falidugó szinonimái

főnév
  • dugaszolóaljzat (szaknyelvi), konnektor, csatlakozó

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

átcikázik

ige
  • átvillan, felvillan, átfut, átszel

okol

ige
  • hibáztat, szemére hány, elítél, kritizál, vádol, fedd, megró, vet (valakire) (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a falidugó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

esedékes

melléknév
  • időszerű, aktuális, várható
  • fizetendő

ellen2

főnév
  • (régies, választékos): ellenség, ellenfél, küzdőfél

elgondol

ige
  • végiggondol, átgondol, kontemplál (idegen)
  • kigondol, eltervez, elhatároz, kieszel, kiagyal, kifundál, kiókumlál (bizalmas), kifőz (bizalmas), koncipiál (régies)
  • elképzel, megálmodik

dokumentum

főnév
  • bizonyíték, okmány, okirat, irat, tanújel, tanúsítvány, bizonyság, papír, írás

extraprofit

főnév
  • többletjövedelem, különprofit, többletnyereség

felmond, fölmond

ige
  • elszaval, recitál (régies), elmond, előad, elémond (régies), elbeszél, elregél
  • (valakinek): elbocsát, meneszt, elmozdít, elküld, felment, eltávolít, kirúg (bizalmas), kidob, kihajít, kicsap, kitesz, kiutasít, elcsap, kiadja az útját, útilaput köt a talpa alá, lapátra tesz (szleng)
  • lemond, leköszön, benyújtja a lemondását, feladja az állását, visszavonul, távozik, elmegy
  • (megállapodást): felbont, érvénytelenít, hatálytalanít, visszamond, visszacsinál, visszavon, lefúj, eltöröl, megszüntet

mivelhogy

kötőszó
  • mert, minthogy, miérthogy, mivel

csábít

ige
  • csalogat, édesget, csal, vonz, főz, fűz (bizalmas), behálóz, hívogat, kísért, kísértésbe visz, kecsegtet, megigéz, szédít (bizalmas) Sz: elcsavarja a fejét; kiveti rá a hálóját; borjút beszél a hasába

cérna

főnév
  • cérnaszál, fonal
  • (kifejezésekben): türelem, béketűrés

adásvétel

főnév
  • adás-vevés, áruforgalom, üzlet, üzletkötés, bolt, forgalom, kereskedés, kereskedelem

cserge

főnév
  • (tájnyelvi): takaró, gyapjúpokróc, gyapjútakaró, lazsnak (régies)

felsülés, fölsülés

főnév
  • kudarc, szégyen, megszégyenülés, csalódás, bukás, balsiker, vereség, blama (idegen), blamázs, baklövés, baki (bizalmas), leégés (bizalmas), csőd, fiaskó, égés (szleng), szívás (szleng), lebőgés (szleng)

folyomány

főnév
  • következmény, eredmény, konzekvencia (szaknyelvi), konklúzió, tanulság, fejlemény, gyümölcse (valaminek), hatás, foganat, kihatás, okozat, kimenet, rezultátum (régies)

horgony

főnév
  • vasmacska, anker (régies)
  • szaka (szaknyelvi), kampó

hadonászik

ige
  • kalimpál, kapálózik, ágál, gesztikulál, rúgkapál, csapkod
  • csápol (tájnyelvi)

fametszet

főnév
  • fametszés, xilográfia (idegen), fanyomat

érthetetlen

melléknév
  • felfoghatatlan, megmagyarázhatatlan, megfejthetetlen, megfoghatatlan, rejtélyes, rejtelmes, áttekinthetetlen, talányos, enigmatikus (idegen), ködös, homályos, zavaros, zagyva, kusza, obskúrus (idegen), értelmetlen, összefüggéstelen, összevissza, magas (valakinek) (bizalmas) Sz: világos, mint a vakablak

felettes, fölöttes II.

főnév
  • főnök, vezető, igazgató, parancsnok, elöljáró, feljebbvaló, nagyfőnök (bizalmas), góré (bizalmas), principális (régies)

gyűjtő

főnév
  • műgyűjtő
  • iratgyűjtő, dosszié
  • (bizalmas): gyűjtőfogház, fogda

fegyelmezett

melléknév
  • rendes, szófogadó, jólnevelt, összeszedett, rendezett, engedelmes, kötelességtudó

elmélyed

ige
  • belemélyed, elmélyül, elgondolkozik, elmerül, belemerül, beleássa magát (valamibe), belefeledkezik (valamibe)

felingerel, fölinger

ige
  • felizgat, felkavar, felpiszkál, felpaprikáz, felhúz (szleng), cukkol, felvillal (tájnyelvi), felhegyeszt (tájnyelvi), felhergel, feldühít, dühbe hoz, kihoz a sodrából, felháborít, felbosszant, begyújt (tájnyelvi), feltüzel, felidegesít, felzaklat, fellázaszt (régies), felösztönöz (régies), fölzendít (régies), föleszel (régies)

hadifelszerelés

főnév
  • fegyverzet, arzenál (szaknyelvi)
  • muníció (szaknyelvi), hadieszköz