meggyalázás, megrontás
  • terror, rémuralom, zsarnokság, önkény, önkényuralom

megkritizál

ige
  • bírál, megbírál, megszid, helytelenít, hibáztat, gáncsol, megró, kifogásol, leszól, pocskondiáz, kárhoztat, kárpál (tájnyelvi), szemrehányást tesz

bevilágít

ige
  • besüt, betűz, besugárzik, beragyog, bepislákol
  • beragyog, megvilágít

besurran

ige
  • belopódzik, belopakodik, belopja magát, beoson, besompolyog, beorozkodik (régies), besündörög, besettenkedik, beóvakodik, becsusszan (bizalmas), beszökik, beslisszol, befirren (tájnyelvi), besetteg (tájnyelvi), beszolgál (tájnyelvi)

bókol

ige
  • dicsér, szépeket mond, teszi a szépet, csapja a szelet, udvarol, hízeleg, szépeleg, komplimentez (régies), komplimentíroz (régies), komplimentumoz (tájnyelvi, régies)
  • (régies): hajladozik, hajlong, meghajtja magát, pukedlizik (régies)
  • (tájnyelvi): bóbiskol

északi-sarki

melléknév
  • arktikus, sarkvidéki

felcsillan, fölcsill

ige
  • feltűnik, felvillan, megcsillan, felfénylik, felragyog

hallgató I.

melléknév
  • néma, fülelő, figyelő, csendes
  • szótlan, hangtalan

fröcsköl

ige
  • spriccel, fröcsög, fröccsent, fecskendez, permetez, locskol (tájnyelvi)

elsorol

ige
  • felsorol, elősorol, elszámlál, előszámlál, elmond, részletez, elsorjáz (tájnyelvi), elródikál (tájnyelvi)

ellenséges

melléknév
  • szembenálló, ellentétes, kibékíthetetlen, összebékíthetetlen, antagonisztikus (idegen)
  • rosszindulatú, ellenségeskedő, rosszakaró, barátságtalan, feketemájú (tájnyelvi), gyűlölködő, szembenálló, haragos, békétlen, dusmán (tájnyelvi), gonosz, agresszív, engesztelhetetlen, feszült
  • (légkör) puskaporos
  • támadó, bántó

engedékeny

melléknév
  • erélytelen, gyengekezű, liberális, puha, laza (bizalmas), hajlékony, traktábilis (idegen), lágy, rugalmas, irányítható, hajlítható, flexibilis, meggyőzhető, simulékony, konciliáns (idegen), megszelídíthető, békeszerető, jámbor, jóindulatú, kegyes, szelíd, nyájas, készséges, előzékeny, lágyszívű, könyörületes Sz: hajlik, mint a fűzfavessző; az üres szekérnek is kitér; a gyermeknek is kitér
  • megértő, megbocsátó, indulgens (idegen), elnéző, türelmes, toleráns, békülékeny, kibékíthető, engesztelhető, irgalmas

föl2

főnév
  • (ételen): hártya, bőr
  • java, legjava, színe

elterjeszt

ige
  • bevezet, népszerűsít, közkinccsé tesz, divatba hoz, meghonosít, propagál
  • elhíresztel, közhírré tesz, közzétesz, szétkürtöl, elhírlel (régies)
  • (betegséget): széthord, széthurcol, továbbad, átragaszt (valakire)
  • (régies): elszór, elhint, elszillal (tájnyelvi), elszéllyez (tájnyelvi)

dzsungel

főnév
  • őserdő, esőerdő, rengeteg
  • zűrzavar, kuszaság, összevisszaság, tömkeleg, dzsumbuj (bizalmas)

érdemjegy

főnév
  • osztályzat, jegy, kalkulus (idegen)

fráter

főnév
  • ember, férfi, pasas (bizalmas), fickó, alak, krapek, pali (bizalmas), muksó (bizalmas), mókus (bizalmas), ürge (bizalmas)
  • tökfej, semmirekellő, csirkefogó, tökfilkó
  • szerzetes, testvér, barát