bog szinonimái
főnév
- (tájnyelvi): csomó, csombók (tájnyelvi), göb (tájnyelvi), görcs (tájnyelvi), bincsó (tájnyelvi), bincsók (tájnyelvi), göcs (tájnyelvi)
- (fán): bütyök, göcsört, dudor, görcs, kidudorodás
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
elválás
főnév
- különválás, szétválás, hasadás, elkülönülés, elkülönzés (régies), szeparáció (idegen), szeparálódás
- válás
- elszakadás, búcsú, búcsúzás, búcsúzkodás, búcsúvétel
átok
főnév
- rontás, csapás, kárhozat, rossz kívánság, szitok, átkozódás, átkozat (régies), gyalázat, romlás, balsors, balszerencse, balvégzet (régies), szerencsétlenség, baj, vész, veszedelem, gyötrelem, nyomorúság, pusztulás, betegség, kór, métely, kín, maledikció (régies)(régies)
- (egyházi): kiközösítés, kiátkozás, anatéma (idegen), interdiktum (idegen)
ásít
ige
- ásítozik, ásint (tájnyelvi), tátong (tájnyelvi) Sz: előreküldi a párnákat; előreküldi az ágyvetőt; tátogat, mint a fiaszarka
birizgál
ige
- piszkál, babrál, motoz, fogdos, nyúlkál (valamihez), búgat (tájnyelvi), buzerál (szleng), nyektet (tájnyelvi), toszogat (tájnyelvi), játszik (valamivel)
- (valami valakit): nyugtalanít, bosszant, háborgat, aggaszt
- feszeget, firtat
csörgés
főnév
- csengés, csörömpölés, zörgés, csörgetés, hangzás, zengés, csilingelés, cserregés
- (szleng): táncolás, tánc
elemi
melléknév
- egyszerű, alapfokú, alapvető, lényeges, alap-, elsődleges, kezdetleges, ősi, közvetlen, primer (szaknyelvi), primitív, könnyű, világos, érthető, nélkülözhetetlen, fontos, lényegbevágó, életbe vágó, mérvadó, fő, eminens
- viharos, tomboló, elsöprő, leküzdhetetlen, megfékezhetetlen, elementáris, sodró, magával ragadó, súlyos
bogos
melléknév
- (tájnyelvi): csomós, görcsös, göcsörtös, bütykös
- (tájnyelvi): bonyolult, nehéz, szövevényes
beszédmód
főnév
- hangnem, hanghordozás, kifejezésmód, előadásmód, szólásmód, szóhasználat, beszédmodor, nyelvezet, stílus, szójárás (régies)
- akcentus (régies)
bukás
főnév
- elesés, esés, zuhanás, lerogyás, összecsuklás, elvágódás
- összeomlás, vereség, kudarc, balsiker, fiaskó, pléh (szleng), felsülés, sikertelenség, eredménytelenség, tragédia, megsemmisülés, meghiúsulás, katasztrófa
- fizetésképtelenség, tönkremenés, tönkrejutás, csőd, krach (régies), bankrott (régies), leégés (szleng), bukta (szleng)
- évismétlés, bukti (bizalmas), elhasalás (bizalmas), bukovina (szleng), szaltó (szleng), zakó (szleng)
bűnbocsánat
főnév
- feloldozás, felmentés, bocsánat, megbocsátás, abszolúció (szaknyelvi), könyörület, megváltás
- kegyelem, mentesítés, amnesztia
eleinte
határozószó
- kezdetben, először, elsőben (régies), régente, hajdanta (választékos), mindenekelőtt, korábban, eredetileg (régies), az első időben, eleintén (tájnyelvi)