elmúlás szinonimái

főnév
  • megszűnés, véget érés, befejeződés, pusztulás, megsemmisülés, semmivé válás
  • halál, vég, enyészet (választékos)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bordázat

főnév
  • bordázás, redőzet, erezet, mintázat
  • (tréfás): feleség, oldalborda (bizalmas)

történet

főnév
  • sztori (bizalmas), mese, adoma, elbeszélés, legenda, anekdota, mendemonda, beszámoló
  • cselekmény
  • (régies): história, történelem
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elmúlás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elhagyatott

melléknév
  • magányos, magános, magára hagyott, árva, társtalan, egyedülálló
  • ágrólszakadt, elanyátlanodott, nyomorult, jöttment, hontalan, elhanyagolt, mellőzött Sz: egyedül van, mint a szedett fa; egyedül van, mint a kisujjam; egyedül van, mint a kivert kutya; maga van, mint az útszéli kóró; maga van, mint a lehulló levél; maga van, mint a varga a vásárban
  • néptelen, lakatlan, puszta, kietlen, sivár, kopár, kihalt, üres, félreeső, eldugott, isten háta mögötti
  • gazdátlan, elárvult

diagnózis

főnév
  • kórmeghatározás, kórmegállapítás, kórjelzés, kórisme

csűr-csavar

ige
  • köntörfalaz, mellébeszél, ötöl-hatol, elferdít, kibúvót keres, kertel, hímez-hámoz, csivir-csavar (tájnyelvi), taktikázik, mesterkedik, ravaszkodik, furfangoskodik

bűbájos

melléknév
  • javas, bűvös, bűvölő, vajákos, varázserejű, varázsos, mágikus, mitikus, boszorkányos, ördöngös, tündéri, táltos
  • bájos, bűvös-bájos, szép, vonzó, csinos, megnyerő, elbájoló, szemrevaló, gyönyörű, elbűvölő, csábító, szépséges, elragadó, káprázatos, lenyűgöző, megejtő, magával ragadó, megragadó, varázslatos, bámulatos, csodálatra méltó, igéző, ragyogó, ennivaló (bizalmas)

ellágyul

ige
  • megolvad, megpuhul, meglágyul
  • elérzékenyül, meghatódik, megindul, megilletődik

emberszerető

melléknév
  • filantróp, altruista (választékos), emberbarát, humánus, humanitárius, jótékony

megesz, megeszik

ige
  • elharapdál, lerág, eleszik (tájnyelvi), bekajál (szleng), befal, behabzsol, felzabál, felfal, elfogyaszt, elkölt (választékos), beharap (tájnyelvi), beteper (tájnyelvi), megkajol, megkajál (szleng), lenyel, elpusztít, megpapiz (bizalmas), bekap (bizalmas), bedob (bizalmas), behajít (bizalmas), bevág (bizalmas), bekebelez, bepakol (szleng), megzabál, beburkol, bezabál (durva)
  • megemészt, tönkretesz, elpusztít
  • eláraszt, ellep
  • (szleng): elhisz, becsapódik, bekajál (szleng), becumiz (szleng)

beordít

ige
  • bekiált, bekiabál, bekurjant (bizalmas), beszól

beleizzad

ige
  • megizzad, összeizzad (valamit), átizzad (valamit)
  • elfárad, kimerül

beütés

főnév
  • beszakítás, beverés
  • (régies): betörés, berontás
  • tulajdonság, vonás, jellegzetesség

építőelem

főnév
  • épületelem, panel (szaknyelvi)
  • építőkocka

fametszet

főnév
  • fametszés, xilográfia (idegen), fanyomat

gyümölcslé

főnév
  • dzsúz, szörp, ivólé, szirup, gyümölcsnektár

fogyasztó II.

főnév
  • vásárló, vevő, felhasználó, kliens

elnémul

ige
  • elhallgat, elszótlanodik, elcsendesedik, befogja a száját (bizalmas), torkán akad a szó, megkukul (bizalmas), megszűnik (szleng) Sz: takarékra teszi magát (szleng), hallgat, mint a csuka

elfog

ige
  • megfog, elkap, elcsíp, megcsíp (bizalmas), elkapja a frakkját (bizalmas), elkapja a gallérját, fülön fog, nyakon csíp, kézre kerít
  • letartóztat, őrizetbe vesz, foglyul ejt, bekísér (régies), rajtaüt, lekapcsol (szleng), lefülel (bizalmas), lesittel (szleng), bebörtönöz
  • megkaparint, elhappol (szleng)
  • (érzés): hatalmába kerít, elővesz, eltölt, megszáll, rátör, elhatalmasodik
  • elfed, eltakar, elhomályosít

elszürkül

ige
  • megszürkül
  • (égbolt): elborul, beborul, befelhősödik
  • (stílus): ellaposodik, elszegényedik

fizikum

főnév
  • felépítés, testalkat, szervezet, testi erő, termet, testforma, testi felépítés, forma, idomok
  • (régies): fizikaszertár
  • (szleng): fizika
  • fizikaóra

előleg

főnév
  • foglaló, felpénz (régies), zálog, biztosíték, letét, előpénz (tájnyelvi)

disznólkodik

ige
  • trágárkodik, malackodik, illetlenkedik, szemérmetlenkedik

elválaszt

ige
  • szétválaszt, különválaszt, elkülönít, elkülönöz (régies), kettéválaszt, szeparál, leválaszt, levág, elrekeszt, elszakít, elszakaszt (tájnyelvi), lekapcsol (bizalmas), elzár, elvág, elszigetel, elhatárol, megkülönböztet, izolál, diszjungál (szaknyelvi)
  • (szót) megszakít

foglár

főnév
  • börtönőr, fogházőr, foglár, fogdmeg (régies), fegyőr, profosz (régies), kulcsár (régies), tömlöctartó (régies), porkoláb (régies), poroszló (régies), börtönész (tájnyelvi), smasszer (szleng), cikler (szleng), varjú (szleng), bakter (szleng)