bog szinonimái

főnév
  • (tájnyelvi): csomó, csombók (tájnyelvi), göb (tájnyelvi), görcs (tájnyelvi), bincsó (tájnyelvi), bincsók (tájnyelvi), göcs (tájnyelvi)
  • (fán): bütyök, göcsört, dudor, görcs, kidudorodás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nyúlszívű

melléknév
  • gyáva, félénk, ijedős, bátortalan, kishitű

szellős

melléknév
  • széljárta, szeles, szélfútta
  • szellőző, levegős
  • tágas
  • lenge, vékony, könnyű, széllelbélelt
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a bog szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

betegállomány

főnév
  • betegszabadság, táppénz (bizalmas)

átok

főnév
  • rontás, csapás, kárhozat, rossz kívánság, szitok, átkozódás, átkozat (régies), gyalázat, romlás, balsors, balszerencse, balvégzet (régies), szerencsétlenség, baj, vész, veszedelem, gyötrelem, nyomorúság, pusztulás, betegség, kór, métely, kín, maledikció (régies)(régies)
  • (egyházi): kiközösítés, kiátkozás, anatéma (idegen), interdiktum (idegen)

ásít

ige
  • ásítozik, ásint (tájnyelvi), tátong (tájnyelvi) Sz: előreküldi a párnákat; előreküldi az ágyvetőt; tátogat, mint a fiaszarka

ágyú

főnév
  • tarack, mozsár, löveg, nehézlöveg, pattantyú (régies), buff (szleng)

birizgál

ige
  • piszkál, babrál, motoz, fogdos, nyúlkál (valamihez), búgat (tájnyelvi), buzerál (szleng), nyektet (tájnyelvi), toszogat (tájnyelvi), játszik (valamivel)
  • (valami valakit): nyugtalanít, bosszant, háborgat, aggaszt
  • feszeget, firtat

cent

főnév
  • (tagadó kifejezésekben): fillér, garas, fitying, fabatka

királynő

főnév
  • regina (idegen), királyné (régies)
  • (sakkban) vezér
  • méhkirálynő, anyaméh

cirkáló

főnév
  • hadihajó, csatahajó, romboló (szaknyelvi)
  • (régies): cserkész, kurkász (régies)

csörgés

főnév
  • csengés, csörömpölés, zörgés, csörgetés, hangzás, zengés, csilingelés, cserregés
  • (szleng): táncolás, tánc

építőkocka

főnév
  • játékkocka, építőkő

elemi

melléknév
  • egyszerű, alapfokú, alapvető, lényeges, alap-, elsődleges, kezdetleges, ősi, közvetlen, primer (szaknyelvi), primitív, könnyű, világos, érthető, nélkülözhetetlen, fontos, lényegbevágó, életbe vágó, mérvadó, fő, eminens
  • viharos, tomboló, elsöprő, leküzdhetetlen, megfékezhetetlen, elementáris, sodró, magával ragadó, súlyos

bogos

melléknév
  • (tájnyelvi): csomós, görcsös, göcsörtös, bütykös
  • (tájnyelvi): bonyolult, nehéz, szövevényes

beszédmód

főnév
  • hangnem, hanghordozás, kifejezésmód, előadásmód, szólásmód, szóhasználat, beszédmodor, nyelvezet, stílus, szójárás (régies)
  • akcentus (régies)

bukás

főnév
  • elesés, esés, zuhanás, lerogyás, összecsuklás, elvágódás
  • összeomlás, vereség, kudarc, balsiker, fiaskó, pléh (szleng), felsülés, sikertelenség, eredménytelenség, tragédia, megsemmisülés, meghiúsulás, katasztrófa
  • fizetésképtelenség, tönkremenés, tönkrejutás, csőd, krach (régies), bankrott (régies), leégés (szleng), bukta (szleng)
  • évismétlés, bukti (bizalmas), elhasalás (bizalmas), bukovina (szleng), szaltó (szleng), zakó (szleng)

elborzaszt

ige
  • megijeszt, megrémít, megdöbbent, elrettent, megfélemlít, megriaszt, elképeszt

borbolya

főnév
  • sóskafa, leánysom (tájnyelvi), sóskaborbolya

ausztrál

főnév, melléknév
  • ausztráliai

bűnbocsánat

főnév
  • feloldozás, felmentés, bocsánat, megbocsátás, abszolúció (szaknyelvi), könyörület, megváltás
  • kegyelem, mentesítés, amnesztia

eleinte

határozószó
  • kezdetben, először, elsőben (régies), régente, hajdanta (választékos), mindenekelőtt, korábban, eredetileg (régies), az első időben, eleintén (tájnyelvi)