elrejt szinonimái

ige
  • eldug, elrekkent (tájnyelvi)
  • elbújtat, elrejtőztet
  • eltakar, elfed
  • (választékos): eltitkol, magába zár, magába fojt, elpalástol, elkendőz, leplez Sz: véka alá rejt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

átlyukaszt, átlukasz

ige
  • kilyukaszt, átfúr, kifúr, keresztülfúr, átszúr, keresztülszúr, átdöf, keresztüldöf, átlyuggat, perforál, áttör, kiváj, kivés, átüt, rést üt, áthatol, megfúr
  • (bizalmas): lelő, keresztüllő, lepuffant

megfeszít

ige
  • meghúz, szorosra húz, kifeszít
  • felajz, csigáz, fokoz
  • keresztre feszít, felfeszít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elrejt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ellenvetés

főnév
  • kifogás, ellenszegülés, szembeszállás, tiltakozás, óvás, ellenkezés, apelláta, protestáció (régies), antitézis (szaknyelvi), kontradikció (régies), replika (régies), objekció (régies)

dörzstörülköző

főnév
  • darázstörülköző, frottírtörülköző

díjszabás

főnév
  • tarifa, díjjegyzék, árjegyzék, taksa

cisztercita

főnév, melléknév
  • ciszterci, ciszter (bizalmas)

előleg

főnév
  • foglaló, felpénz (régies), zálog, biztosíték, letét, előpénz (tájnyelvi)

érme

főnév
  • pénzérme, pénzdarab, fémpénz, aprópénz, ércpénz, tantusz (régies)

megkíván

ige
  • kíván, vágyik, vágyódik, kívánkozik, áhít, áhítozik (választékos), sóvárog, eped, epedez (választékos), eseng (választékos), epedezik, bazsil (tájnyelvi), megáhítozik (tájnyelvi), bukik (valakire) (szleng), fáj a foga (valamire) (szleng)
  • megkövetel, elvár, előír, igényel, óhajt, kér, kiköt, kötelez, kényszerít, kierőszakol, pretendál (régies), szükségel (régies)
  • előfeltétele (valaminek), feltételez

bevált2

melléknév
  • kipróbált, járt (út), probatum est (idegen)

berúg

ige
  • (labdát): belő, bevág, bepöcköl, bepöccint
  • betör, beszakít
  • (motort): beindít, begyújt
  • lerészegedik, leittasul, beitalozik, leissza magát, beszív (bizalmas), bekávézik (szleng), becsiccsent (bizalmas), bepityókázik (bizalmas), becsíp, van egy kis nyomása (szleng), beiszik (bizalmas), elázik (bizalmas), megmámorosodik, illuminálódik (választékos), benyakal (bizalmas), beállít (bizalmas), leszopja magát (durva), beszeszel (bizalmas), betütükél (tájnyelvi), betankol, becsodálkozik (tájnyelvi), bevedel, becsókol, benyal, bekáfol (bizalmas), beszittyózik, betintázik, bepiál (szleng), beseggel (durva), megszomorodik (tájnyelvi) Sz: általteszi magát délesti órákra; felönt a garatra; félrecsapja a csákóját; föltette Szent Anna kontyát; lecsípi az életet; leissza magát a sárga földig; a pohár fenekére néz; majmot fog; meghúzza a nagyharangot; megkeni a gigáját (tájnyelvi); meglocsolja a gégéjét; megverte a bélit; ráköszöntött a búcsúsokra

bogos

melléknév
  • (tájnyelvi): csomós, görcsös, göcsörtös, bütykös
  • (tájnyelvi): bonyolult, nehéz, szövevényes

esküdtbíróság

főnév
  • esküdtszék, zsűri (régies)

felbomlaszt, fölboml

ige
  • felforgat, szétzülleszt, megbont, zűrzavart idéz elő, feldúl, felfordít, elront, aláás

halaszt

ige
  • elhalaszt, elodáz, odáz, elnapol, eltol, haladékot ad, későbbre hagy, felfüggeszt, halogat, kitol, hátráltat, késleltet, áttesz (időpontot)
  • húz-halaszt, elnyújt, húz

fránya I.

melléknév
  • (bizalmas): ármányos, huncut, furfangos, furmányos
  • bosszantó, idegesítő
  • furcsa, különös

elrepül, elröpül

ige
  • elszáll, elröppen, szárnyra kel, elszárnyal, elhúz, elszállong, elszálldogál
  • elmúlik, eltelik, elszalad, elrohan, elillan, tovatűnik, tovaszáll (választékos), eliramlik (választékos)
  • eltűnik, elpárolog

ellenére I.

névutó
  • dacára, szemben, ellentétben, noha

emlékirat

főnév
  • memoár (választékos), visszaemlékezés, naplójegyzet, önéletrajz, életrajz, önéletírás
  • beadvány, előterjesztés, memorandum (szaknyelvi), elaborátum (idegen)

foszt

ige
  • lefejt, hánt, hántol, lehúz, csupaszít, kopaszt, megtépáz, tép, hájaz, hüvelyez, megmelleszt (tájnyelvi)
  • fosztogat, rabol, zsákmányol, dúl, kalózol (régies)

eltántorít

ige
  • eltérít, megingat, gondolkodóba ejt, lebeszél

duzzad

ige
  • püffed, puffad, dagad, domborodik, emelkedik
  • nő, növekszik, szétfeszül
  • (erőtől, egészségtől): virul, ragyog, kicsattan

érckohó

főnév
  • huta (szaknyelvi), vashuta (régies), ércolvasztó

fővádlott

főnév
  • főbűnös